Brammertz elégedetlen, Brammertz jelentése kedvezőtlen, Brammertz fenntartja a nyomást – csak néhány újságcím az elmúlt évekből, amelyek híven tükrözik a hágai főügyész és Szerbia viszonyát a 2008 januárja és 2011. május 26-a közötti időszakban. Miután Ratko Mladić horogra akadt, egy csapásra megszűnt a Hága és Belgrád közötti hűvös viszony, Hadžić elfogása pedig már csak hab volt a tortán, amellyel hivatalosan is lezárulhatott az – újságírói szempontból – végtelenül unalmas „hágai fejezet” a maga visszatérő kliséivel.
A két utolsó hágai szökevény kiszolgáltatása óta először látogatott Szerbiába a hét elején a nagy mumus, akitől immár nem kell rettegni. Boldog nyugalomban várták illetékeseink a vendéget, aki nem is fukarkodott a dicsérő szavakkal, ám „nem állta meg”, hogy szóba ne hozza azt a kellemetlen tényt, hogy mind a mai napig nem tudjuk pontosan, kik voltak Mladić, Hadžić és a többiek segítői, ki pénzelte őket és ki adott nekik hosszú éveken át logisztikai támogatást. És hát, khm, ezt ideje volna földeríteni, sugallta a főügyész. Bölcs vezetőink szaporán helyeseltek is, bár nyilván kevésbé boldog nyugalomban kísérték ki a repülőtérre a távozó vendéget, aki emlékeztette őket arra, hogy a hágai együttműködésnek még nincs teljesen vége.
Serge Brammertz, a jogtudományok doktora 2008. január 1-je óta főügyésze a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó hágai nemzetközi törvényszéknek. Ő az ötödik a sorban, aki a nálánál is szigorúbb, a vezető szerbiai politikusok rémálmaiban vissza-visszatérő Carla del Pontét váltotta fel ezen a poszton.
Brammertz a belgiumi Eupen városában született 1962-ben. Német származású. Anyanyelvén kívül beszéli a másik két hivatalos belgiumi nyelvet, a hollandot és a franciát, és természetesen angolul is kitűnően megérteti magát.
A Leuveni Egyetemen nyert jogi végzettséget, majd a jog mellett kriminológiából is diplomázott a Liège-i Egyetemen. Nemzetközi jogból doktorált a németországi Freiburgban. 1996 és 1997 között helyettes államügyész, majd helyettes főügyész lett szülővárosának elsőfokú bíróságán, mielőtt megtették volna a liège-i Fellebbviteli Bíróság helyettes legfőbb ügyészének. 1997 és 2002 között Belgium szövetségi ügyésze volt. Ez alatt az idő alatt számos, szervezett bűnözéssel és terrorizmussal kapcsolatos, valamint a nemzetközi emberi jogokat sértő vizsgálatot és ítélkezési folyamatot felügyelt. Ezzel párhuzamosan tudományos és oktatómunkával is foglalkozott: a Liège-i Egyetem tudományos munkatársa, majd jogászprofesszora lett. Számos tudományos munkája jelent meg, melyek a nemzetközi terrorizmussal, a szervezett bűnözéssel és a korrupcióval foglalkoznak.
2003 szeptemberében a hágai nemzetközi törvényszék helyettes ügyésze lett. 2006-ban az ENSZ Nemzetközi Független Vizsgálóbizottságának vezetőjévé nevezték ki, és az volt a feladata, hogy kivizsgálja a néhai libanoni kormányfő, Rafik Hariri meggyilkolásának körülményeit. 2007 novemberéig maradt ezen a poszton, amikor az ENSZ főtitkára jelenlegi tisztségére jelölte.
Az ENSZ már négyéves megbízatásának elején abban bízott, hogy nem lesz szükség arra, hogy Brammertz kitöltse a mandátumát, hiszen a hágai bíróságot 2010-ig szerették volna bezárni. Ám az ítélkezések elhúzódása, valamint a szökésben lévő vádlottak miatt a törvényszék „élettartamát” 2014 végéig meghosszabbították.
A hét közepén érkezett a hír, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár meghosszabbította Brammertz mandátumát 2014 végéig. Nevével valószínűleg ritkábban találkozunk már a hazai sajtóban, mint az elmúlt három és fél év során, ám az ENSZ Biztonsági Tanácsának készítendő országjelentéseit valószínűleg továbbra is nagy médiafigyelem övezi majd.
