„Szerbia az EU felé vezető úton nem vár semmiféle könnyítést, kiváltságot. De nem tartja elfogadhatónak az esetleges újabb feltételeket sem.” (Fotó: Tanjug)
Nyugat-Balkán jövője az Európai Unió, semmilyen más politikának nincs foganatja, ugyanakkor az integráció titka a regionális együttműködésben és a reformok végrehajtásában rejlik, vélekedtek a pénteken megtartott Szerbia–EU Fórum vendégei Belgrádban. A rendezvénynek mintegy 400 meghívott résztvevője volt, az unió küldöttei, miniszterei mellett jelen voltak az EU gazdasági szakemberei, üzletemberei, valamint a sajtó és a civil szektor képviselői is.
MÉG 34 NAP
– Szerbia az EU felé vezető úton nem vár semmiféle könnyítést, kiváltságot. De nem tartja elfogadhatónak az esetleges újabb feltételeket sem – jelentette ki Boris Tadićszerb államfő a találkozón. Szavai szerint Szerbiának megvan a kellő ereje a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez és az integráció leállítása az ország polgárait sújtaná a leginkább. Az államfő ugyanakkor elismerte, hogy Koszovó kérdését még Szerbia uniós csatlakozása előtt meg kell oldani. Mirko Cvetkovićszerb kormányfő meggyőződését fejezte ki, hogy Szerbia polgárait sokkal jobb jövő várja az unióban és megjegyezte, ezért anno, a kormányalakítás során a mielőbbi uniós integrációt és az ország területi integritásának megőrzését tűzték ki célul. Kiemelte, hogy mára az EU lett Szerbia legnagyobb befektetési partnere. – Az előző évhez képest idén kilenc százalékkal nőtt az uniós befektetések száma – mondta a kormányfő.
Szerbia számára stratégiai célja – az uniós csatlakozás – szempontjából döntő fontosságú az idei év, szögezte le Božidar Đelić, a szerb kormány európai integrációval megbízott alelnöke és kijelentette, csaknem a végéhez értek a tagjelölti státusz elérése érdekében kidolgozott akciótervnek. – Még 34 nap maradt hátra az Európai Bizottság véleményének bejelentéséig, amelyben reményeink szerint ki fogják tűzni a csatlakozási tárgyalások időpontját, hiszen teljesítettük a tagjelölti státusz eléréséhez szükséges koppenhágai kritériumokat – vélekedett a kormányalelnök.
JEREMIĆ: KICSI AZ ESÉLY
Óvatosnak kell lenni a tagjelölti státusz elérésével kapcsolatos időpontok jóslásával, nyilatkozta Vuk Jeremić szerb külügyminiszter a fórumon. Szavai szerint bármekkora is lesz a csatlakozási folyamatok tempója, folytatni kell a reformokat. – Sokkal fontosabb, hogy képesek vagyunk-e folytatni a reformokat, mint az, hogy mikor kapjuk meg a tagjelölti státuszt. Minden más csupán formalitás – vélekedett a külügyminiszter. Szerinte az unió gazdasági problémákkal küszködik, amely hatással van a bővítési folyamatokra is. Mint megjegyezte, ezért igen kicsi az esélye annak, hogy Szerbia 2011 végéig megkapja a tagjelölti státuszt Brüsszeltől.
ROMPUY: TÖBBET KELL TENNI
A tagjelölti státusz odaítélésekor az egyik döntő kérdés Belgrád Prishtinával folytatott viszonya lesz, figyelmeztetett Hermann Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, majd hozzátette: Szerbia jövője az EU-ban van. Mint megjegyezte, Koszovó kérdése érzékeny témakör és elégedettségét fejezte ki az eddig elért kompromisszumokkal kapcsolatban. – A szerb kormány 2008 óta óriási munkát végezett el, de még többet kell tennie. Ebben készek vagyunk segíteni. Az unió készen fogja várni Önöket, amint Önök is fel lesznek készülve – nyomatékosította az ET elnöke.
Az uniós bővítés leállításáról szóló híresztelésekkel kapcsolatban elmondta, hogy az EU-tagországok nem feledkeztek meg az integráció útján lévő országok erőfeszítéseiről, azonban a koppenhágai kritériumok teljesítését nem lehet felületesen elvégezni, kiváltképp a háborúk sújtotta Balkánon, ugyanis azok alapja a regionális együttműködés.
SCHULZ: SZERBIA LEHET A KÖVETKEZŐ
Az Európai Parlament szociáldemokrata frakciócsoportja reményeit fejezi ki, hogy az EB októberben felkínálja Szerbiának a tagjelölti státuszt, nyilatkozta Belgrádban Martin Schulz, a szociáldemokraták frakcióvezetője. A németországi frakcióvezető, aki egyébként az EP soron következő elnöke lesz, hangsúlyozta, hogy a regionális együttműködés elengedhetetlen feltétele a nyugat-balkáni fejlődésnek. Mint megjegyezte, Szerbia óriásit lépett afelé, hogy ő legyen a következő ország, amely megkezdheti majd a csatlakozási tárgyalásokat. – Attól függetlenül, hogy a tárgyalások jó szándékkal indulnak majd, igen nehezek és néha kiábrándítóak lesznek – figyelmeztette Szerbiát az EP soron következő elnöke. Szavai szerint az EU nem a szerbiai polgárok iránt érzett szimpátiája miatt támogatja a szerbiai reformokat, hanem mert ez az unió érdeke.
HORVÁTORSZÁG NEM ÁLL BOSSZÚT
Az EU útján elért siker mindannyiunk sikere, és mindannyiunknak az a célja, hogy beléphessünk az unióba, jelentette ki Milica Delević, a szerb kormány európai integrációs irodájának vezetője. Elmondása szerint a régió európai jövője motivációt jelent minden ország számára, aminek köszönhetően a balkáni országoknak számos akadállyal sikerült megküzdeniük és ezért már nem olyan országoknak számítanak, amelyek csupán a problémákkal hívják fel magukra a figyelmet. Sadih Ahmetović, Bosznia-Hercegovina belügyminisztere szerint a legjelentősebb hír, hogy Horvátország elérkezett az előcsatlakozási tárgyalások végéhez, és az országban végbement reformok a jelek szerint nemcsak az EU-tagság, hanem a polgárok jóléte miatt is fontosak, míg Tuta Arifi, Macedónia alelnöke Belgrád Prishtinával folytatott párbeszédét méltatta. Gordan Jadranković horvát külügyminiszter az egyre fokozódó szerb–horvát diplomáciai botrány ellenére kijelentette, Horvátország a bilaterális problémákat nem fogja más országok integrációjának leállítására felhasználni.
