Ahogyan az előző két alkalommal, úgy ezúttal is először külön-külön találkozott Catherine Ashtonnal a két kormányfő a kora esti órákban, melyet a közös vacsora követett. Az EU legfőbb elvárása az, hogy megállapodás szülessen a határátkelők ellenőrzése kapcsán, s hogy a korábban megbeszéltekkel összhangban december 10-től Szerbia, Koszovó és az EULEX-misszió képviselői is jelen legyenek a jarinjei és a merdarei adminisztratív átkelőkön. A kedden megtartott találkozót követően intenzívebb együttműködésbe kellene kezdenie a szerbiai és a koszovói adminisztrációnak az ez irányba mutató első fontos lépések megtevése érdekében. A vámilletékek kapcsán a munkacsoportok előző napokban megtartott egyeztetésein már megegyezés született, erről nyilatkozott Dejan Pavićević, a szerb tárgyalócsoport vezetője. E megegyezés szerint az árut nem magán az átkelőn vámolnák el, hanem attól függően, hogy melyik irányból érkezik, Nišben vagy Kosovska Mitrovica déli részében, s az átkelőkön csak a dokumentumokat ellenőriznék. Kedden Vincent Degert, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője úgy vélekedett, hogy a legújabb hármas találkozó és annak sikere kulcsfontosságú az uniós csatlakozást megelőző tárgyalások időpontjának kijelölésében.
Brüsszeli útja előtt, a kormány válságstábjának ülését követően, Ivica Dačić kormányfő azt mondta: nem szívesen megy a megbeszélésre, nehéz tárgyalások elé néz, de abban biztos, hogy semmilyen – Koszovó és Szerbia közötti – határvonal meghúzásába sem fog beleegyezni.
– Senkinek sem kell abba a tévedésbe esnie, hogy Szerbia most elveszíthet bármit is. Mikor fogjuk végre az eszünkbe vésni, hogy tőlünk elvettek valamit, s mi most menteni igyekszünk a menthetőt. Nem fogjuk elismerni azt, amit elvettek tőlünk, de muszáj végre a realitások talaján mozognunk. Most az a kérdés, mit kaphatunk vissza – fogalmazott a miniszterelnök.
Ironikusan hozzátette: „Koszovó az alkotmány részét képezi, de vajon az alkotmánybíróság képes-e arra, hogy visszaszerezze Koszovót? Nem képes.”
HÁBORÚS VESZTES
Mint mondta, senkinek sem kell kételkednie a kormány jó szándékában – mindent meg fognak ugyanis tenni, amit csak lehet. A határátkelők integrált ellenőrzésére vonatkozó korábbi megállapodásról szólva azt mondta, ő maga ugyan nem írta volna azt alá, de Szerbia most nincs abban a pozícióban, hogy egy már megkötött megállapodást elvitasson, mert az azt jelentené, hogy az uniós tagjelöltséget is ellenzi, amelyet éppen ennek az egyezménynek az aláírását követően szerzett meg.
– Nem mi vagyunk az 1999-es háború győztesei, ha mi lennénk azok, akkor ma sem ilyen helyzetben lennénk. A hősiességnek helyet adhatunk, de a hiába elesett áldozatoknak már nem. A történelem folyamán már számos csatát megvívtunk. Amikor majd Szerbia ismét erős állammá válik, nem alázhatják meg olyan könnyen – húzta alá a kormányfő.
Mint mondta, ma ezeket a megalázásokat el kell tűrni és a nép érdekeit szem előtt tartva kell tovább dolgozni. Könnyű háborúzni, de nehéz békeidőben kiharcolni a jogainkat – állapította meg. Hozzátette, hogy maga sohasem fogja aláírni azt, hogy Koszovó független állam, de vannak olyan kérdések, amelyekről egyszerűen senki sem fogja megkérdezni Szerbiát – ez a nemzetközi politika útjának igazságossága vagy igazságtalansága.
– Mit várnak el tőlem és ettől a párbeszédtől? Azt, hogy beszéljem rá Thaçit, Koszovó térjen vissza Szerbia alkotmányos keretei közé? Mi az „egy mindenki ellen” helyzetben vagyunk most, s még a baráti államok képviselői is azt tanácsolják, meg kell tenni a szükséges lépést. Vissza kell térnünk a tárgyalóasztalhoz. Nem hívhatjuk ki magunk ellen a sorsot. A háborúnak mindig a legutolsó lehetőségnek kell lennie – húzta alá.
A KOSZOVÓI SZERBEKNEK IS ALKALMAZKODNIUK KELL
Véleményének adott hangot, hogy a nemzetközi közösség nem igazságos és tisztességes akkor, amikor Szerbiáról van szó, de ezt már tizenöt évvel ezelőtt is tudni lehetett. A koszovói szerbeknek azt üzente, hogy a szerb állam a gondjukat viseli, de nekik is szem előtt kell tartaniuk Szerbia egészének az érdekeit. Úgy fogalmazott, meg tudja érteni a határátkelőn tiltakozó szerbeket, akik azt hiszik, ezentúl ez az átkelő elválasztja majd őket Közép-Szerbiától. Az észak-koszovóiak kedden a reggeli óráktól zárlat alatt tartották Jarinjén az épülőfélben lévő integrált határátkelőt.
– Nem mondhatom, hogy a határátkelőkről szóló megegyezés ideális, de az már hazugság, hogy meghúzza a Szerbia és Koszovó közötti államhatárt. Thaçi bizonyára szeretné, ha így lenne, de én emlékeztetek mindenkit arra, hogy az elfogadott ellenőrzési rendszer Merdarétől délre már tizenkét éve működik.
Közölte, hogy a megállapodással összhangban a Dél-Koszovóba irányított árura vámilletéket számolnak majd fel, ez a rendelkezés viszont nem fog vonatkozni az észak-koszovói szállítmányokra. Hangsúlyozta, hogy az észak-koszovói szerbeknek a hivatalos szerbiai álláspontokkal megegyező, egységes politikát kell folytatniuk, mert amennyiben meg is kezdődik az aláírt egyezmények gyakorlati alkalmazása, az sem fogja azt jelenti, hogy Szerbia lemondott a koszovói szerbségről.
