A közvállalatokról szóló törvényjavaslat szerint az igazgatók ezentúl nem lehetnek párttagok. Az a személy viszont, aki igazgatóvá válása előtt befagyasztja párton belüli funkcióját, már lehet, ráadásul a törvény nem irányozza elő a jelenlegi igazgatók leváltását, s újak választását sem, így még évekig pártkáderek irányíthatják a közvállalatokat. Az igazgatóbizottságok megszűnnek, a végrehajtó igazgatóbizottságoknak viszont hét tagja is lehet majd. A jogszabálynak ezekre a hiányosságaira hívta fel a figyelmet felszólalásában Ivan Andrić, a Liberális Demokrata Párt képviselője. Azt mondta, a törvény nem fog lényegi változást eredményezni a közvállalatok működésében, a pártok továbbra is rá tehetik a kezüket azokra. Közölte, hogy a közvállalatokban dolgozik a szerbiai foglalkoztatottak tíz százaléka, s ezek a vállalatok „termelik” az államadósság negyven százalékát, vagyis egymilliárd eurót évente.
– Ha már változtatunk a törvényen, akkor ennek a változásnak érdeminek kellene lennie, vagyis tényleg el kéne lehetetlenítenie azt, hogy párttagok kerüljenek a vállalatok élére. A javasolt intézkedések még nem teszik mindezt lehetővé – fogalmazott Andrić, majd hozzátette, hogy az LDP húsz módosítási indítványt fog benyújtani a törvényjavaslatra, s feltette a kérdést Mlađan Dinkić gazdasági- és pénzügyminiszternek: mely kormánypártok, kormánytagok akadályozzák a pártbefolyás felszámolásának folyamatát.
„ÖTLETTELEN ELLENZÉK”
Dinkić egyet tudott érteni az LDP képviselőjének kritikájával, s magyarázatként azt mondta: a jelen pillanatban ezek a megoldások jelentik a maximumot, mert a kormányon belül nincs konszenzus arra vonatkozólag, hogy végérvényesen leszámoljanak a pártok befolyásával.
– Egyet tudok érteni az ön által elmondottak többségével. Nem változtattam meg a véleményemet arról, amit a kampány során elmondtam. Nincs azonban egyetértés ezzel az elképzeléssel kapcsolatban – válaszolta a miniszter.
Azt mondta, fontolóra fogják venni az LDP módosítási indítványait, de emlékeztetett, hogy nem egyedül a Szerbiai Egyesült Régiók képezik a kormányt. Nem kívánt konkrét választ adni arra a kérdésre, hogy az államvezetésen belül ki akadályozza a mélyebb reform végrehajtását. A vitát megelőzően, a törvényjavaslatok bemutatása során Dinkić úgy értékelte, hogy december közepén hatályba léphet a jogszabály, s újév után már kiírhatják az első pályázatokat, a mostani igazgatókra viszont nem vonatkozik a szabályozás.
Szóváltás alakult ki az LDP és a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártjának képviselői között is, amikor az ellenzéki párt képviselője feltette a kérdést: a pártbefolyás milyen felszámolásáról lehet beszélni akkor, amikor a koalíciós zsákmányelosztással összhangban nem rég például Milan Krkobabićnak jutott a Posta vezetése. A SZENYP képviselői szerint semmi kivetnivaló sincs Krkobabić életrajzában, hisz több évtizedes tapasztalattal rendelkezik pénzügyi vállalatok vezetésében. Az LDP-nél azt válaszolták: nem személy szerint Krkobabić ellen van kifogásuk, hanem az ellen, hogy pártkáder vezesse a közvállalatot.
A parlamenti vita kezdetén a Demokrata Párt képviselői azt kifogásolták, hogy Nebojša Stefanović házelnök igen ritkán tartózkodik az üléseken, s szeretnék öt percnél hosszabb ideig is a teremben látni. Zoran Babić, a Szerb Haladó Párt képviselője azt válaszolta, hogy az ellenzék ötlettelenségét tükrözi, hogy a legnagyobb gondja: ki vezeti az ülést és kávét vagy teát ivott-e reggel. Dragan Šormaz, a haladók képviselője, Đorđe Milićević, a Szerbiai Szocialista Párt képviselője és Petar Petrović, az Egységes Szerbia frakcióvezető-helyettese kijelentették, hogy pártjaik támogatják majd a törvénycsomag elfogadását. Janko Veselinović, a DP képviselője szerint a közvállalatokról szóló törvény végleg a pártok kezébe helyezi azok irányítását, s a kiskapukat kihasználva még a magánosításukat is lehetővé teszi. Momo Čolaković, a SZENYP képviselője szerint a javaslat támogatható, de bizonyos korrekciókra szorul.
JÖHET A PAYPAL
A többi törvényjavaslattal kapcsolatban, melyek között szerepel a fizetési határidőket szűkítő is, Dinkić elmondta, hogy azok az ország pénzügyi helyzetét stabilizálni kívánó jövő évi költségvetés pozitív hatását igyekeznek kivetíteni a gazdaságra. Az említett jogszabály a magánszektor esetében 60 napra, az állam esetében pedig 45 napra korlátozza a fizetési határidőt. Köztársasági szinten jelenleg 967 milliárd dinárt tesznek ki az adóhivatallal szembeni tartozások, ebből 627 milliárd dinár az adósságokra felszámolt kamat. A kamatok feltételes leírásáról szóló törvényjavaslat előírja, hogy az adósságot törlesztők vagy annak részleteit rendszeresen befizetők esetében az állam eltekintsen az időközben felgyülemlett kamattól.
A képviselők megvitatják majd a devizafizetéseket szabályozó törvényt is, mely lehetővé fogja tenni, hogy a külföldre irányuló átutalások interneten is végbe mehessenek, ezzel lehetővé téve a PayPal fizetési rendszer megjelenését Szerbiában. Napirenden van a Köztársasági Fejlesztési Alapról szóló javaslat is, mely lehetővé tenné az alap működésének folytatását. A magánosítási törvény módosításáról, a biztosításokról szóló törvényjavaslatról és a késedelmi kamatokról szóló jogszabályról is vitát nyitnak a képviselők.
