– Az aracsi Pusztatemplom esetében még mindig vannak nyitott kérdések, hogy kinek milyen kötelezettségei vannak iránta. Ezeket szeretnénk pontosítani, hogy hozzá tudjuk fogni ehhez a munkához úgy, hogy ne csak az elejét lássuk, hanem a végét is – közölte Pásztor István, a tartományi képviselőház és a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azon a szakmai találkozón, amelyet tegnap tartottak meg az aracsi Pusztatemplomnál, illetve Törökbecsén.
– Körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdődött el legújabb közös nekifutásként ennek a történelmi örökségnek a megóvásával kapcsolatos közös gondolkodás, a hazai és a magyarországi műemlékvédelmi szakmának és intézeteknek, valamint az itteni magyar közösségnek és a Magyar Nemzeti Tanácsnak a közös gondolkodása. Egy 2013-ban tartott konferencia eredményeképpen megegyezésre került sor, hogy milyen módon, milyen eszközökkel és milyen technikákkal történik meg ennek az építménynek a megóvása. Ennek az erőfeszítésnek ez egy hihetetlenül fontos pillanata volt, onnantól kezdve nem merültek fel szakmai kérdések. Ami felmerült, az a kötelezettségvállalás, a pénzek biztosítása, a tervdokumentáció létrehozása, vagyis az előkészítése ennek a nagyon összetett, ugyanakkor nagyon fontos feladatnak. Nagyon fontos, hogy újabb lendületet tud kapni ez a közös elhatározás, hogy belátható időn belül szerződéssel pontosítsuk az egymás iránti, illetve a munka iránti kötelezettségeinket. A Magyar Kormány által jóváhagyott és a Magyar Nemzeti Tanácsnak már folyósított összeg megközelítőleg 5 millió euró. A tervek szerint a projekt egy paritásos nagyberuházás lesz. Az összeg felét a Magyar Kormány biztosítja majd, a másik fele pedig hazai forrásokból kellene, hogy megvalósuljon – mondta Pásztor István.
Az aracsi Pusztatemplom és környezete műemléki helyreállítása és örökségalapú fejlesztése elnevezésű projekt keretében szervezett szakmai találkozón a résztvevők először az aracsi Pusztatemplomnál tanácskoztak, majd a törökbecsei Községi Művelődési Ház multifunkcionális termében Jugoslav Pendić tudományos kutató, archeológus, a műszeres vizsgálatok vezetője bemutatta az aracsi Pusztatemplomról lézeres térszkennerrel és háromdimenziós technológiával készült vizsgálatok adatait, mégpedig térbeli formációk virtuális megjelenítésével, háromdimenziós modellek megalkotásával. Előadást tartott továbbá dr. Slavica Vujović, a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet építészmérnök-konzervátora, architektonikai osztályának a vezetője is.
Fotó: Ótos András
– A Tartományi Műemlékvédelmi Intézet hetvenéves múltra és hagyományra tekint vissza és elmondhatom, hogy ennyi ideje tart már az aracsi Pusztatemplommal kapcsolatos kutatás is. Ez egy valóban régóta tartó tradíció, amely során számos anyag elkészült konzervátorok generációinak köszönhetően. Amikor örökségről beszélünk, mindig az értékek megőrzéséről beszélünk. Az aracsi Pusztatemplomot meg kell őriznünk a jövőben is – mondta dr. Slavica Vujović.
Ez a találkozó azért jelentős, mert olyan személyek vettek részt, akik szakmai és politika szempontból is érzik ennek a projektnek a jelentőségét, a cél pedig, hogy a lehető legrövidebb időn belül megszülessen az az elképzelés, amely a magyar és a szerb igényeknek egyaránt megfelel – hangsúlyozta mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
– Ez a Magyar Nemzeti Tanács egyik legfontosabb projektje. Láttuk az aracsi Pusztatemplomnak a szakmai felújítási próbálkozásait, a tudományos kutatásokat és azoknak az eredményeit. Ami ennél jóval fontosabb, hogy egy olyan projektum kezd kibontakozni, amely bízunk benne, hogy a megvalósulásáig is eljut most már. Ez a projektum ezt a templomot a vajdasági magyarság számára még inkább a közösség életévé teheti, látogathatóbbá teheti, hiszen magának az épületnek a megőrzésével, a környéknek a rendezésével, egy látogatóközpont kialakításával és mindazzal, ami a mai turistaigényeknek megfelel, egy olyan hely alakul ki, amely nemcsak az itt élő magyarságnak, hanem egész Szerbiának fontos állomása lesz idegenforgalmi szempontjából – mondta Hajnal Jenő.
Az aracsi Pusztatemplom a Szerb Köztársaság és a magyar nemzeti kisebbség számára is kiemelkedő jelentőségű kulturális érték – mondta Danijela Vanušić, a Művelődésügyi és Tájékoztatási Minisztérium kulturális örökségért és digitalizálásért felelős segédminisztere.
– Lehetőségünk volt betekinteni abba, hogy az új technológiák és az új módszerek alkalmazása milyen mértékben járulhat hozzá a kulturális örökség további megőrzéséhez. Láthattuk, hogy az elkészült felvételek lehetővé teszik, hogy a lehető legjobban konzerválják ezt a létesítményt. A szándékunk közös, és megállapodtunk abban, hogy együtt dolgozunk ennek az örökségnek az újjáélesztésén – tette hozzá a segédminiszter.
A szakmai találkozón jelen volt többek között Saša Maksimović Törökbecse község polgármestere is, aki nyilatkozatában elmondta: Törökbecse községnek több régészeti lelőhelye is van, például a Borjas, a Máté réve vagy az Akács. Fontos, hogy felismerték az aracsi Pusztatemplomnak a jelentőségét – tette hozzá a polgármester.
