Hétfőn Belgrádban megkezdte 50., jubileumi miniszteri értekezletét az El Nem Kötelezettek Mozgalma . A mozgalom első értekezletének az 50. évfordulója alkalmából összehívott kétnapos értekezletre 113 országból érkezett küldöttség. A mintegy 600 küldött között külügyminiszterek, különleges megbízottak és más hivatalos személyiségek vannak. Az értekezlet munkájában az el nem kötelezett országokon kívül részt vesznek az Európai Unió, valamint a volt Jugoszlávia utódállamainak diplomatái is.
Az El Nem Kötelezettek Mozgalmához 118 ország tartozik, valamint további 20 országnak megfigyelői státusa van. A tagországok államai több mint 2 milliárd lakost számlálnak. Ennek a számnak csaknem a kétharmada az ENSZ tagországai közé tartozik, főbb tagjai India, Egyiptom, a Dél-Afrikai Köztársaság. A nemzetközi szervezet olyan országokat tömörít, amelyek formálisan nem kötelezték el magukat valamely másik nagyobb hatalmi tömb mellett vagy ellen. A szervezetet 1961-ben alapították meg Belgrádban négy politikai vezető: Sukarno, Indonézia első elnöke, Dzsaváharlál Nehru, India első miniszterelnöke, Gamal Abden-Nasszer, Egyiptom második elnöke és Josip Broz Tito elképzelései alapján. A mozgalom két ízben tartott értekezletet Belgrádban: 1961-ben és 1989-ben.
Az értekezlet munkájában az el nem kötelezett országokon kívül részt vesznek az Európai Unió, valamint a volt Jugoszlávia utódállamainak diplomatái is. Belgrádban van például Samuel Žbogar szlovén, Milan Roćen montenegrói külügyminiszter, Mario Nobilo, Horvátország külügyminisztériumának államtitkára és Zoran Petrov macedón külügyminiszter-helyettes. Az uniós országok közül Magyarország, Finnország, Spanyolország és Ciprus képviselői megfigyelőként vesznek részt az értekezleten. Egyébként Jugoszlávia mellett Ciprus volt az egyetlen európai ország, amely részt vett az el nem kötelezettek mozgalmának belgrádi alakuló ülésén 1961. szeptember 6-án.
SZERBIA TEKINTÉLYE
Vuk Jeremić szerb külügyminiszter szerint, az, hogy 100-nál több küldöttség érkezik Belgrádba, arra utal, hogy „Szerbiának mekkora tekintélye van a nemzetközi arénában”.
– Ez az első alkalom, hogy az el nem kötelezettek miniszteri értekezletét egy olyan országban tartják meg, amely nem tagja a mozgalomnak. Szerbia csupán megfigyelő ország és ezt a megfigyelő státusunkat nem fogjuk megváltoztatni. Ettől függetlenül minden vendégünk bizalommal, valamint tisztelettel fordult Szerbiához és remélem e két nap olyan különleges esemény lesz, amelyre mindannyian sokáig fogunk emlékezni – mondta Jeremić.
BÜSZKE ORSZÁGOK
A tegnapi ünnepi ülésen Boris Tadićszerb államfő kijelentette, Szerbia külpolitikáját, annak ellenére, hogy az ország nem tartozik a mozgalomhoz, az el nem kötelezettség vezérli.
– Az értekezleten résztvevő büszke országokkal szorosabbra szeretnénk fűzni együttműködésünket – mondta a szerb államfő, majd hozzátette: Szerbia fáradhatatlanul törekszik a bizalom megerősítésére és a világbéke megalapozására.
Szavai szerint a világ 1961. óta sokat változott, azonban a mozgalom elvei elévülhetetlenek, amelyek a területi integritást, az állami szuverenitást, a lefegyverzést, a békét, az emberi jogokat és a környezet védelmét tisztelik.
– Büszke vagyok, hogy hozzájárultunk a világ megváltoztatásához. Ezt mint Szerbia vagyis az egykori Jugoszlávia legnagyobb utódállamának elnöke mondom – köszöntötte a résztvevőket Tadić.
A szerb államfő, valamint Mirko Cvetković kormányfő az értekezlet előtt többek között Algéria, Egyiptom, Tunézia és a Dél-afrikai Köztársaság küldötteivel folytatott bilaterális tárgyalásokat. A kormányfő a tárgyalások során kifejtette, hogy Szerbia számára a területi integritás és a szuverenitás a legfontosabb, illetve, hogy az ország külpolitikai célja az Európai Unió.
Ivica Dačićszerb belügyminiszter Hoshyar Zebari, iraki külügyminiszterrel folytatott tárgyalása során megköszönte a közel-keleti országnak Koszovó függetlenségével kapcsolatos nemleges álláspontját.
– Szerbia és Irak rendkívül jó baráti viszonyt ápol – jegyezte meg a szerb belügyminiszter.
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
Zorica Jekić, a Szerbia Gazdasági Kamara tanácsadója szerint a szerbiai vállalatoknak a szerb állam és a gazdasági kamara segítségével úgy kellene szerveződniük, hogy be tudjanak kapcsolódni az el nem kötelezett országokkal kapcsolatos nagyobb befektetésekbe. Mint megjegyezte, a szóban forgó országok között Szerbiának még mindig nagy tekintélye van és ezért mindent megtesznek, hogy visszajussanak az adott országok piacára. Szavai szerint az együttműködések célkeresztjében Észak-Afrika áll.
– Ezekben az országokban a mezőgazdaság, az energetika és az építészet fejlesztése élvez elsőbbséget. Ezeken a területeken Szerbia már rendkívüli ajánlatokat szerzet, csupán pénzügyileg kellene megerősödnünk – vélekedett a tanácsadó.
Mint megjegyezte, ezen kívül a gyógyszeriparban és az információs technológiában is lehetséges az együttműködés.
IGAZODNI AZ ÚJ IDŐKHÖZ
Az értekezleten különleges vendégként részt vett Budimir Lončar, az egykori Jugoszlávia utolsó külügyminisztere is. Véleménye szerint a mozgalomnak nem szabadna megváltoztatnia az elveit, hanem több energiát kellene befektetnie politikai céljai megvalósítása érdekében. Mint megjegyezte, az alapítótagok a mai mozgalommal elégedettek lennének, de nem a legelégedettebbek. A volt külügyminiszter a mozgalom gyengeségei közé sorolta a mozgalom demokratikus nemzetközi programja és a nem demokratikus rezsimek közötti szakadékot, ami az arab tavasz idején lehetett a legjobban megfigyelni. Szavai szerint a mozgalom megalapítása óta sok minden megváltozott, és a mozgalomnak igazodnia kell az új időkhöz, a nemzetközi rendszerekben, így az ENSZ-ben is radikális változásokra van szükség. A mozgalom legjelentősebb eredményei Lončar szerint a hidegháborúk idejében történt összetűzések következményeinek csökkentése és az ENSZ szerepének megerősödése.
EGYÜTT A VILÁGBÉKÉÉRT
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint a mozgalom a legjelentősebb társa az ENSZ-nek a kulturális párbeszéd elmélyítése, valamint a világbéke hosszútávú kiépítése terén. Az ENSZ főtitkárának levelét Kassim-Jomart Tokaïev, az ENSZ genfi irodájának igazgatója olvasta fel, amelyben a főtitkár elégedettségét fejezte ki, hogy a mozgalom a konfliktusokat mindig politikai úton igyekezett rendezni. Kiemelte, hogy az ENSZ a békére törekszik, és örömére szolgál, hogy a jövőben továbbra is a mozgalommal vállvetve dolgozhat a világot sújtó kihívások megoldásán.
