Amíg nem kerül a képviselőház elé a kormány Koszovóról szóló jelentése, a parlamenti padok a megszokottnál is foghíjasabbak maradnak (Fotó: Beta)
Észak-Koszovóban továbbra sem bontják le az úttorlaszokat, a szerb lakosság azonban hajlandó átengedni a KFOR és az EULEX alakulatait, de csak azzal a feltétellel, ha nem szállítják a jarinjei és a brnjaki határátkelőhelyekre a koszovói albán vámhivatalnokokat. A nemzetközi erők képviselői közölték, hogy a zavartalan közlekedést illetően nem hajlandóak semmiféle kompromisszumra. A szerbiai ellenzéki pártok addig bojkottálják a parlament munkáját, amíg az nem tűzi napirendre a koszovói helyzetről szóló jelentést.
A barikádok megnyitásáról Radenko Nedeljković, a Kosovska Mitrovica-i körzet vezetője, Dragiša Milović, Zvečan polgármestere, Slaviša Ristić, Zubin Potok polgármestere és Branko Ninić, Leposavić polgármestere döntött kedden. A négy észak-koszovói szerb község képviselője azt is elmondta, hogy Erhard Drewsnek, a KFOR parancsnokának hétfő este levelet küldtek, amelyben a tárgyalások folytatására kérték.
A szerbek az EULEX erőit is hajlandóak átengedni az útzárlatokon, de csak akkor, ha nem segítenek a koszovói albán intézmények képviselőinek, hogy eljussanak a brnjaki és jarinjei határátkelőhelyekre. Az EULEX képviselőivel a szerb államhatalomnak is tárgyalnia kell, mivel Koszovó nem helyi, hanem országos kérdés, hangsúlyozta Dragiša Milović, majd hozzátette, hogy a KFOR-ral folytatott legutóbbi tárgyalás során, szombaton nem kaptak ígéretet arra, hogy a NATO Koszovóban állomásozó erői nem segítenek az albán vámosok utaztatásában a szóban forgó két határátkelőhelyre. Éppen ezért a probléma megoldásába a szerb államhatalomnak is be kell kapcsolódnia, szögezte le Milović.
Uwe Nowitzki, a KFOR sajtófelelőse ugyanakkor közölte, hogy a szabad mozgást illetően a KFOR nem hajlandó kikötéseket elfogadni.
– A szabad mozgásnak nemcsak a nemzetközi erők képviselőire kell vonatkoznia, hanem minden koszovói polgárra. Az sem elfogadható, hogy a KFOR erői esetleg szabadon közlekedhetnek majd Észak-Koszovóban, az EULEX képviselői viszont nem. Ezt Erhard Drews őrnagy is egyértelműen elmagyarázta a szerb községek képviselőinek szombaton. A szabad mozgásnak mindenkor mindenkire vonatkoznia kell. Minden más megoldás elfogadhatatlan a számunkra – fogalmazott Nowitzki.
A négy észak-koszovói szerb község képviselője tegnap azt is elmondta, hogy a Boris Tadić szerb államfővel folytatott vasárnapi beszélgetésük során támogatást kaptak mindenhez, amit az észak-koszovói szerbek tesznek, hiszen ez járul hozzá Koszovó fennmaradásához.
A községek képviselői bejelentették, hogy várhatóan ma kora délután ülnek tárgyalóasztalhoz a KFOR, az EULEX, az EBESZ és az UNMIK illetékeseivel.
LEBONATNI A BARIKÁDOKAT!
A Liberális Demokrata Párt képviselői addig távol maradnak a Szerbiai Képviselőháztól, amíg Észak-Koszovóban le nem bontják a barikádokat, közölte a párt elnöke,Čedomir Jovanović, aki szerint a kormány Koszovóról szóló jelentésében arra is ki kellene térnie az illetékeseknek, hogy ki a felelős az ottani erőszakért. A pártelnökegyébként nem hiszi, hogy a jelentést már elkezdték összeállítani.
– Azt szeretnénk, ha a parlament visszavonná a július 31-én elfogadott határozatot Koszovóról, és végre felvállalná a felelősséget, illetve egyértelmű üzenetet küldene a koszovói szerbek irányába, hogy melyik az a járható út, amely biztosítja az élhető életet Észak-Koszovóban. A szerbiai parlamentnek érthetően közölnie kell, hogy a barikádok nem vezetnek eredményre, esetleg csak újabb emberéleteket követelnek. Amíg a képviselőház ezt nem teszi meg, addig képviselőink távol maradnak az ülésekről. Nem érdekel bennünket, hogy mit gondolnak erről Nikolić haladói, Koštunica demokratái vagy Šešelj radikálisai, hiszen ők Koszovó elvesztésének az építészei. Lépésünkkel a Demokrata Párt és annak vezetői irányába is világos üzenetet kívánunk továbbítani: eljött az idő, amikor végre meg kell mondani a társadalomnak az igazat, és ki kell jelölni azt az utat, amelyen az országnak a jövőben haladnia kell – összegezte Jovanović.
Még alig egy hónap és az EU dönteni fog Szerbia tagjelöltségéről, magyarázta a folytatásban az LDP elnöke, valamint hozzátette, hogy a négy észak-koszovói szerb község polgármesterei, akik 400 polgár támogatásával jutottak tisztségükre, nem tarthatnak fogva hétmillió szerbiai polgárt.
A Szerb Megújhodási Mozgalom teljes mértékben támogatja az LDP álláspontját. Aleksandar Jugović, az SZMM képviselője szerint a parlamenti ülésen, amelyen az észak-koszovói helyzetről vitáznak majd, határozatot kellene hozni az úttorlaszok lebontásáról. Emellett el kellene fogadni Martti Ahtisaari tervének státus-semleges részét. Az SZMM képviselője ugyanakkor nem hiszi, hogy a parlamentben sikerül biztosítani a többséget ezekhez a döntésekhez.
Az LDP-n kívül kedd óta a Szerbiai Demokrata Párt, a Szerb Haladó Párt és a Szerb Radikális Párt is bojkottálja a parlament munkáját, mivel úgy érzik, a koszovói probléma mellett minden egyéb más téma eltörpül. Csak azon az ülésen lesznek hajlandóak részt venni, amelyen a koszovói aktualitásokról fognak tárgyalni a kormány jelentésének alapján.
Borko Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb csoport vezetője az ellenzék, pontosabban az SZHP elégedetlenségével kapcsolatban kijelentette, hogy ha a haladóknak van bármiféle Koszovó-politikájuk, akkor mutassák be a közvéleménynek. Ezen felül pedig kérdezzék meg a szerbiai embereket, hogy támogatják-e az észak-koszovói útzárlatokat, vagy szerintük le kellene-e őket bontani.
A kormány a keddi bejelentések értelmében várhatóan csütörtökön továbbítja a parlamentnek Koszovóról szóló jelentését.
BECSOMAGOLT ÜZENETEK
Predrag Simić, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának professzora nem hiszi, hogy Belgrád és az észak-koszovói szerbek képviselői között szakadás történt volna, mivel szerinte a koszovói szerbek semmit sem tehetnek Belgrád nélkül, de Belgrád sem állhat el az észak-koszovói szerbek támogatásától.
– Jelenleg patthelyzet tanúi vagyunk: Belgrád és a koszovói szerbek érdekei pillanatnyilag eltérnek egymástól. Belgrádnak a jelenlegi helyzet akadály az uniós tagjelölti státus elnyerését illetően, a koszovói szerbek viszont attól tartanak, hogy csak veszíthetnek, s ezen kívül semmi más nem történhet. Akármennyire is bonyolultnak tűnik mindez, bizonyos jelekből úgy látom, hogy az elkövetkező egy hétben számíthatunk a helyzet rendeződésére. A belgrádi államhatalom irányából burkolt üzenetek érkeznek arra vonatkozólag, hogy a szerbek szabadítsák fel a lezárt utakat. Azt már nem hiszem, hogy a választások előtt ezeket a burkolt üzeneteket bárki is kicsomagolja, és egyértelmű megfogalmazással tálalja az érintetteknek, illetve a közvéleménynek Szerbia valós állásfoglalását – magyarázta Simić.
