Álljunk a sarkunkra!

Még csak néhány nappal ezelőtt kezdődött el a népszámlálás, máris megérkeztek az első észrevételek az összeíró biztosok munkájára. Temerinben arról mesélt egy magyar polgár, hogy miután családjának tagjai nyilatkoztak nemzeti hovatartozásukról, a biztos az erre szánt mezőt üresen hagyta. Mikor rákérdeztek, miért nem írja be, hogy magyarnak vallották magukat, válaszként annyit kaptak, hogy ha hibát vét az űrlapon, otthon az egészet át kell írnia. A biztos csak azután írta be, hogy a család tagjai magyarnak vallják magukat, miután harmadszor rászóltak. Szabadkán, valamint Csókán hasonló esetekről számoltak be a polgárok. Lapunknak Beretka Katinka, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa nyilatkozott arról, hogy kisebbségi önkormányzatunk értesült-e már az ehhez hasonló szabálytalanságokról.

Mily módon kíséri figyelemmel az MNT a népszámlálást, illetve annak szabályosságát?

– Elsősorban az MNT megfigyelői révén jutunk információkhoz, de a különböző sajtóközlemények, másféle információk révén a lakosság közvetlenül minket is megkeres. Általában ugyanarra a problémára hívják fel a figyelmet: a biztosok nem töltik ki az űrlapot, azzal a magyarázattal, hogy ezt majd otthon teszik meg. Az is előfordult, hogy ceruzával írják be az adatokat. Azzal kapcsolatban még senki sem keresett fel bennünket, hogy a biztos nem tudta magát megértetni a biztossal. Megfigyelőink azonban már több alkalommal jelezték, hogy ilyen jellegű problémák is előfordultak, amelyeket azonnal igyekeznek megoldani.

Hogyan oldják meg a megfigyelők azokat a helyzeteket, amikor az összeíró nem tudta magát megértetni a magyar anyanyelvű polgárral?

– Megfigyelőink kapcsolatban vannak az összeíró bizottságok elnökeivel, illetve azok tagjaival. Emellett tudják, hogy melyik körzet melyik összeíró biztos hatáskörébe tartozik. Velük tehát közvetlen a kommunikáció, és ha fennáll a nyelvi probléma, akkor segítenek abban, hogy a polgárt olyan összeíró keresse fel, aki magyarul is beszél.

Melyek azok a kérdések, amelyekre a válaszokat a biztosok esetenként nem óhajtották a helyszínen beírni?

– Kevés a nyílt típusú válaszlehetőség. Ezek a nemzeti és vallási hovatartozásra, valamint az anyanyelvre vonatkoznak. Ezekre a kérdésekre kézzel kell a biztosnak beírnia a választ. Általában ezeknél a kérdéseknél hivatkoznak a biztosok arra, hogy a választ inkább csak füzetükbe írják fel és majd otthon töltik ki, nehogy elrontsanak valamit. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy annak a polgárnak a nevét, akit a magyar helyesírás szabályai szerint anyakönyveztek, nem a szerb nyelv helyesírási szabályai szerint és cirill betűkkel kell feljegyeznie a népszámlálónak. Minden mást cirillül jegyeznek fel, kivéve a nevet, persze abban az esetben, ha magyarul történt az anyakönyveztetés.

Ön szerint mi az oka annak, hogy pont az ezekre a kérdésekre vonatkozó válasz beírását tagadják meg a biztosok? Elképzelhetőnek tartja, hogy a biztosok így szeretnék elérni, hogy a nemzeti közösségek minél kevesebb tagja vallhassa meg hovatartozását?

– Igazság szerint, ebben a pillanatban még túlzó lenne azt állítani, hogy ilyenféle szándék áll a dolog hátterében. A későbbiekben biztosan fény derül olyan jogsértésekre, amelyekre még nem is gondolunk. Ugyanakkor pozitívan kell hozzáállni a dologhoz, és remélni kell, hogy valóban csak arról van szó, hogy a biztosok igyekeznek jól kitölteni a kérdőívet.

Mit tehetnek azok a polgárok, akik hasonló helyzetbe kerülnek?

– Az a legokosabb, ha felírják az összeíró biztos nevét és legitimációs számát, hiszen ha jogsértésre kerül sor, akkor ennek alapján sokkal könnyebb visszavezetni a folyamatot. Természetesen mindig ragaszkodjanak ahhoz, hogy előttük töltsék ki az űrlapot.

Melyek azok a települések, ahonnan eddig a legtöbb panasz érkezett az összeíró biztosok munkájára?

– Én tizenhat községgel és várossal vagyok összeköttetésben, eddig még nem jött minden községből visszajelzés az összeírás menetével kapcsolatban. Mondhatnám most, hogy eddig Szabadkán volt a legtöbb észrevétel, de hát itt él a legtöbb magyar. Ilyen szempontból nem tudok pontos választ adni a kérdésre.

Mi az MNT megfigyelőinek a pontos feladata?

– Ők kötik össze a magyar lakosságot a magyarul is beszélő összeírókkal. Ezenfelül ha jogsértés történik, akkor megfigyelőink jegyzőkönyveztetik ezt az összeíró bizottságokban. Részt vehetnek az összeíró bizottságok munkájában, részt vehetnek a vitában, szavazati joguk azonban nincsen. Ugyanakkor ez is elegendő ahhoz, hogy formális bizonyítékhoz jussunk a konkrét jogsértésekhez kapcsolódóan. A megfigyelők nem járnak házról házra a biztosokkal, de ha bármi probléma merül fel, akkor az összeíró biztos felveheti a kapcsolatot a megfigyelőkkel. Az ő feladatuk javarészt telefonos, és nem terepi.