Vincent Degert, az Európai Unió belgrádi képviseletének vezetője a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának csütörtöki ülésén megerősítette, hogy Szerbiának semmiféle új feltételt nem kell teljesítenie ahhoz, hogy decemberben elnyerje az unió tagjelölti státusát. A szerbiai politikai elemzők biztosak benne, hogy az Európai Tanács decemberben az EB országvéleményének függvényében dönt a tagjelölti státusról. Slobodan Homen, az igazságügyi minisztérium államtitkára nem zárja ki a restitúciós törvény módosításának a lehetőségét.
– Az EU azt várja el Szerbiától, hogy végre megegyezzen Koszovóval a prishtinai illetékesek részvételéről a különböző multilaterális regionális kezdeményezésekben. Emellett Belgrádnak meg kell állapodnia Prishtinával a telekommunikációnak, az elektromos energiának, az egyetemi diplomák elismerésének, a szabad mozgással kapcsolatban korábban megfogalmazott megállapodások alkalmazásának, a földhivatali nyilvántartásoknak és az EULEX-szel folytatott együttműködésnek a kérdéséről. Tudjuk, hogy tangót csak két személy táncolhat, ezért ha eredményeket szeretnénk látni, akkor a másik fél igyekezete sem maradhat el – magyarázta Vincent Degert.
Brüsszel nem köti határidőhöz a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalás sikeres lezárását. Amint a párbeszéd eredményesen befejeződik, az Európai Bizottság azonnal ajánlani fogja a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, hangsúlyozta Degert, aki ismét elismerően szólt a szerbiai parlament hatékony munkájáról. Degert úgy véli, hogy a képviselőház jelentős mértékben hozzájárult az európai mércék teljesítéséhez, és elfogadta az összes kulcsfontosságú jogszabályt. Kiemelkedő a szerbiai parlament hozzájárulása az EB pozitív országvéleményéhez, szögezte le Degert, viszont azt is hozzátette, hogy a jogszabályokat következetesen kell alkalmazni.
– Az EB felismerte a parlament rendkívüli igyekezetét. Kiemelném a politikai pártok pénzeléséről szóló törvényt, a választási törvény módosítását, a borítékolt lemondások intézményének eltörlését és a vagyon-visszaszármaztatási törvényt. A szerb kormány az EB ajánlásai nyomán kidolgozott akciótervének 96 százalékát sikerült teljesíteni. Ennek az akciótervnek a teljesítése, a regionális együttműködés fokozódása, valamint a hágai törvényszékkel folytatott együttműködés sikeres lezárása szintén kulcsfontosságú volt az EB számára az országvélemény megfogalmazásakor. Az elkövetkezőkben az integráció folyamatában fontos lenne megszüntetni a parlamenti képviselők immunitását, újabb emberi jogokhoz kapcsolódó törvényeket kellene elfogadni, végrehajtani a gazdaság szerkezeti reformját, serkenteni a gazdaság résztvevői közötti versenyt és alkalmazni a médiastratégiát – foglalta össze meglátásait Degert.
BRÜSSZELNEK KELL LÉPNIE
Božidar Đelić, a szerb kormány európai integrációval megbízott alelnöke szerint Szerbia több kreatív ötletet is felajánlott arra vonatkozólag, hogy miként lehetne megoldani a Szerbia és Koszovó közötti adminisztratív határátkelőhelyek kérdését, ezért ebben az ügyben most már az EU-nak kell lépnie.
A szabad áruforgalom megvalósulását illetően szintén a diplomácián a sor megtenni a szükséges lépéseket, de úgy, hogy az Belgrádnak és Prishtinának is megfeleljen, közölte Đelić.
A kormányalelnök Németország jól ismert állásfoglalásával kapcsolatban megállapította, hogy a szóban forgó ország őszintén támogatja Szerbia európai útját, ezért Belgrádnak közös nevezőre kell jutnia Berlinnel, ugyanakkor ennek nem szabad mindenáron történnie.
Az EB pozitív országvéleménye Prishtinában sem maradt észrevétlenül. Shkëlzen Maliqi koszovói politikai elemző fontos előrelépésnek nevezte az EB országvéleményét. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Szerbiának a zsarolása az EU részéről ebben a pillanatban a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd eredményességének fokozódásához vezethet, hangsúlyozta Maliqi, aki szerint valós előrelépésre a párbeszédet illetően csak a következő szerbiai parlamenti választások után számíthatunk. – Szerbia jelenleg sokkal inkább a választások miatt görcsöl, és kevesebb figyelmet szentel a Prishtinával folytatott párbeszédnek. A választások előtt biztosan nem történik radikális fordulat. Erre esetleg csak a választások után számíthatunk, de csak akkor, ha egy olyan koalíció alakít kormányt, amely őszintén meg kívánja oldani Koszovó kérdését, és minden erejével az európai integrációra összpontosítana – fogalmazott Maliqi.
Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora arról beszélt, hogy az EU eddigi gyakorlatában nagyon ritkán fordult elő, hogy az Európai Tanács döntése különbözött az EB véleményétől.
Sonja Licht, a szerb Külügyminisztérium Külpolitikai Tanácsának és a belgrádi Politikai Kiválóság Alapítvány elnöke a következőket nyilatkozta: „Szerbia az EB-től feltételek nélküli ajánlást kapott az unióba való belépésre, illetve a tagjelölti státusra, míg a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját egyértelmű feltételekhez kötötték. Nincs biztosíték arra, hogy az elkövetkező két hónapban nem változnak meg a dolgok, ugyanakkor arra kicsi az esély, hogy az Európai Unió Tanácsa, amely december elején készíti elő a döntést a tagjelölti státusról az Európai Tanács néhány nappal későbbi ülésére, módosítja az EB ajánlását.”
EGYEZTETNÉNEK MAGYARORSZÁGGAL
A szerb kormány csütörtöki ülésén elfogadta az európai integráció akciótervét, közölte Slobodan Homen, az igazságügyi minisztérium államtitkára, valamint azt is hozzátette, hogy a kormány következő ülésén részletesen áttanulmányozza az EB országvéleményét.
– Az országvélemény alapján összefoglaljuk az EB összes észrevételét, és az elkövetkezendőkben teljesítendő feladatokat. Ennek függvényében egy újabb dokumentumot állítunk össze, amely az integráció alapjaként fog szolgálni a továbbiakban – részletezte Homen.
Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a kormány tárgyalt a restitúciós törvény módosításának lehetőségéről, tekintettel a magyar kormányból érkező számos figyelmeztetésre, hogy ha nem módosítják a jogszabályt, akkor előfordulhat, hogy Magyarország élni fog a vétó lehetőségével. Mindent megteszünk a szóban forgó kérdés megoldását illetően, hiszen nem szeretnénk abba a helyzetbe kerülni, hogy az EU valamelyik tagállama megállítja Szerbiát az európai úton, nyilatkozta Homen, majd a következőket tette hozzá: „A vétó egy valóban radikális megoldás. Biztosak vagyunk benne, hogy erre nem kerül sor. Mindenféleképpen tárgyalni kell a magyar féllel.”
300 EURÓ LAKOSONKÉNT AZ EU-TÓL
Az EU az utóbbi tíz évben 2,2 milliárd eurót fektetett be Szerbiába, közölte Vincent Degert a Szerbiai Gazdasági Kamarában, a folytatásban pedig hozzátette, hogy ez nagyjából 300 euró lakosonként. Ha az EU nem kívánja őszintén köreiben üdvözölni Szerbiát, akkor biztosan nem költött volna ennyi pénzt az országra, szögezte le Degert. A csatlakozás folyamatában Szerbia nem számíthat nagyobb összegekre az európai alapokból, jóval nagyobb külföldi beruházásokra viszont igenis számíthat, hangsúlyozta az EU belgrádi első embere.
