A mezőgazdasági minisztérium illetékes munkacsoportja jövő héten jelenti be, hogy az idei kukoricatermés hány százaléka fertőzött a megengedettnél nagyobb arányban aflatoxinokkal – jelentette be Dejan Krnjajić, a minisztérium államtitkára, hozzátéve: az összes állami tározóból és nagyobb termelőtől mintát kérnek.
A rendkívüli ellenőrzést az állami költségvetésből pénzelik, magyarázta Krnjajić, hangsúlyozva: a mezőgazdasági termékek minőségéért, illetve biztonságáért a termelőket és semmi esetre sem az államot terheli a felelősség. A termelőknek kell mintát küldeniük a laboratóriumokba ellenőrzés céljából, ahol, vagy akinél kimutatják az aflatoxinok megengedettnél nagyobb arányát, azoknak a megfelelő intézkedéseket kell végrehajtaniuk.
– Az állam szigorúan leszámol mindenkivel, aki veszélyeztette a polgárok egészségét. A médiumok, amelyek az aflatoxin-fertőzésről tudósítottak, elhallgatták, hogy Szerbia mellett a régió több országában is gondok merültek fel a kukorica aflatoxinokkal való szennyezettsége miatt. Horvátország, Magyarország és a régió más országai is hasonló gondokkal küzdenek. Nem jó, hogy a fertőzéssel kapcsolatos történet először a médiumokban jelent meg, a mezőgazdasági minisztériumot azonban senki sem értesítette erről – összegezte Krnjajić.
Az államtitkár nyilatkozatával kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy amikor múlt héten a Magyar Szó, és egy nappal később a többi szerbiai tájékoztatási eszköz is megjelentette Marinko Ukropina, az SGS Group élelmiszer, illetve az élelmiszer előállításához szükséges nyersanyag vizsgálatával foglalkozó laboratóriumhálózat szerbiai vezérigazgatójának nyilatkozatát az idei kukoricatermés fertőzöttségéről, Ukropina rámutatott, hogy a régió többi országa is ugyanezekkel a gondokkal küzd. Ukropina akkor kifejtette: ilyen tekintetben Szerbia és a többi ország között az a különbség, hogy mondjuk Magyarország és Románia még időben meghozták a kellő intézkedéseket, a betakarítás előtt és után is, ezért esetükben a szerbiainál jóval enyhébb a fertőzés mértéke.
Az SGS vizsgálati eredményei szerint az idei kukoricatermésnek 32 százaléka biztonságos emberi fogyasztásra. A fennmaradó 68 százalék 26 százalékát zeolit hozzáadása esetén állattáppá lehetne feldolgozni. A fennmaradó kukoricából, tehát a termés 42 százalékából, kizárólag bioetanolt és keményítőt lehetne előállítani, mondta Ukropina.
