Slavica Đukić-Dejanović, a Szerbiai Képviselőház elnöke tegnap azt nyilatkozta, hogy nem lepődne meg, ha a parlamenti választásokat még decemberben kiírnák. Az utóbbi egy hónapban különösen egyértelművé vált, hogy elkezdődött a kampány, közölte Đukić-Dejanović. A választások kiírásának végső határideje 2012. március 11-e, megtartásának utolsó lehetséges időpontja pedig 2012. május 11., hangsúlyozta a házelnök.
A hatalmi koalíció, de az ellenzék pártjai is egyhangúlag közölték ezzel kapcsolatban, hogy akármikor is lesznek a választások, ők készen állnak. Néhány párt azt is bejelentette, hogy választási programjukat hamarosan bemutatják. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője közölte, hogy a párt önállóan vesz részt a választásokon. Pártunk számára az is jó, ha idén decemberben lesznek a választások, de az is, ha jövő márciusban, tette hozzá Pásztor, valamint kifejtette, hogy szerinte a jelenlegi kormány kitart mandátuma végéig. Mlađan Dinkić, a Szerbiai Egyesült Régiók elnöke elárulta, hogy egyedül a Rasim Ljajić vezette Szerbiai Szociáldemokrata Párttal tudna választási koalíciót elképzelni.
A Magyar Szónak Đorđe Vuković, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) programigazgatója fejtette ki véleményét arról, hogy még az idén a választási urnák elé fogunk-e járulni.
Elképzelhetőnek tartja, hogy még az idén kiírják és megtartják a parlamenti választásokat?
– Ha figyelembe veszem az összes körülményt, akkor inkább azt mondanám, hogy nem sok esély van erre. Ha nem jönnek közbe olyan különlegesen súlyos okok, amelyek miatt meg kellene ezt tenni, akkor nem sok az esély az előrehozott választásokra.
Tehát Ön szerint nincs olyan ok, ami miatt a kormány nem tart ki mandátuma végéig?
– Nagyon ritkán találkozunk olyan kormánnyal, amely kibír több mint három évet, majd mandátumának utolsó hónapjaiban bedobja a törölközőt. Nem, nincsenek, és szerintem nem is lesznek olyan dolgok, amelyek miatt a kormány ne tartana ki.
Kinek felelnének meg inkább az előrehozott választások: a hatalmi koalíció pártjainak vagy az ellenzéknek?
– Ezt nehéz így meghatározni. Előfordulhat, hogy Slavica Đukić-Dejanović az Európai Unió tagjelölti státusának odaítélésére számítva mondta azt, amit mondott. Hiszen, ha Szerbia decemberben elnyerné a tagjelölti státust, akkor inkább a hatalmi koalíció pártjainak felelne meg, ha azt követően minél gyorsabban megtartanák a választásokat.
Nagyon gyakran úgy tűnik, hogy a szerbiai politikum mesterségesen tolja előtérbe a koszovói helyzetet. Ki szerezhet ennek függvényében pontokat a választóknál? A hatalmiak vagy az ellenzék?
– A koszovói helyzet egy olyan téma, amely mély érzéseket ébreszt az átlagos szerbiai polgárban. Ez nem újdonság. Viszont hosszabb időn át ez a téma iránt is érdektelenné válhatnak az emberek. Szerbiában az emberek már hosszabb ideje az ország gazdasági helyzete és saját életminőségük iránt érdeklődnek a leginkább, és ez így is van rendjén. Egyébként úgy vélem, hogy a koszovói helyzetből senki sem profitálhat, sem a hatalmiak, sem az ellenzék. A kártyákat már leosztották. Nem hiszem, hogy a mostani, és a majdani koszovói történések függvényében a polgárok megváltoztatják a politikai pártokkal kapcsolatos állásfoglalásukat. Az embereket az érdekli, hogy a kormány, legyen az a mostani vagy a következő, mennyire tud hozzájárulni életminőségük növekedéséhez.
A mostani ellenzéki pártok jobb eséllyel indulnak-e a következő választásokon csak amiatt, hogy a jelenlegi hatalmi koalíció nem tud érdemben sikereket felmutatni?
– Az ellenzék a mostani kormány sikertelensége miatt valóban lényeges előnnyel indulhat a választásokon. Viszont ez sem különös. Az ellenzék akkor is előnyösebb helyzetben van, ha a kormány sikeres volt. Az ellenzék az a fél, amely kritizálhat. A mostani kormány meglehetősen kevés sikert tud felmutatni, ennek függvényében pedig az ellenzék előnye is rendkívül nagy. Másrészről a mostani ellenzéknek van egy nagy hibája: nem tud érdemben alternatívát felmutatni, sem szociális, sem társadalmi kérdésekben, sem a külföldhöz való viszonyulást illetően. Olyan alapokra építkezve, hogy csupán a másik oldalt kritizálják, de azt már nem mondják el, hogy ők hogyan csinálnák jobban, nem lehet babérokat aratni.
Nem hálás dolog találgatásokba bocsátkozni, ugyanakkor mit gondol: hogyan alakul az Európai Bizottság Szerbiáról készített országvéleménye?
– Ez nem az én területem, de úgy vélem, hogy az EB véleménye pozitív lesz Szerbiára nézve. Ennek ellenére megjegyezném, hogy az emberek gyakran tévednek, amikor azt gondolják, hogy az országvéleményt csakis a hágai törvényszékkel folytatott együttműködés függvényében kell mérlegelni. Itt vannak még az olyan fontos területek, mint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem vagy a hatalmas közkiadások. Ezeken a területeken Szerbia szerintem nagyon rosszul teljesített.
Akárhogyan is alakul az EB által megfogalmazott országvélemény, Szerbia tagjelölti státusáról az Európai Unió Tanácsa dönt decemberben. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy az ülésen nem mindegyik EU-ország képviselője támogatja a tagjelölti státus odaítélését Szerbiának? Elsősorban Magyarországra gondolunk, amely ország kormányának több képviselője is bejelentette, hogy ha a szerb kormány illetékesei nem módosítják a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény diszkriminatív rendelkezését, akkor nem támogatják országunk európai útját.
– Ha az EB egy pozitív országvéleményt fogalmaz meg, akkor nem hiszem, hogy az EU bármelyik tagállama is megvétózza decemberben a tagjelölti státus odaítélését. Nem csak Magyarországról van szó, Németországot is Szerbia-szkeptikus országként emlegetik. Ennek ellenére nem hiszem, hogy az EB véleményével ellentétes módon szavaz bármelyik tagállam képviselője.
