(Fotó: Ótos András)
A tartományi kormány, a nemzeti tanácsok, civil szervezetek és a vajdasági kisebbségi médiumok képviselőinek jelenlétében csütörtökön lapunk újvidéki székházának tanácstermében lezajlott a kisebbségi médiumoknak szentelt I. regionális konferencia. A Jelen vagyunk, láthatóak, együtt erősek című tanácskozás megnyitása során Ökrész Rozália, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatója kiemelte, hogy a Magyar Szót joggal tartják a hazai magyar nyelvű nyomtatott sajtó központjának, s a ház az előttünk álló időkben is eleget kíván tenni az ebből a szerepből fakadó társadalmi feladatának, alkalmazkodva mindenekelőtt az olvasók igényeihez, az anyagi lehetőségekhez és a változó időkhöz.
Mint mondta, a tanácskozás címét kérdésfelvetésként is értelmezni lehetne: milyen mértékben vagyunk jelen a vajdasági média terén, eléggé láthatónak számítunk-e kisebbségi médiaként, s mennyire tudunk együttműködni annak érdekében, hogy leküzdjük a közös nehézségeket.
Anna Tomanová-Makanová, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke véleményének adott hangot, hogy bár számos témakörben sikerült jelentős kezdeményezéseket közösen útnak indítani – a vajdasági médiastratégia felvázolását, a helyi szintű média kérdéseinek megoldását – az az érzése, hogy nem sikerült lépnünk, állandóan ugyanabban az ördögi körben forgunk. Most újra a médiastratégia kidolgozása, a médiát érintő törvényes háttér megteremtése vár ránk.
– Mintha nem tudnánk lehelyezni azt az alapkövet, amire az itteni kisebbségi médiát fel szeretnénk építeni. Felül kell bírálnunk mindent, amivel nem vagyunk elégedettek. Kritikai hozzáállásra van szükség, a hibákat csakis építő jellegű kritikákkal lehet korrigálni. Ne ringassuk magunkat a csodálatos hagyományokról szóló mesékbe. Azok ma nem jelentenek kiutat, ma a jövőbe kell néznünk, s az, aki a jövőbe tekint, rögtön észreveszi, hogy a piac kegyetlen feltételeivel kell megbirkóznia a siker eléréséhez – állapította meg Makanová.
Slaviša Grujić tartományi művelődési és tájékoztatási titkár fontos intézménynek nevezte a Magyar Szót, mely, mint mondta, egyrészt a multikulturalizmus meglétének bizonyítéka, másrészt pedig mutatója annak, hogy a nemzeti közösségeknek igenis rendelkezniük kell saját médiaházakkal. A hazai sajtó problémáinak egyik forrásaként a kilencvenes éveket jelölte meg.
– Amíg a világ legnagyobb részében hatalmas iramban fejlődött a sajtó, megszilárdult a sajtószabadság elve, addig mi háborúztunk, öldöklésekről, harcokról, háborús bűnökről, szankciókról tudósítottunk, beszéltünk. A bezártság eredményezte folyamatok az elmúlt tíz évben is megismétlődtek, azzal, hogy a háborús idők elmúltak. Ha végignézünk a kioszkokat díszítő napilapok címoldalain, csupa sértegető, szenzációhajhász címeket látunk. Ilyen ma a média állapota. Minden szerencsénket a nemzeti közösségek médiái jelentik, ezekben még foglalkoznak életszerű problémákkal is – közölte Grujić.
A sajtóházak privatizációjával kapcsolatban elmondta, hogy igaz, e folyamat uniós elvárást jelent, mégsem szabad találomra elvégezni, mert oda kell figyelni arra, hogy a médium új tulajdonosának fontos legyen az, hogy új vállalata közszolgálati szerepet töltsön be. A vajdasági médiastratégiának, tette hozzá, minden közösség érdekét szem előtt kell tartania.
A tartományi kormány havonta 300 millió dinárt fordít a tartományi média támogatására. Lapunknak nyilatkozva a tájékoztatási titkár elmondta, maga ugyan nagyon szeretné, ha több pénzzel tudnák támogatni a nemzeti közösségek sajtótermékeit, nem biztos azonban, hogy ez az elképzelés meg is valósul.
– Nekünk még azzal is gondjaink vannak, hogy tisztázzuk: mi és mennyi valójában Vajdaság költségvetése. Ezzel együtt persze azt sem tudjuk, mennyi jut a média pénzelésére. Tervünk az, hogy a támogatási összeget növeljük valamelyest az előttünk álló időszakban, hogy sikerül-e megvalósítanunk a tervet, továbbra is kérdés.
A tanácskozás egyik panelvitájának témáját a kisebbségi médiumok online kiadásainak fejlesztése képezte. Újságíróknak nyilatkozva Simon Erzsébet Zita, a Magyar Nemzeti Tanács tájékoztatási tanácsosa közölte, hogy a nyomtatott sajtó jövőbeni lehetősége a lapozható, eladható online újság.
– A szerkesztőségek igyekeznek megmaradni, fejlődni a változó körülmények között is. A korszerű technológiák mindenekelőtt a fiatalabb korosztályt igyekeznek megszólítani. Gondolkodunk a mobiltelefonok adta lehetőségeken is – így érik el az információkat ma már a fiatalok.
Megtartott előadásában beszámolt annak a vajdasági magyarok körében elvégzett felmérésnek az eredményeiről is, mely bizonyította, hogy a magyarszo.com honlap a leglátogatottabb weboldalnak számít. A felület hamarosan megújul, december 21-én válik elérhetővé a nyilvánosság számára, s az új tartalmakat új küllem, s a kommentározás korszerű lehetősége is kíséri majd – derült ki Varjú Mártának, lapunk főszerkesztőjének és Zsoldos Zsaklina honlapszerkesztőnek a beszámolójából.
A hazai és regionális médiaiparról szóló panel során elhangzott, hogy mindenütt jelentős mértékben csökkent a hirdetések száma a gazdasági válság következtében, s hogy ez alól a kisebbségi sajtó sem képez kivételt. Nagyon nehéz lesz jövőre is a helyzet – ezt támasztja alá az adat, hogy míg az elmúlt négy év során Szerbiában több, mint 300 nyomtatott sajtótermék létezett, ezek száma az év végére 105–110 közé zuhan majd vissza.
