Simon Erzsébet Zita április 1-jétől a Magyar Nemzeti Tanács Közigazgatási Hivatalának tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa. Legfontosabb célkitűzéseként a vajdasági magyar médiastratégia kidolgozását jelölte meg. Nem a nulláról indult, hiszen elődje, Barát Tóth Lívia még az év elején letette az asztalra a stratégia munkaváltozatát. A dokumentum végleges szövege azonban mind a mai napig várat magára.
A tanácsos asszonnyal a határidőkről, a körvonalazódó stratégia legfontosabb célkitűzéseiről, illetve a szeptemberre ígért országos médiastratégiával kapcsolatos összefüggésekről beszélgettünk. (Az interjú szövegét beszélgetőpartnerünk a megjelenés előtt autorizálta.)
Az elmúlt hetekben, hónapokban különböző határidők hangzottak el a vajdasági magyar médiastratégia véglegesítésével és elfogadásával kapcsolatban. Először június 30-a volt az a dátum, ameddig be kellett volna fejezni a munkát, később azt hallhattuk, hogy már csak hetek vannak hátra, legutóbb pedig az hangzott el, hogy talán a nyár végéig elkészül a dokumentum. Mégis, mikor születik meg ez a hosszú ideje vajúdó stratégia?
- Azt gondolom, hogy a legfontosabb a dokumentum tartalma és minősége. A stratégia írását az elmúlt évek során már többször újrakezdték, de úgy gondolom, hogy ennek végeredményeként egy igen komplex dokumentum fog megszületni.
Tehát dátumot nem kíván mondani.
- Nem.
Elképzelhetőnek tartja, hogy előbb lesz kész a szeptemberre ígért országos médiastratégia végleges változata, mint a vajdasági magyar?
- Nem bocsátkoznék találgatásba.
Mitől vagy kitől függ, hogy mikor készül el?
- Nem hiszem, hogy ez most a legközérdekűbb téma.
Azért firtatom a határidő kérdését, mert maga az MNT elnöke is úgy fogalmazott legutóbb, hogy „a közösségnek és a vajdasági magyar médiának nagy hiánya származik abból, hogy még nem készült el a stratégia”. A hiány pótlása pedig nyilván sürgető.
- Igen, de tényleg csak azt tudom mondani, ahhoz, hogy minden a helyén legyen abban a dokumentumban, hogy minél alkalmazhatóbb stratégia szülessen, inkább a tartalomra kell összpontosítani. Nagyobb lenne a kár, ha összecsapnánk az egészet.
NEM LESZ HÍRGYÁR
A stratégia munkaváltozata, amely még februárban elkészült, Ön szerint mennyire használható? Mennyire lehet erre építeni, avagy mennyire kell új irányba elindulni?
- Nem kell új irányba elindulni.
Korhecz elnök úr legutóbb azt nyilatkozta, hogy a késlekedés egyik oka, hogy Ön – nyilván az elődjéhez képest – „más irányba kezdett el gondolkodni a stratégiát illetően”.
- Ez arra vonatkozott, hogy más részekre összpontosítottam, és talán egy kicsit több időt eltöltöttem ezekkel a részekkel.
Melyek ezek a részek, amelyeket alaposabban ki szeretne dolgozni?
- Igyekeztem minél több adatot begyűjteni és minél pontosabb ismeretekkel rendelkezni a meglevő helyzetről. Mivel nagyon sok kistérségi médium létezik Vajdaságban, elég időigényes volt leellenőrizni a médiatárban szereplő adatokat, főleg, hogy egyik-másik nem pontos, hiszen nyilván évekkel ezelőtt kezdték ezeket az adatokat gyűjteni. Időközben több helyütt is változások történtek a foglalkoztatottak számát, illetve a műsor terjedelmét illetően. Úgy láttam tehát jónak, ha elölről kezdem az egészet és sorra veszem azt a több mint száz médiumot, és egyenként utánajárok, hogy mi felel meg a valóságnak, mit kell átírni stb.
Amiről Ön beszél, az a munkaváltozat szövegének első lényegi része, vagyis a jelenlegi állapot feltérképezése. Ez után következnek a stratégiai célok. Mi ezek közül a legfontosabb?
- A legfontosabb cél a nyomtatott sajtó területén a napilap, valamint a két hetilap megtartása és fejlesztése, továbbá a kistérségi sajtóhálózat megtartása és lehetőség szerinti fejlesztése.
Két hetilapot említett. Melyik kettőre gondolt?
- A Hét Napra és a Családi Körre. De számunkra mindenképpen az MNT alapította Magyar Szó és Hét Nap a legfontosabb, melyek olvasottságát is növelni kellene. Ennek több módja van. Mindenekelőtt fel kell mérni a két lap jelenlegi kapacitásait, lehetőségeit. Biztos vagyok abban, hogy vannak lehetőségek arra, hogy jobb szervezéssel, az erőforrások jobb kihasználásával jobb eredmények szülessenek.
Ez alatt az anyaországihoz hasonló hírgyárat kell érteni?
- Nem. Természetesen együttműködés szükséges az újságírók között minden téren, de nem vagyok benne biztos, hogy a szerkesztőségeket kellene összevonni ahhoz, hogy minőséges napilapot és hetilapot készítsenek.
Az elektronikus média terén mi a legfőbb cél?
- Ezen a téren is fejleszteni szeretnénk, hiszen a legdinamikusabban fejlődő, legnépszerűbb médiatípusról van szó. A 24 órás, egész Vajdaság területén fogható magyar nyelvű rádió- és TV-műsor szavatolása a kiemelt célunk. A rádió bázisaként a vajdasági (azaz újvidéki) közszolgálati adó magyar adása, a Pannon Rádió és a Szabadkai Rádió magyar adása szolgálhat. Sajnos, jelen pillanatban még az Újvidéki Rádió is csak a tartomány felében hallgatható. A televíziózás terén szintén a Vajdasági RTV magyar adását kell megemlíteni, amely többé-kevésbé közszolgálati műsort sugároz, amely azonban sem terjedelmileg, sem tartalmilag nem elégíti ki a vajdasági nézők igényeit, de a Pannon Televíziónak van lehetősége ezt megtenni, csak nagyon kis körzetben fogható.
Ez azt jelentené, hogy a nemzeti tanács stratégiai célja, hogy a Pannon átvegye az Újvidéki TV magyar adásának szerepét?
- Ez így nagyon durva megállapítás. A Vajdasági RTV természetesen marad a tartományi közszolgálati televízió, de a vajdasági magyar tévéműsort a Pannon TV-re alapoznánk, és itt számítunk az Újvidéki TV közreműködésére is.
IDŐSZŰKE MIATT ELMARADT FELSZÓLALÁS
Most zárult az országos médiastratégia-tervezet közvitája. Ha a jelenlegi formájában fogadná el azt a kormány, akkor az országos és a tartományi közszolgálati RTV-n kívül minden egyéb médiumot 18 hónapon belül privatizálni kellene, tehát az MNT sem maradhatna médiumok alapítója. Ha ez a forgatókönyv játszódik le, az MNT milyen lépéseket tervez?
- Ez nem fog bekövetkezni. Mi biztosak vagyunk benne, hogy elérjük azt, amit sokadmagunkkal el akarunk érni, jelesül hogy a kisebbségi és az önkormányzati médiumok privatizálására ne kerüljön sor.
Az MNT Tájékoztatási Bizottsága két nappal a közvita lezárása előtt fogalmazta meg hivatalosan véleményét, amit el is juttatott az illetékes minisztériumhoz. A közvita másfél hónapig tartott, öt szerbiai városban volt a témával kapcsolatban nyilvános vita, de az MNT álláspontját ezeken az értekezleteken senki nem tárta a résztvevők elé. Miért?
- Az újvidéki értekezleten részt vettem, de időszűkében voltam, így nem tudtam sokáig maradni.
A közeli Belgrádban is volt vitafórum, itt is lett volna alkalom elmondani az MNT álláspontját. Vagy ez nem képezett prioritást az MNT számára?
- Az MNT álláspontját sokszor, többen közzétettük, a hivatalos állásfoglalást eljuttattuk az illetékes minisztériumba, illetve a dokumentum szerzőihez.
Közösségünkhöz képest nagyon sok a médiumunk
- Lehet, hogy ellentmondásosnak tűnik ez a kijelentés. Miről is van szó? A vajdasági magyar médiát a rendkívül gazdag intézményhálózat jellemzi és a nagy felaprózottság. Tehát ezt kell érteni az alatt, hogy túl sok, pontosabban: nagyon sok apró elektronikus és nyomtatott médium van. Ennek ellenére vannak fehér foltok a térképen, olyan körzetek, ahol egyáltalán nincs még magyar rádióműsor sem, televízióról, helyi újságról nem is beszélve. Szerémségről és Bánát egyes részeiről beszélek elsősorban, ahol nagyon kis szórványban élnek, de élnek még magyarok. A racionalizálás pedig inkább arra vonatkozik, hogy összefogás és jobb szervezettség szükséges, mert ez a siker kulcsa. Az együttműködést hiányolom minden szinten. A nagy szerkesztőségekben is ezt hiányolom, lásd pl. a Magyar Szót, ahol még az egy irodában dolgozók se tudnak egymással a legkollegiálisabban kommunikálni. De vonatkozik ez az Újvidéki Televízióra és Rádióra is. |
