A hétfői Pásztor–Tadić-tárgyalást követően, amelyen elvi megállapodás született, hogy milyen irányban lehet megoldani a kollektív bűnösség elvét a vagyon-visszaszármaztatási törvény vonatkozásában, már szerdán sor került egy megbeszélésre a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői és az igazságügyi minisztérium munkatársai között. Mint azt Varga Lászlótól, a VMSZ parlamenti képviselőjétől megtudtuk, az ülésen még egy további lépést sikerült tenni annak érdekében, hogy a fennálló helyzet megoldódjon, ugyanis a kormány a jövő hét folyamán tervezi elfogadni a rehabilitációról szóló törvénytervezetet, amelyet november második hetében tárgyalna meg a Szerbiai Képviselőház.
– Egy olyan megoldás kezd körvonalazódni, amelynek lényege, hogy az, aki a második világháború során az úgynevezett megszálló erők kötelékében szolgált, nem záródik ki a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából. Azon személyek, akik ezekben a katonai egységekben szolgáltak, és emiatt a második világháború után semmiféle elmarasztaló döntés, bírósági ítélet, vagy közigazgatási döntés nem született ellenük, azok minden korlátozás nélkül benyújthatják majd a vagyon-visszaszármaztatási kérelmüket. Akik esetében pedig a második világháború után született – elkövetett, vagy el nem követett cselekményeik miatt – elmarasztaló döntés, azok, mint eddig is, élhetnek a rehabilitációs folyamattal. Ha a rehabilitáció során bebizonyosodik, hogy nem követtek el háborús bűncselekményeket, akkor ezek a személyek szintén jogosultakká válnak a vagyon-visszaszármaztatásra – ismertette a rehabilitációs törvénytervezet szóban forgó részét a VMSZ képviselője.
Szavai szerint a megoldás azt fogja eredményezni, hogy aki ellen nincs elmarasztaló döntés, azt ma is ártatlannak fogja tekinteni a szerbiai törvényhozás, vagyis törlődik a kollektív bűnösség elve. Csak azok záródnak ki a vagyon-visszaszármaztatásból, akik valóban háborús bűnöket követtek el. Kiemelte, ezzel az igen bonyolult témával a törvény egy teljes szakasza foglalkozik majd. Mint megjegyezte, emellett létezik egy olyan gondolkodási irány is, hogy azok esetében, akik ellen a kollektív bűnösség elve alapján születtek meg a döntések – például Csúrog, Mozsor és Zsablya magyar lakossága – ők egy olyan rehabilitációs eljárásban mentesülnének a bűnösség terhe alól, amely egy nagyon leegyszerűsített eljárás lenne, csupán egy kérelmet kellene benyújtani, és hatóságilag csak azt kellene bebizonyítani, hogy abban az időben valóban az adott településen éltek.
– Még messze vagyunk a törvény elfogadásától, de ezek azok a megoldások, amelyek mellett ki fogunk állni, és amelyekkel kapcsolatban az ülésen nyitottságot tapasztaltunk – mondta Varga.
Az ülésen Slobodan Homen igazságügyi államtitkár és munkatársai, valamint Pásztor Bálint és Varga László, a VMSZ parlamenti képviselői vettek részt.
