Tegnap Szabadkán mintegy negyven szakmabéli részvételével zajlott le a Vajdasági Magyar Médiastratégia 2011–2016-ról szóló közvita. Tizennégyen szólaltak fel, az összejövetelt pedig megtisztelték jelenlétükkel az anyaországi médiumok képviselői, a tartományi tájékoztatási titkárság, a belgrádi Magyar Nagykövetség, a szabadkai Magyar Főkonzulátus képviselői is.
Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke bevezetőjében kiemelte, a közvitát követően várhatóan november közepén kerül az MNT elé a stratégia.
– A stratégiának egy valós, a teljességre törekvő helyzetfelmérést kell tartalmaznia, emellett fontos eleme megfogalmazni a célokat, s kiemelni, hogy azok megvalósításához milyen mozgástérrel rendelkezünk. Amennyiben nem így tervezünk, nem stratégiáról, hanem utópiáról beszélünk – mondta Korhecz, aki szerint fontos, hogy a szakma magáénak érezze a stratégiát, ezért a javaslatokat igyekeznek majd beépíteni a dokumentumba. Az MNT elnöke szerint a stratégia mögött nem húzódik meg semmi, ami abban nincs lefektetve. Kiemelte, nem a médiára való rátenyerelés a cél.
Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatási tanácsosa bevezetőjében arról szólt, hogy a médiastratégiának a kidolgozásával több testület próbálkozott, az még ma sem végleges, és kifogástalan soha nem lehet.
– A vajdasági magyar tájékoztatást ma a szakmai hanyatlás, a szegénység jellemzi minden szinten, a fennmaradásra pedig akkor van esély, ha összefogunk – mondta.
A tanácsos asszony kiemelte a stratégiában szereplő úgynevezett etikai kódexet, amely irányelveinek betartását a stratégia javaslata szerint egy bizottság ellenőrizné, amelyet harmadrészenként a nyomtatott és az elektronikus média képviselői, valamint az MNT küldöttei alkotnának. A későbbi vita során többen jelezték, véleményük szerint a stratégiának semmiképpen sem kellene etikai kérdésekkel foglalkoznia, ez többek szerint a szakma feladata, s az őket képviselő szervezeteké.
A bevezetőben Simon Erzsébet Zita az MNT felkérésére készült legújabb közvélemény-kutatás eredményét ismertetve elmondta, hétszáz, főleg fiatal és középkorú magyart kérdeztek olvasási szokásaikról. A nézettségi adatok kapcsán többen kiemelték, az effajta kutatás és kimutatás nem lehet megbízható, ugyanis a nézettség, hallgatottság a területi lefedettségtől függ.
A bevezetőt csaknem három órán át zajló vita követte. Mindenki egyetértett abban, hogy a régóta várt vajdasági magyar médiastratégia dokumentum megszületése fontos, történelmi pillanat, azonban többen kifogásolták tartalmát, küllemét.
Friedrich Anna, a Családi Kör fő- és felelős szerkesztője arra szeretett volna választ kapni, hol a helye a stratégiában, a jövőbeni célokban a Családi Körnek mint magánlapnak. Milyen teret ad az a civil kezdeményezéseknek.
Buda Hajnalka, a Vajdasági Televízió magyar szerkesztőségének főszerkesztője több hiányosságra is felhívta a figyelmet. Véleménye szerint a stratégia nem felel meg a Korhecz által kiemelt első posztulátumnak, vagyis a valós helyzetfelmérésnek és pontos adatoknak, mert többek között a stratégia szerint a televízió adását Újvidék 50 kilométeres körzetében lehet nézni, miközben legalább100 kilométeres körzetben fogható. Buda szerint utasításnak minősül a stratégia azon mondata, mely kiemeli, hogy a vajdasági magyar pártoknak súlyuknak megfelelően kell megjelenniük a médiumokban. Amellett, hogy dicséretesnek tartotta a televízióhálózat megalapítását, arra szeretett volna választ kapni, mindezt miből fedezik majd. Ezt szerette volna megtudni Dani Zoltán, az Újvidéki Rádió főszerkesztője és Tomin Kovács Laura, a Pannon RTV fő- és felelős szerkesztője is.
Simon Erzsébet Zita erre reagálva elmondta, a programok megvalósításának dinamikáját vizionálja a stratégia végén található színes csíkgyűjtemény. (A stratégiai fejlesztési célok megvalósítását segítő programok időrendi bemutatása címmel a stratégia végén szerepel egy skála – a szerző megj.).
Bordás Győző, a Magyar Szó Kft. igazgatója kiemelte, hogy a stratégia a Magyar Szó esetében még mindig igazgató-főszerkesztőről beszél, s véleménye szerint ezt a feladatot nem lehet egy ember vállára tenni.
Németh Zoltán, lapunk főszerkesztő-helyettese elmondta, komoly vita zajlott a Magyar Szó mindhárom szerkesztőségében a nyilvános vitát megelőzően.
– Javaslatainkat átadtuk az illetékeseknek. Van, amit beiktattak, van amit nem. A húszszázalékos példányszámemelés megvalósítható, amennyiben az MNT fedezi a nyomtatási költségeket és egy kombit, amellyel a lapot elszállítjuk Székelykevére, hogy ne postán küldjük, ahogy eddig, amely esetben napokba telik míg odaér az újság – mondta Németh Zoltán, aki cáfolta Simon Erzsébet Zita egyes adatait, s elmondta, a médiastratégia készítője forduljon a lap igazgatójához, ne pedig különböző utakon gyűjtsön információkat. Kiemelte, hevenyészettnek találja a dokumentumot.
Dudás Károly, a Hét Nap főszerkesztője szerint vissza kell adni a szakma becsületét, s akkor majd nem a kevésbé tehetséges, hanem a tehetséges újságírók lépnének erre a pályára.
Kókai Szilveszter, a Hét Nap igazgatója a példányszámcsökkenés kapcsán kiemelte, sokszor azt a minőség romlásával indokoljuk.
– Állítom, hogy rosszabbul élünk, mint tavaly. Nincs pénz újságra. Nem lenne szabad, hogy minden esetben a példányszám legyen a fokmérő – mondta Kókai.
Léphaft Pál, lapunk karikaturistája és a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének alelnöke szerint a vita során inkább másról, mint a lényegről beszéltünk.
– Az MNT-t a bölcsek tanácsaként tudom elképzelni. Jelenleg, véleményem szerint ezt az elvárásomat nem elégítik ki. Viszont biztos vagyok abban, hogy fel kellene vázolni pontosan, hogy hova tart és mit akar ez a stratégia. Meggyőződésem, hogy ezt csak úgy akarhatja, ha van rá pénze. A stratégiát én hosszúnak találom. Rövidnek, lényegre törőnek, olyannak kellene lennie, mint a 12 pontnak – mondta Léphaft, aki felszólalásában többek között feltette a következő kérdést is: – A Hét Nap tele van napi hírekkel, a Magyar Szó pedig tele van heti jellegű mellékletekkel. El kellene dönteni, hogy a közösségnek van-e pénze, hogy három műsorfüzete legyen, miközben elég lenne egy is. Az etikai kódex kapcsán el kell mondanom, nem kell semmiféle bizottság, amely ellenőriz. Erről a szakmának kell döntenie minden esetben – mondta Léphaft.
Simon Erzsébet Zita a vita lezárását követően felolvasta azt a zárónyilatkozatot, amelyet elfogadásra javasolt. A nyilatkozat első változata több módosításon átesett, mire azt a többség elfogadhatónak találta.
A Vajdasági Magyar Médiastratégia 2011–2016 szakmai tanácskozás résztvevői elismeréssel szóltak a dokumentum létrehozásáról, amelybe a közvitában elhangzott észrevételek, javaslatok jelentős része már beépült, de további csiszolásokat igényel.
Az együttműködés, a rádió- és tévéhálózat építés, a Magyar Sajtó- és Kulturális Központ létrehozása kivétel nélkül hasznos célkitűzés. A tanácskozók javasolják: a stratégia pontosítsa, hogy a megvalósítás anyagi hátterét a cselekvési tervek tartalmazzák.
A tizennégy felszólaló észrevételeit, javaslatait megvitatja a Közigazgatási Hivatal, majd az átdolgozott Vajdasági Magyar Médiastratégiát a Tájékoztatási Bizottság véleményezi, és elfogadásra javasolja a Magyar Nemzeti Tanácsnak.
A stratégia megvalósításához, a vajdasági magyar médiatársadalom felkarolásához, szakmai képzéséhez való hozzájárulásra számíthatunk a hazai és magyarországi intézményektől, amelyek képviselőik jelenlétével tanúsították érdeklődésüket, valamint támogatásukat abban a törekvésünkben, hogy a médiafejlesztési stratégiával megvalósítsuk az anyanyelvű tájékoztatást szavatoló alkotmányos jogunkat.
