Illusztráció
Nincs elég jégvédelmi rakéta, és ez tavaly óta jelent problémát – emelte ki Miodrag Lazić , a Belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztálya vezetőjének helyettese. Rámutatott, már tettek lépéseket e hiány enyhítésére, azonban még így is megközelítőleg 70 százalékos a jégvédelem sikeressége az országban. Hozzátette, a minisztériumokkal foglalkozó törvénynek megfelelően idén április 15-től a rendkívüli helyzetekkel foglakozó osztály vette át a jégvédelmet a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézettől. Az alkalmazottak, az archívumok, az ingatlanok és különböző eszközök átvétele még folyamatban van. A jégvédelem jelenlegi helyzetéről és lehetőségeiről a rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztályvezető-helyettest kérdeztük.
– A rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztály, amint aláírta a Hidrometeorológiai Intézettel a megállapodást, felmérte a jégvédelem jelenlegi helyzetét. Mivel rakétahiány van, mindenképpen ennek a problémának a megoldása volt a legégetőbb. A kormánytól sürgős eljárásban kaptunk annyi pénzt, amiből 3000 rakétát tudtunk vásárolni. Ezzel a mennyiséggel fel tudjuk tölteni a készleteket, ugyanis csak a tavaszi földmunkálatok idején, az ültetési időszakban 30 nap alatt 3129 jégvédelmi rakétát használtunk el. A rakétákat gyártó vállatok ezidáig 2200 rakétát már leszállítottak a megrendeltből. A többi a következő két hétben érkezik majd a kilövőállomásokra.
Már tavaly az illetékesek arra hivatkoztak, hogy a jégvédelmet olcsóbban is meg lehetne szervezni. Erről a napokban is tartottak sajtótájékoztatót, ahol belgrádi egyetemi professzorok arra hívták fel a figyelmet, hogy Szerbiában 10 millió eurót költenek a jégvédelemre, annak ellenére, hogy ezt 3,5 millióból meg lehetne szervezni.
– A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézetből kapott adatok szerint a jégvédelemre 2008-ban költöttek legtöbbet, mégpedig 8 millió eurót. Ki kell emelnem, hogy ez 1,6 euró befektetést jelent hektáronként (5 millió hektár mezőgazdasági földterület van jégvédelem alatt). Az idén ettől jelentősen kevesebb pénzt különítettek el e célból. A szakemberek szerint két eurót kellene egy hektár terültre fordítani, hogy teljes jégvédelmi készültségről lehessen beszélni, és fejleszteni lehessen a jégvédelmet. A jelenlegi piaci árak szerint típustól függően egy rakéta nettó 230–270 euróba kerül.
Mennyi pénzt fordítanak a kilövőállomások karbantartására és az ott dolgozó idénymunkások bérére?
– Az idénymunkások a Hidrometeorológiai Intézet hatáskörébe tartoznak jelenleg, ám a jégvédelemről szóló törvényjavaslat szerint az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak majd. Egy idénymunkás havonta 4000 dinárt kap, ami nem túl motiváló összeg, de sokat segítenek a jégvédelem megszervezésében a községek és városok önkormányzatai. Ki kell emelnem, hogy Nyugat-Bácskában az elmúlt néhány hónapban ismeretlenek hatalmas károkat okoztak a kilövőállomásokon, ugyanis több rakétavetőt eltulajdonítottak. Ez számunkra nemcsak anyagi kárt jelent, és a tett nemcsak lopásnak minősül, hanem ez által megakadályozták a hatékony védelmet az elemi csapások ellen, és ez már súlyos bűnténynek számít.
Szakemberek azt állítják, hogy a rakétával való jégvédelem nem az egyetlen módszer. Az Európai Unióban, illetve a környező országokban miként védekeznek a jégeső ellen? Mennyire sikeres a mi jégvédelmünk?
– Az időjárás modifikációjában nagyon jól jönnek a külföldi tapasztalatok. Csak úgy lehet a természettel szembenézni, ha csökkentjük a jégszemek pusztító hatását. Csupán arra léteznek különböző módszerek, hogy hogyan juttatjuk el a reagenseket a felhő célzott részébe.
A jégvédelem megszervezése nagyon vegyes. Bulgáriában, Oroszországban és Moldáviában jégvédelmi rakétákat alkalmaznak, csakúgy mint Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Macedóniában is. Romániában egy ügynökség végzi az időjárás modifikációját, ami a védelem alatt álló területek folyamatos növelésén alapszik, de itt is jégvédelmi rakétákat alkalmaznak. Magyarország nyugati részén földi generátorokat használnak, míg Bács-Kiskun-megye velünk együttműködve egy IPA-projektumot adott át, ami a jégvédelem korszerű megszervezéséről szól Magyarország déli tájain. Görögországban jól szervezett repülős módszert alkalmaznak, és hasonló eljárást alkalmaznak Ausztriában és Németországban is. Franciaországban és Spanyolországban földi generátorokkal védekeznek.
Mi rakétás megoldást alkalmazunk, ugyanis ez a módszer ütközik a legkevesebb korlátba. Vannak területek, ahol nem lehet rakétás megoldást alkalmazni, ilyen például Belgrád. Ezért gondolkodunk a repülővel való megoldás bevezetésén, illetve mindkét módszer alkalmazásának kombinációján, hogy a reagenseket megfelelő helyre juttathassuk. Erről azonban a tudományok doktorainak kellene végső döntést hozniuk, ugyanis ők értenek legjobban a fizikához és az időjárás modifikációjához. Egyébként a Szerbiában elvégzett kutatások szerint, amelyeket nemzetközi lapokban is nyilvánosságra hoztak, az országban 63–73 százalékban sikeres a jégvédelem.
