A legutóbbi lakossági összeírás 2002-ben történt, amikor összesen 293 299 vallották meg magyarságukat, ami az akkori lakosság 3,95 százalékát tette ki, míg tartományi szinten 14,28 százalék volt, de félő, hogy a délvidéki magyarság létszáma kisebb lesz, mint az előző népszámláláson, nyilatkozta Szlivka Gábor, a Magyar Remény Mozgalom alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján. Megjegyezte, ennek okait többek között abban lehet keresni, hogy sokan elvándoroltak, a demográfiai mutatók is negatívak, valamint az asszimiláció is közrejátszik ebben.
– Feltételezhető az is, hogy az utóbbi hetek magyarellenes incidensei, az újvidéki és a temerini események a magyarság népszámlálás előtti megfélemlítését szolgálják – mondta az alelnök, majd megjegyezte, az MRM a népszámlálást nemzeti ügynek tekinti és nem használta fel a feliratkozásra buzdító kampányt pártpolitikai célokra, nem készítettek televíziós és rádiós reklámokat, nem készítettek plakátokat, nem osztogattak röpcédulákat.
– Elsősorban az aktivistáink és a világháló segítségével próbáltuk mozgósítani nemzettársainkat, hogy minél többen vállalják magyarságukat. Azért fontos, hogy vállaljuk magyarságunkat, mert e vidéken több mint ezer éve államalkotó nemzet vagyunk, valamint egyedi kulturális értékeink, iskoláink, médiánk és kulturális egyesületeink csak így tudnak fennmaradni, csak így tudunk érvényt szerezni az egyenlő nyelvhasználatnak. A népszámlálás eredménye lesz az MRM-nek az a szám, amely alá nem engedhetik közösségünket fogyni. Az utóbbi 20 éves délvidéki magyar érdekképviselet bizonyítványát kell az MRM-nek elégtelenről jelesre javítania – mondta Szlivka.
László Gyula, az MRM tartományi képviselője és a párt igazgatója hozzátette, hogy azokat a külföldön tartózkodó vagy tanuló családtagokat, akik az adott lakcímen vannak bejelentve, az otthon tartózkodók jegyeztessék fel.
Arról is beszámolt, hogy a tartományi parlamentben ülésezett a nemzetek közötti viszonyokkal és a biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottság.
– Amíg magyarok vagy más kisebbségiek voltak az áldozatok, a szerb hatalomnak esze ágában sem volt összehívni az ülést, de most, hogy a többségi nemzetből kerültek ki az áldozatok, nagydobra verték az egészet – mondta László Gyula.
Szavai szerint az ülésen hoztak egy döntést, miszerint arra kérik az igazságügyi és a Belügyminisztériumot, hogy adjon jelentést, 2004-től a mai napig az ombudsman által bejegyzett incidenseknek mi lett a bírósági végkimenetele.
– Az ülésen is kiemeltem, hogy a több száz esetből egyszer sem született olyan ítélet, amely valakit nemzeti türelmetlenség miatt marasztalt volna el – szögezte le a pártigazgató.
László Gyula elégedettségét fejezte ki a szerbiai médiastratégiával kapcsolatban, amely továbbra is lehetővé teszi, hogy a nemzeti tanácsok alapítók lehessenek.
– Törekednünk kell, hogy a média közszolgálati legyen, vagyis a társadalom pénzelje a sajtót, a média pedig úgy köszönje meg, hogy objektívan tájékoztat. A vajdasági magyarságot kell, hogy szolgálja – vélekedett a vajdasági magyar médiastratégiáról.
Mint megjegyezte, mivel a nemzeti tanácsokat az adott nemzet politikuma alkotja, a sajtót nem lehet teljesen függetleníteni a politikai ráhatástól, azonban ez a legkisebb rossz, ami történhet a médiával.
