Lapunk a mezőgazdasági minisztériumnak még múlt csütörtökön elküldte kérdéseit a témához kapcsolódóan. A válasz egy közlemény formájában érkezett meg hétfőn.
„A határátkelőhelyeken az illetékes ellenőrök minden egyes Szerbiába érkező kukoricaszállítmányt ellenőriznek aflatoxinok jelenlétére. Ebben az évben még egyetlen küldeményből sem mutatták ki a szóban forgó mérget. Szeretnénk emlékeztetni arra, hogy az élelmiszer-biztonságról szóló törvény értelmében a Szerbiában termelt kukorica ellenőrzésének tekintetében elsősorban a termelőket terheli a felelősség. Az előírások szerint az élelmiszerrel és a növényi táplálékkal foglakozó szubjektumoknak belső szinten kell megszervezniük a folyamatos ellenőrzést” – áll a közleményben.
Az idei szárazság és magas hőmérsékletek miatt, amelyek ideális körülményeket biztosítottak az aflatoxinok képződéséhez, az illetékesek pontos és konkrét vizsgálati eredmények kimutatására törekednek, biztosította a közvéleményt a minisztérium, hozzátéve: ezek a vizsgálatok mutathatják majd ki, hogy fertőzött-e az idei kukoricatermés, és ha igen, akkor mekkora mértékben.
A mezőgazdasági minisztérium emellett felszólította a tájékoztatási eszközöket, hogy ne közöljenek megalapozatlan és nem tényszerű nyilatkozatokat, hiszen ezek felzaklatják a közvéleményt és súlyosan veszélyeztetik Szerbia, a jelentős kukoricaexportőr, gazdasági érdekeit.
A fertőzéssel kapcsolatban még október 10-én érkezett az első utalás. Akkor Olaszországból a fertőzés miatt visszaküldtek egy szerbiai kukoricaszállítmányt. Az Európai Unió RASFF élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó sürgősségi riasztórendszere azonnal nyilvánosságra hozta honlapján az esetet.
Lapunk megtalálta a szóban forgó figyelmeztetést, amelyből kiderül, hogy a 764 450 kilogrammnyi, kukoricából készített, állattáp Szerbiából Horvátországon át érkezett Olaszországba. A honlapon feltüntetett értesítésből kiderül, hogy határátkelőn az illetékesek nyolc mintát vettek a szállítmányból. A mintákból az aflatoxin B1-et mutatták ki, amely a legmérgezőbb az aflatoxinok családjában.
A nyolc minta eredménye a következőképpen alakult (mikrogramm/kilogramm): +/- 126,5, +/- 13.8, +/- 161,1, +/- 17.6, +/- 57.1, +/- 6,2, +/- 80.8, +/- 8,8.
Az európai előírások értelmében az emberi fogyasztás tekintetében a kilogrammonkénti maximum 2 mikrogramm aflatoxin jelenléte nevezhető biztonságosnak.
A riasztórendszer figyelmeztetéséből az is kiderül, hogy értesítették a szerbiai illetékeseket a szállítmány mérgezettségéről.
Kérdések a minisztériumnak
A következő kérdéseket küldtük el múlt héten a mezőgazdasági minisztériumnak:
Megfelel-e a valóságnak az állítás, hogy az idei kukoricatermésnek csupán a 32 százaléka alkalmas emberi fogyasztásra?; Ha igen, milyen lépéseket kívánnak megtenni az illetékesek?; Mikor értesült minderről a minisztérium?; Miért nem értesítették minderről a közvéleményt?; Értesültek-e az RASFF riasztásáról?; Olyan értesüléseink is vannak, hogy az utóbbi tíz napban minden külföldre exportált kukoricát visszaszállítottak Szerbiába, igaz-e ez?; Mit tesz az állam az emberi fogyasztásra alkalmas kukoricával, kiviteli tilalmat rendelnek-e esetleg el?; Megfelelnek-e a valóságnak azok az állítások, hogy az emberi fogyasztás szempontjából biztonságos kukoricát már eladták külföldre?; Megtörténhetett-e, hogy a mérgezett kukoricát már élelmiszerré dolgozták fel és valamilyen formában a szerbiai emberek asztalára kerülhet?; Lesz-e az országban elegendő kukorica, tekintettel arra, hogy a kedvezőtlen időjárásviszonyok miatt nagyon kevés termett belőle?.
„Az SGS Group független és pártatlan”
Az SGS Group hétfőn közleményben fordult a közvéleményhez. A közleményből egyebek mellett az derül ki, hogy az első laboratóriumi elemzést az olaszországi eset után rendelték megbízóik. Ezt követőn több külföldi és hazai megbízó fordult hasonló kéréssel a laboratóriumhoz. Minden egyes megrendelő megbízhatónak tartotta a vizsgálatok eredményét – fogalmaztak az SGS Groupban.
„Vállalatunk független és pártatlan. A lehető legkomolyabb szakmai mércéket követjük a laboratóriumi vizsgálatok során. A közvéleményt etikai mércéinkkel összhangban tájékoztattuk a témával kapcsolatos tényállásról” – olvasható egyebek mellett a közleményben, amelynek folytatásában kiemelik, hogy egyes tájékoztatási eszközök szenzációhajhász módon kezelték az intézmény igazgatójának elsődleges nyilatkozatát.
