Az elemzők és a beavatottak szerint két forgatókönyv lehetséges: a Miniszterek Tanácsának határozatában vagy csak egy bátorító és elismerő mondat kap majd helyet a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd vonatkozásában, vagy a megfogalmazás, hogy ha az ország a továbbiakban is a felvázolt feltételekkel összhangban jár el, akkor 2013 júniusában kitűzhetik Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját.
A Szerbiával kapcsolatos megosztottság kedden is jellemző volt: Németország, Hollandia és Nagy-Britannia továbbra sem értenek egyet az időpont kitűzésével, míg Ausztria, Olaszország és Ciprus Szerbia mellett sorakoztak fel ebben a tekintetben.
Carl Bildt svéd diplomáciai vezető azok közé tartozik, akik szerint a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd során a vártnál jelentősebb eredményt sikerült felmutatniuk a feleknek. Ugyanakkor továbbra sem világos, hogy Szerbia elnyeri-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, vagy sem – tette hozzá Bildt.
Karl Viktor Erjavec szlovén külügyminiszter szerint Szerbiának pont arra a visszajelzésre lenne szüksége, amelyet a csatlakozási tárgyalások dátumának kitűzése jelentene.
Az utóbbi időszak felmentő hágai ítéletei Szerbia számára olyan kedvezőtlen üzeneteket jelképeznek, amelyek hátrányosan befolyásolják a Belgrád és Prishtina közötti kapcsolat erősödésének folyamatát – fejtette ki Erjavec, aki szerint Macedóniával is minél előbb meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat.
Erato Kozakou-Marcoullis, Ciprus külügyminisztere kedden délután még azt mondta, hogy az unió tagországainak külügyminiszterei nem jutottak közös álláspontra Szerbia tekintetében.
– A Nyugat-Balkánhoz kapcsolódó kérdéseket kell még megvitatnunk. Az álláspontokról többé-kevésbé egyeztettünk, csak néhány nyitott kérdés megoldása maradt hátra. Remélem, hogy ismét sikerül nyomatékosítanunk az EU bővítési szándékát – nyilatkozta Kozakou-Marcoullis.
Guido Westerwelle, a német diplomácia vezetője a Belgrád és Prishtina közötti dialógus folytatásának fontosságát nyomatékosította, mondván: Az EU szemszögéből a területi integritás nem kérdéses.
Vesna Pusić horvát külügyminiszter azok közé a diplomáciai vezetők közé tartozik, akik szerint Szerbiának el kellene nyernie a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, vagy legalább egy lehetséges időkeretet kellene meghatározni az ország vonatkozásában.
A magasra helyezett feltételek mellett kedvező politikai visszajelzésekre is szükség van, véli Pusić, hangsúlyozva: az EU ezzel az Európa-párti politikai vezetőknek segítene.
A Szabad Európa Rádió brüsszeli tudósítója szerint hétfőn még a jövő év júniusát emlegették a csatlakozási tárgyalások megkezdésének tekintetében, ez a lehetőség azonban szinte teljesen lekerült napirendről, főleg Németország és Nagy-Britannia ellenállása miatt.
Hasonlóan nyilatkozott Dejan Anastasijević, a Tanjug tudósítója, mondván: Németország, Nagy-Britannia és Hollandia szerint meg kell várni a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd jövőbeni alakulását és csak azután emlegetni bármiféle dátumot.
Milica Delević, a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának elnöke a B92 TV-nek nyilatkozva kifejtette: akármi is történik az integráció tekintetében, Szerbiának folytatnia kell a nyitott kérdések megoldását. Van néhány kérdés, amelyekkel a szerb államvezetésnek szembesülnie kell, ilyen a múlt, vagy Koszovó, fejtegette Delević, hozzátéve: Szerbia valóban jelentős lépéseket valósított meg a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások tekintetében, most már csak a megállapodások alkalmazása maradt hátra.
Az EU elismerően kíván nyilatkozni Szerbia lépéseiről, hamarosan kiderül, hogy milyen módon – fogalmazott Delević, aki szerint az EU-nak nincsenek olyan tagállamai, amelyek nem kívánják köreikben látni Szerbiát, csak mindegyik tagállam más módon tartja helyénvalónak kifejezni elismerését a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd terén tett lépések tekintetében.
Aleksandra Joksimović, a Külpolitikai Központ civil szervezet elnöke bízik benne, hogy Brüsszel a csatlakozási tárgyalások dátumának kitűzésével fejezi ki elismerését Szerbia igyekezetéért. A Belgrád és Prishtina közötti korábbi megállapodások alkalmazásának elkezdése egyike volt a leglényegesebb feltételeknek és Szerbia ezt az akadályt tökéletesen vette – magyarázta Joksimović, hozzáfűzve: az aktuális szerb államvezetés bebizonyította, hogy nem tér el az ország külpolitikai stratégiai céljától, vagyis az európai integrációtól.
– Az aktuális kormánynak a megalakulása óta eltelt néhány hónap alatt kevés ideje volt a megállapodások alkalmazásának elkezdésére, vagy új, fontosabb kérdések megnyitására. Hamarosan kiderül, hogy az eddigi igyekezet elegendő lesz-e a csatlakozási tárgyalások megkezdése időpontjának kitűzéséhez, vagy újabb eredményeket kell felmutatni a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban. A telekommunikációhoz és energetikához kapcsolódó kérdések megoldása különösen fontos – részletezte Joksimović.
Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora szerint csoda történne, ha Brüsszelben kitűznék a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát. Simić szerint a dátum kitűzése az európai vezetők következő ülésén lesz érdemben téma tárgya.
A Jarinjén és Merdarén megnyitott integrált határátkelőhelyeket előrelépésként fogják értékelni, ugyanakkor nem valószínű, hogy ez elegendő lesz, érvelt Simić, hozzátéve: Németországnak, Nagy-Britanniának és Hollandiának feltehetőleg még időre lesz szüksége az új összetételű szerb kormány őszinte szándékainak és kapacitásának felméréséhez.
