2024. július 17., szerda

Strasbourgban is téma volt a restitúciós törvény

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán Strasbourgban múlt héten változatosan alakultak a megvitatott témák: szó esett az arab világban uralkodó aktuális helyzetről, a nők elleni lelki erőszakról, a gyermekek bántalmazásáról, de néhány képviselő a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt, valamint az aktuális koszovói helyzetet is érintette felszólalásában.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője a belgrádi küldöttség tagjaként ezúttal is részt vett az ülésen, amelynek legfontosabb témáiról tegnap számolt be a Szabadkán megtartott sajtótájékoztatóján. A nők lelki bántalmazásáról Kovács Elvira jelentést is készített, amelyet azután bemutatott Strasbourgban.

– Az intim kapcsolatokban jelentkező lelki erőszaknak számos formája lehet: verbális bántalmazás, kiabálás, fenyegetés, zaklatás, folyamatos bírálat, megszégyenítés, sértegetés, gúnyolódás, és még sorolhatnám. A lelki erőszak hatása tartós, és nehezen küzdhető le. Az elmúlt években az ET tagállamai közül számos ország bevezette, vagy megerősítette a nők elleni és a családon belüli erőszakról szóló jogszabályait, beleértve a lelki erőszakról szóló rendelkezéseket is. Ez persze nem elég, nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közvélemény jobban odafigyeljen a lelki erőszakra. Az ET tagállamaiban a bírák és az ügyészek számára alapos képzést kell biztosítani ezzel a témával kapcsolatban – olvasható egyebek között Kovács Elvira jelentésében.

A VMSZ képviselője a gyermekek bántalmazása kapcsán szintén felszólalt Strasbourgban, és elmondta, hogy Szerbiában is ismeretes a gyermekek szexuális zaklatását illetően néhány bűncselekmény. Kovács Elvira szerint a szerbiai gyermekvédelmi rendszerben ebben a témában több hiányosság is észlelhető: a polgároknak, különösen a gyermekeknek, kevés információjuk van a gyermekkereskedelemről, illetve a gyermekek pornográfiára vagy prostitúcióra való felhasználásáról. Az is tény, hogy Szerbiában a nemzeti gyermekvédelmi rendszer igencsak fejletlen, mint ahogyan az adatgyűjtési és információs rendszer is hagy maga után kivetnivalókat, hangsúlyozta Kovács Elvira, aki szerint az is nagyon fontos lenne, hogy az állam megszervezze a segítségnyújtást a gyermekáldozatok és családjaik számára.

A VMSZ képviselője ezen felül arról is beszámolt, hogy két magyarországi képviselőnek köszönhetően az ET közgyűlése is értesülhetett a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény a vajdasági magyarság és egyéb kisebbségek számára diszkriminatív rendelkezéseiről. A szerbiai küldöttség többi tagja állítólag nem fogadta kitörő örömmel, hogy az ET plenáris ülésén is téma volt a restitúció.