Van-e még hely új pártnak vagy pártoknak a már egyébként is túlzsúfolt szerbiai politikai színtéren?
– Értesüléseim szerint a szakszervezetek időközben elálltak szándékuktól, mert rájöttek, hogy a pártalapítás és a kampányolás túlságosan sokba kerül. Hogy válaszoljak a kérdésére: nincs már hely a politikai színtéren. Hiszem, hogy az ország demokratizálódásával egyre több politikai párt tűnik majd el. A világ és Európa demokratikus országainak a mércéihez hasonlóan a szerb politika arénája is egyre konszolidáltabbá válik majd. Mi is eljutunk arra a pontra, ahol kettő, vagy három, esetleg négy politikai párt dominál. Ez várhatóan nem történik meg az elkövetkező három választási ciklusban, attól több időre van szükség erre.
Maradjunk az üzletembereknél. Hogyan vélekedik: valóban szükségük lenne egy saját alapítású politikai pártra ahhoz, hogy erélyesebben képviselhessék az üzleti szféra résztvevőinek érdekeit?
– Egyébként abban sem hiszek, hogy az üzletemberek valóban pártot alapítanak. Nem is lenne szükségük pártra ahhoz, hogy jobban képviseljék érdekeiket. Úgy kellene fellépniük érdekeik mentén, mint az üzletembereknek a világ más országaiban. Az üzletemberek lobbizhatnak, hiszen ez egy elfogadható civilizációs cselekvés. Nem szégyen lobbizni, persze addig, amíg ez nyíltan, és nem titokban történik. Becsülöm azokat a vállalkozókat, akik egy adott pillanatban nyíltan megvallják, hogy mely pártot vagy pártokat támogatták pénzükkel. Becsülném azt a politikust, aki szintén elismerné, hogy kik támogatták. Ennek a folyamatnak átláthatónak kellene lennie. Az is teljesen természetes, hogy a politikus a hatalomra jutás után figyelmet fordít azoknak az embereknek az üzleti érdekeire, akik támogatták a kampány során. Ilyen elvek mentén működik együtt Németországban az üzleti szféra és a politikum. Angela Merkel kancellár semmiféle autonóm politikai kampányt nem folytat önmaga számára. Merkel a válság utóbbi három évében a német biznisz érdekében vezette az országot, illetve politizált. Németország ma annak az országnak számít, amely a legfájdalommentesebben és a leggyorsabban lábalt ki a gazdasági válságból. Vagy nézzük meg az USA legbefolyásosabb üzletembereit, mondjuk Warren Buffett-ot, vagy Bill Gates-et. Ők mindketten támogatják Obama elnököt. Ezt a viszonyt sem az elnök, sem az említett két üzletember nem titkolja. Ugyanígy vannak olyan amerikai üzletemberek, akik a következő választások kampányában a republikánus Rick Perry mögött fognak felsorakozni. Ha Perry lesz az USA következő elnöke, akkor kötelessége lesz jobb üzleti légkört biztosítani támogatói számára. Ilyen egyszerű ez. Így kellene ezt mindenhol csinálni, és nem pártot alapítani.
Milyen helyzetben vannak pillanatnyilag Szerbiában az üzletemberek, vállalkozók?
– A szerbiai vállalkozók olyan megalázó helyzetbe kerültek, amelyhezhasonlóarégióegyikországábansemtapasztalható. Ezt nem érdemlik meg, mivel a vállalkozók azok, akik új értékeket teremthetnek az országban. Természetesen a szerbiai politikai elit juttatta ennyire megalázó helyzetbe üzletembereinket. A politikum jól ismert demagógiájával szólította meg a választókat, a választók pedig javarészt a munkásosztályból vagy a munkanélküliek és nyugdíjasok köréből kerülnek ki. A gazdasági válság idejében a szerbiai politikai elitnek nem volt jobb ötlete, mint hogy a majdani szavazatok és az újbóli hatalomra kerülés érdekében megalázza az ország üzleti életének legkiemelkedőbb személyiségeit.
Ez nem vált ki láncreakciót: az ország kedvezőtlen helyzetbe juttatja az üzletembereket, ők pedig a munkásokat juttatják ugyanennyire kedvezőtlen helyzetbe?
– A politikai elit az utóbbi tíz évben egyfolytában valamiféle szövetséget, megállapodást kínált a szerbiai üzletemberek ellen. A szakszervezetek végzetesen tévednek, amikor belemennek ezekbe az egyezségekbe az állammal. Csak a három szociális partner közötti valódi párbeszéd járulhat hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez. Ismét Németországot említeném példaként, ahol a gazdasági válság kezdetén valós szociális párbeszéd valósult meg az állam, a munkaadók és a dolgozók között. Ez volt a német siker alapja a válságban. Hogy nálunk mikor indul el a három szereplő ezen a leglogikusabb úton? Egyhamar nem. Idén és jövő év elején a kampányolással és a választásokkal lesznek elfoglalva a politikusok, 2012 második fele pedig a kormányalakítás időszaka. Esetleg két vagy még több év szükséges az egészséges szociális párbeszéd megkezdéséhez.
