– Az országúti lobbi akciói ellenére az Európai Unió a vasútban látja a jövőt. Mivel a Közel-Kelet irányába Szerbián keresztül vezet az egyik stratégiai út, Szerbiát arra ösztönzik, hogy készüljön fel 2017-ig mintegy 6 milliárd dollár értékben hitelek, támogatások felvételére a vasút kellő modernizációja érdekében. Idén 22 millió eurós szerződést kötünk meg az Európai Fejlesztési Bankkal, a 10-es vasúti korridor felújítására, míg tavaly 100 millió eurót kaptunk, amelyből 65 millió eurót új szerelvények vásárlására, a többit pedig a 10-es vasúti korridor rehabilitációjára költöttünk – számolt be Marinković, majd hozzátette, Európa adna pénzt a felújításokra, azonban Szerbia még nem teremtette meg a szükséges feltételeket a szerződések megkötésére, valamint nem készült fel eléggé a pályázatok elkészítése szempontjából a pénz elköltésére.
Az Európai Unió tervével kapcsolatban Milan Milošević, a Fenntartható Fejlődés Központjának igazgatóhelyettese elmondta, a vasút nemcsak energia-felhasználás miatt gazdaságosabb mint az országúti szállítás, hanem a hasznos szállítmány vonatkozásában is. Környezetvédelmi szempontból a vasúti szállítás a folyami szállításnál is kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár.
– Egy 15 méter szélességű kétsávos vasúti vágány szállítókapacitása 22 méter szélességű 16 sávos autóútéval egyezik meg. Ha pedig az utasforgalmat nézzük egy óra leforgás alatt egy négyzetméter hasznos utastér kihasználásával az autóbusz 1500 embert, míg a metró 9000 embert tud elszállítani – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes.
A nemzetközi konferencia védnöke az energiaügyi minisztérium, a társszervezője pedig a szerb kormány energetikai hatékonysággal foglalkozó ügynöksége lesz.
