Mezei Zsuzsanna: A 2006-ban meghozott rehabilitációs törvény értelmében minden ilyen igénylés teljesen ingyenes (Ótos András felvételei)
A köztársasági parlament a képviselők támogatásának nyilvánvaló hiánya miatt visszavonta a parlamenti eljárásból a rehabilitációs törvény módosítására vonatkozó javaslatot, pár nappal korábban pedig a második világháború alatt, illetve közvetlenül utána elkobzott vagyon visszaszolgáltatásáról szóló törvény módosításának javaslata is hasonló sorsra jutott.
A témának az utóbbi időben – pontosabban 2006 óta, amióta a törvényt meghozták – egyre nagyobb teret szentel a sajtó. A háborúban, illetve az utána következő időszakban kivégzettek és kisemmizettek hozzátartozói mostanáig nagyjából 200 ezer, vagyon-visszaszármaztatásra vonatkozó kérelmet adtak át. Egyre inkább világossá válik, hogy a világháború utáni hatalom pontos nyilvántartást vezetett a kivégzettekről, minden áldozatnak külön személyi kartont nyitottak, nem szervezetlenül, találomra gyűjtötték össze a kivégzendőket. Vajdaságban összesen tíz levéltár működik, a témával kapcsolatos dokumentumok ezekben lelhetők fel. A Vajdasági Levéltárban készített beszélgetésünk során arról érdeklődtünk, hogy mi a teendő abban az esetben, ha valaki rehabilitálni szeretné háborús bűnösként kivégzett hozzátartozóját, illetve ha igényt tart annak elkobzott vagyonára vagy örökségére. Kérdéseinkre Vladimir Ivanišević, Svetlana Ljubljanac és Mezei Zsuzsanna levéltárosok válaszoltak.
Honnan tudja meg a család, hogy az örökhagyó háborús bűnös volt-e, vagy nem?
Mindenképp különbséget kell tennünk a rehabilitációs eljárás és a vagyon-visszakövetelési eljárás között. Akár az egyik, akár a másik kérdésben érdekelt valaki, elmondhatjuk, hogy az archívumokban minden dokumentum megtalálható! A közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel összhangban a Vajdasági Levéltárnak kérvényt kell benyújtani, ennek alapján kikeressük a kért dokumentumot, amely megmutatja, hogy a kérdéses személyt elítélték-e az akkori szervek háborús bűncselekmény miatt, vagy nem. Ezt követően a levéltár hitelesített fénymásolatot, illetve hitelesített átiratot ad ki a kért dokumentumról. Átiratot abban az esetben készítünk, ha az eredeti dokumentum nehezen olvasható, hiszen abban az időben papírhiány volt, és a döntéseket, ítéleteket gyakran vékony selyempapírféleségre nyomtatták. Állítólag egyes bíróságok éppen az átiratok formájában benyújtott bizonyítékokra tartanak igényt. Az ügyfélnek nem kell tudnia semmit az elődjéről, elég, ha megmondja a nevét, esetleg – a keresés megkönnyítésének céljából – a keresett személy apjának nevét, a kutatómunka teljes egészében a levéltár alkalmazottjaira hárul. A levéltárban található bizonyító dokumentumokon kívül létezik egy úgynevezett Háborús bűnösök névjegyzéke is, ebben a könyvben 7739 név szerepel.
Milyen kimutatás van arról, hogy hány háborús bűnös van Vajdaságban?
A törvény 2006-ban történt elfogadása előtt az emberek kutattak, de már 2001-ben is alapítottak egy kutatóbizottságot. Ne feledkezzünk meg dr. Aleksandar Kasaš újvidéki történész 1996-ban megjelent tematikus könyvéről sem. Hogy pontosan mekkora a számuk, azt lehetetlenség megállapítani, hiszen a rehabilitációs eljárásnak éppen ez a lényege – a háborús bűnösként elítéltek utólagos ártatlanná nyilvánítása.
A kivégzettekről van-e listájuk, és ez hozzáférhető-e?
Léteznek kivégzettek névsorai, ezek is, akárcsak a többi levéltári dokumentum, nyilvánosak mindenki számára. Kérvényezni kell kiadásukat.
Mivel, milyen dokumentumokkal kell igazolni, hogy valaki nem volt háborús bűnös?
Ez a kerületi bíróságoktól függ, azok kérvényezik a különböző dokumentumok kiadását. Bármilyen bizonyítékról szó lehet, néha még névre szóló vonatjegyeket is kérnek. Az ártatlanságot bizonyító eljárás során minden hasznos lehet. Ítéletből csak kevés van a levéltárban, ugyanis az akkori tárgyalások többségét katonai bíróságokon folytatták, ezeket a dokumentumokat viszont máshol – Belgrádban – kell keresni. A mostani Biztonsági-tájékoztatási Ügynökségnél voltak találhatók a valamikori OZNA, az akkori állambiztonsági szolgálat dokumentumai, azaz az ítéletek is, ezeket egy évvel ezelőtt a Szerbiai Levéltár rendelkezésére bocsájtották a kutatómunka megkönnyítésének céljából. Ez az anyag azonban egyelőre – technikai okok miatt – nem teljesen nyilvános.
Ha egy csúrogi magyarról van szó, akkor annak rehabilitálását hol, melyik helységben kell kérni?
A törvény értelmében a kérvényt a kerületi bíróságnak kell benyújtani, a csúrogiak esetében tehát az újvidéki Kerületi Bíróságnak. A csúrogiakhoz kapcsolódó eseményekre vonatkozó dokumentumanyag a Vajdasági Levéltárban található. A csúrogi, zsablyai és mozsori vagyonelkobzásról szóló, a kollektív bűnösség elve alapján meghozott döntések a zsablyai helyi-járási bíróságon találhatók meg.
Kell-e fizetni azokért a papírokért, amit a levéltárból vagy a bíróságoktól kér az ügyfél a rehabilitáció ügyében?
A 2006-ban meghozott rehabilitációs törvény értelmében minden ilyen igénylés teljesen ingyenes.
Most, miután parlamenti eljárásba került a vagyon-visszaszármaztatásról és a rehabilitációról szóló törvény, mekkora az érdeklődés a levéltári anyagok iránt?
Az érdeklődés mindenekelőtt a vagyon-visszaszármaztatáshoz szükséges dokumentumok iránt mutatkozik, a rehabilitáció iránt sokkal kisebb, mint amekkorára számítottunk. Azt gondoltuk, hogy a hozzátartozók megrohamoznak bennünket, valahogy úgy, mint pár évvel korábban, amikor a kényszermunkával kapcsolatos eljárásokhoz szükséges papírokat gyűjtötték az érintettek – azok, akiket annak idején elvittek kényszermunkára. Akkor évente 9000 kérvényt is benyújtottak. Most évente nagyjából 50-en, legfeljebb 100-an kérvényezik a hozzátartozóik rehabilitációjához szükséges dokumentumokat. A legtöbb ilyen jellegű kérvényt bíróságoktól kapjuk.
Mennyi idő alatt köteles a levéltár válaszolni a kérelemre?
A közigazgatási eljárásról szóló törvénnyel összhangban 30 napunk van erre, a bíróságokról érkező kérvényekre 60 napon belül kell válaszolnunk.
A magyartalanított falvak lakosai nem kaptak semmilyen végzést arról, hogy elvették a vagyonukat. Ezeket a végzéseket is a levéltárakban kell keresni, kérni?
A konfiszkációs döntések többségét a járási bíróságokon kell keresni, az utódok, hozzátartozók közül sokan nem is tudták, hogy ilyen döntések léteznek. Most hallottak róluk először, most kezdik keresni ezeket. Az utóbbi hetekben Zsablyán többen is megtalálták – hatvan-pár év után – az ottani bíróságon a vagyonelkobzásról szóló korabeli dokumentumokat – hallottuk a szakmeberektől.
