Miután a lakatosnak készülő fiatalember tavaly májusban elveszítette édesapját és nagynénjéhez költözött Adára, a szoba-konyhás épület üresen maradt. Azóta a házat többször kirabolták, az egykvadrátnyi portáról szinte minden mozdíthatót elvittek, még az épület egy részét is lebontották. Mostanra csak a tető és a falak maradtak. A ház a fiú egyetlen öröksége apja után.
A fiatalember iskolában volt, így nagynénje és gyámja, Gajdos Erika és férje, Péter kalauzol és mutatja meg az újfalusi házat, vagyis ami maradt belőle. A látvány elszomorító: derékig érő gaz, megbontott falak, rossz és hiányos palatető, az épületben széthajigált bútorok, ruhadarabok és más használati tárgyak. Mindketten elkeseredetten magyarázzák, hogy a ház egy éve még lakható volt, mostanra viszont jóformán semmivé lett, miután valakik kiszedték a fal egy részét, akár össze is dőlhet. Mint mondták, a szoba-konyhás végházban fürdőszoba és spájz is volt, valamint zárt terasz, de a tolvajok teljesen tönkretették.
– Tavaly május 1-jén meghalt Sterbik Sándor, akit másnap eltemettünk. A fia, Attila attól fogva nálunk lakott Adán, nem ment sem az anyjához, sem a másik nagynénjéhez. Nem sokkal a temetés után aztán kezdtek eltünedezni a dolgok. A tolvajok legelőször kibontották a hátsó falat az udvar felől, a lyukon kihordták a szekrényeket a ruhákkal együtt, a fürdőkádat, a bojlert, a villanymelegítőt – magyarázta Gajdos Péter. – A tévét összeverték a helyszínen, mert az fekete-fehér volt. Mindent elvittek, ami mozdítható volt. A múlt évben a rendőrségen feljelentést tettem, egyelőre nem derült ki, hogy ki vagy kik követték el a lopásokat. Az ügy mostanra a bíróság elé került, amely megállapította, hogy az eltulajdonított bútorok és használati tárgyak értéke mintegy 17 000 dinár. Ezenkívül azóta már elloptak két köbméter tűzifát, leszerelték és mindenestül elvitték a nagykaput, valamint elkezdték lebontani a falat, a zárt teraszt szétszedték és palatetőstül elvitték. Akárcsak a ház végében lévő fészert és kinti vécét vécécsészéstől, valamint a házról eltűntek az ajtó- és az ablakszárnyak. Mostanra a szoba-konyha maradt meg, illetve a tető. A villanyórát még időben sikerült leszerelni, mielőtt azt is ellopták volna – közölte a férfi.
A gyámszülők nem tudják, hogy kik a tolvajok, de a rendőrök szavaiból azt szűrték le, hogy a megélhetési bűnözés kárvallottja a gondjaikra bízott fiatalember. Mint mondták, a rendőrnyomozótól is azt hallották, hogy a fát vélhetően azért vitték el a tolvajok, mert hideg van és tüzelni kell, a fémet pedig eladják, amiért pénzt kapnak.
– A hónap derekán ismét feljelentést tettünk a rendőrségen, miután ismerősök szóltak, hogy bontják a házat. Valakik leszedték a fal egy részét, valamint leszerelték az utcai kiskaput, de azt már nem volt idejük elvinni. A blokkból és téglából épült ház egy éve még lakható volt, mára viszont majdnem összedőlt, nem ember az, aki ilyet tesz, aki a másét bántja – jegyzi meg keserűen Gajdos Erika. – Azt a tanácsot kaptuk, hacsak tehetjük, bontsuk le a megmaradt épületet, mert ha nem mi, akkor más fogja. Attila ház nélkül marad, mi meg csak mérgelődni tudunk. A környéken ez már nem az első ház, ami ilyen sorsra jutott. Hallottuk, hogy ez már korábban is megtörtént, ha elköltözött vagy meghalt a tulajdonos. A házra lett volna vevő, eladhattuk volna, de ezt a gyámhatóságon nem engedélyezték. Amikor viszont beleegyeztek, már késő volt, mert szétlopkodták az ingatlant. A házzal most már nem tervezünk semmit, mást nem tehetünk, mint hogy lebontjuk és elhozzuk az épületanyagot. A gyámhatóságon szólni fogok, hogy a rendőrségen azt ajánlották, bontsuk le a házat. A rendőrségen is jelenteni fogom, hogy lebontjuk a házat. Megkérem, hogy fényképezzék le és írják össze, mi mindent hozunk el, nehogy aztán az legyen, azért hozzuk el, hogy azt állíthassuk, más lopta el – mondta a nagynéni.
