Zarándokhely helyett idegenforgalmi központ?

„Most e rom elkerülhetetlen és tökéletes veszte felé közeleg. (. . .) Legyen

szabad tehát remélni, hogy a jelen leíráson kívül még más tüzetesebben

szóló emléke is fog készülni addig, míg végképi elenyészte készülhet.”

Ezekkel a gondolatokkal fejezi be Henszlmann Imre az aracsi településről elnevezett kolostori téglabazilika romjairól szóló, 1871-ben írt tanulmányát.

A templom további pusztulását ugyan megakadályozták az állagmegóvó munkák, de a romok részletes művészettörténeti feldolgozására több mint egy évszázadig nem került sor – ezt dr. Raffay Endre és Biacsi Karolina igyekszik pótolni néhány évvel ezelőtt megkezdett kutatásaival. A látogatók ezt a misztikus hangulatú és szimbolikus jelentőségű pusztatemplomot az utóbbi években fedezték fel, de csak akkor tehetik itt tiszteletüket, ha az időjárás nem változtatja sártengerré az odavezető öt kilométeres földutat.

A romtemplom szerencsére nem lett az újjáépítés áldozata, műemlékvédelmi munkálatok azonban többször is folytak a helyszínen. A romokat a végső enyészettől megmentő állagmegóvó intézkedéseket 1898-ban foganatosították, mai megjelenésüket pedig az 1970-es és 1980-as években alakították ki. Nemrégiben a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet szakemberei végeztek rajtuk állapotfelmérést. Svetlana Bakić építésznek, az intézet szakértőjének az elmondása szerint azon dolgoznak, hogy a maradványok felújítása után a szélesebb közvélemény is megismerje a majdan idegenforgalmi látványossággá váló templomot:

– A legnagyobb figyelmet a falak védelmének, valamint a településmaradványok és a vár feltárásának szenteljük majd. A harangot is feltérképeztük, és munka közben az építkezés szakaszairól és módjáról is szereztünk információkat. A templom a XII. századból származik, román stílusban épült, a harang pedig a XIV. században készült, gót stílusban. Elképzeléseink szerint felújítanánk a harangot, az oldalsó szentélyeket, a belső oszlopokat és a boltozatokat. A pusztatemplom továbbra is régészeti helyszín lenne, de védetté nyilvánítanánk, így az idegenforgalmi látogatások és a vallási szertartások zavartalanok lennének – mondta el Svetlana Bakić.

A Tartományi Műemlékvédelmi Intézet a hetvenes évek óta gondoskodik az épületről, kisebb állapotmegőrző munkálatokat az utóbbi tíz évben is végzett rajta. A Vajdasági Múzeum régészei az utóbbi két évben ezen a lelőhelyen más templomok, paloták, házak és erődítmények romjaira bukkantak.

– Az aracsi romtemplom olyan kincsesbánya, amilyenhez fogható kevés van errefelé. Rendkívül gazdag lelőhely, és minden jel szerint már az őskorban is lakott volt. Komoly kihívást jelent azonban az, hogy miként óvjuk meg az épületet a további enyészettől. Az Aracs Hagyományápoló Társaság munkájának köszönhetően sok magyar zarándok jön ide, sőt évente miséznek is itt. A társaság aktivistái sokat segítenek a terület rendezésében – tette hozzá a szakember.

ÚTTÖRŐ VÁLLALKOZÁS

Az intézet egy IPA-projekt keretében tavaly októberben 220 000 eurót nyert a felújításokra. A projektért a Vajdasági Múzeum felel, a munkában pedig a Tartományi Műemlékvédelmi Intézeten kívül részt vesz a Vajdasági Idegenforgalmi Szervezet, valamint a Szegedi Regionális Turizmusfejlesztési Szervezet is – olyan turisztikai útvonalat dolgoztak ki, amely a Fruška gora-i Rakovac kolostort, Aracsot és egy magyarországi kolostort kötne össze. A tervek szerint Aracson út és parkoló fog épülni.

Értesüléseink szerint a törökbecsei önkormányzat ki akarja sajátítani a környező termőföldeket, hogy a helyszínen múzeumot és kutatóközpontot hozzon létre. Azt is szeretnék elérni, hogy a most készülő makadámútnak köszönhetően még több látogatója legyen a helynek.

– A közelben található a Sóskopó természetvédelmi terület, a beodrai Karácsonyi-kastély, valamint a régi hajóáteresztő zsilip is. Mivel Törökbecse idegenforgalmi kínálatának Aracs is része, ezért úgy döntöttünk, olyan utat csinálunk, amelyen bármikor oda lehet látogatni. Most egy makadámút készül, de reményeink szerint sikerül majd egy komolyabb utat is megépíteni. A beruházó a Szerbiai Utak Igazgatósága, és a vallási intézményekre szánt alapból 30 millió dinárt kaptunk erre a célra. Bízunk abban, hogy ezzel másokat is arra ösztönzünk, hogy a templomnál különféle közönségcsalogató rendezvényeket szervezzenek – mondta el Tomislav Ratković gazdaságfejlesztési tanácsos.

MAGYAR MARAD?

Vajda Jánosnak, a tordai Aracs Hagyományápoló Társaság elnökének az elmondása szerint az MNT támogatásának köszönhetően munkaakciókat szerveztek a környék rendezésére, és munkagépeket is tudtak venni erre a célra.

– Tizenhárom évvel ezelőtt a gazból bontottuk ki Aracsot, és kultuszhellyé emeltük. Az önkormányzat most idegenforgalmi központot akar itt létesíteni, mi pedig attól tartunk, hogy ezzel a magyar zarándokhelyből szerb turisztikai látványosság lesz, és más fogja élvezni a mi munkánk gyümölcsét – osztotta meg velünk aggodalmait az elnök.

Mivel Vajda János attól tart, a szerb történészek újraírják Aracs történetét, levélben kérte az Magyar Nemzeti Tanács elnökét: ne hagyják elvenni a magyaroktól Aracsot.

Korhecz Tamástól, a nemzeti tanács elnökétől megtudtuk: levélben fordultak a törökbecsei önkormányzathoz, valamint a nagybecskereki és a tartományi műemlékvedelmi intézetekhez. Egyelőre Milivoj Vrebalov polgármestertől érkezett válasz, miszerint a műemlékvédelmi intézetekkel közösen szeretnék megközelíthetőbbé tenni Aracsot a látogatók számára.

– Mi támogatjuk ezeket a törekvéseket, de jeleztük: szeretnénk részesei lenni a folyamatnak, különösen, ha a tartalomról lesz majd szó. Az eddigi visszajelzések szerint ettől ők nem zárkóznak el. Az eddigi tevékenységüket és hozzáállásukat pozitívan értékeljük, de a bácsi kolostor esete, amelyet szerb műemlékké próbáltak nyilvánítani, óvatosságra int bennünket – szögezte le Korhecz Tamás.