Az oktatásfejlesztési stratégia tavaly őszi elfogadása után egy évet kellett várni a Magyar Nemzeti Tanács újabb fejlesztési stratégiájára. Most azonban szinte egy időben került a nyilvánosság elé két terjedelmes és részletes dokumentum: a médiafejlesztési és a kulturális stratégia. A széleskörű közvitát és a szakmai tanácskozásokat követően mindkét dokumentum az MNT keddi ülésén kerül napirendre.
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke már a tavaly megtartott nemzetitanács-választásokat követően a négy stratégiai dokumentum elfogadásának nélkülözhetetlenségéről beszélt. Az új összetételű nemzeti tanács megalakulása után rekordidő, mindössze három hónap alatt el is készült az oktatásfejlesztési stratégia, amelynek köszönhetően az idén már több száz hallgató folytathatja felsőfokú tanulmányait az MNT ösztöndíjprogramjának támogatásával, valamint emelkedett a magyar osztályokba iratkozó elsősök száma is. A két új stratégiai dokumentum, illetve az azok elfogadása után várható lépések kapcsán dr. Korhecz Tamás nyilatkozott lapunknak.
Mi lesz a médiafejlesztési és a kulturális stratégia legfontosabb hozadéka?
– A széles körű szakmai egyeztetés után megszülető dokumentumok nagyon komoly eredményt jelentenek. Megteremtik annak a lehetőségét, hogy a jövőben az adott területeken erőnket, kapacitásunkat összefogva, a rendelkezésünkre álló erőforrásokat összpontosítva olyan eredményeket érjünk el, amelyek stratégiai tervezés nélkül nem lettek volna lehetségesek. Az oktatásfejlesztési stratégia elmúlt egy éve pontosan ennek a bizonyítéka. Az erre vonatkozó stratégia függvényében a média területén azt várom, hogy belátható időn belül nagyobb példányszámban elkelő, olvasottabb, megbecsültebb, színesebb nyomtatott sajtója lesz a vajdasági magyarságnak. A televíziót és a rádiót illetően pedig egész napos, tartalmas, valóban nekünk szóló tartalomra számítok. A stratégiának köszönhetően érdemben fog növekedni a magyar nyelvű média igényessége és szakmaisága. A kulturális stratégiáról tudni kell, hogy egy igen összetett, majdnem 500 oldalas dokumentum. A következő költségvetési évünkben valószínűleg meghatározzuk majd azokat a kiemelkedő örökségvédelmi programokat, amelyek vonatkozásában áttöréseket kívánunk megvalósítani. Azt várom, hogy a kulturális stratégia eredményeként elindul egy olyan összmunka a kultúra területén, amely által hétmérföldes léptekkel dolgozzuk le a stratégia eddigi hiányából fakadó hátrányt.
A média területén mit tart a legsürgősebben megoldandó problémának?
– Nem az a fontos, hogy én mit tartok a legfontosabbnak, hanem az, hogy mit fogalmaztak meg prioritásként a stratégiában. Szerintem az egyik legfontosabb dolog megteremteni a feltételeket a minőségi, nemzeti szempontból elkötelezett, egész napos tévéműsor elindulásához, illetve ahhoz, hogy az minden vajdasági magyar háztartásba eljuthasson. A televíziózás terén a magyarországi kereskedelmi csatornák kerültek domináns helyzetbe a magyarság körében. Ezek nem rólunk és nekünk szólnak, nem járulnak hozzá az értékteremtéshez, illetve -megőrzéshez. Ezért lenne fontos kellő konkurenciát biztosítani a számukra. Az írott sajtó vonatkozásában pedig a Magyar Szó és a Hét Nap mind több emberhez való eljuttatását tartjuk nagyon fontosnak. A Hét Nap esetében szükségesnek látjuk az arculat megújítását. Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, a médiastratégia elfogadása után fel kell majd állniuk az új csapatoknak. Gondolok itt az igazgatóbizottságra, az igazgatóra, esetleg az új főszerkesztőre. Nekik kell az új arculatot az olvasók elé tárniuk.
Lehet-e a kultúrához hasonló széles területen az MNT-nek bármiféle ráhatása?
– Természetesen lehet és eddig is volt. A nemzeti tanács stratégia nélkül is jelentős mértékben támogatta a kiemelt jelentőségű kulturális intézmények munkáját, programjait, a regionális és kistérségi rendezvények megmaradását, a programok végrehajtását. Eddig is számos tevékenységgel hatottunk a kulturális produkcióra, az értékmegőrzésre, a könyvtárak munkájára, hozzáférhetőségére. A stratégia persze most sokkal szélesebb feladatkört szab meg az MNT számára. Mi felvállaljuk, hogy a dokumentumban megemlített gyakorlatilag összes területen olyan helyzetet teremtünk, amelyben minél inkább kibontakozhatnak a különféle programok. Számos területen úttörő munkát kell végeznünk. Gondoljunk csak az épített nemzeti örökségünk feltérképezésére és megóvására, a kortárs képzőművészet bemutatkozási lehetőségének a megteremtésére, vagy esetleg a digitalizációra – ezek mind olyan területek, amelyeken a stratégia mentén úttörő jellegű munkát kell megvalósítanunk. Más területeken pedig az lesz a feladatunk, hogy összefogjuk az eddigi dolgokat, programokat, erőfeszítéseket, és megpróbáljuk a maximumot kihozni belőlük.
Milyen értékek és irányelvek mentén fog a jövőben haladni a kultúrpolitika irányítása?
– Ismét a stratégiára kell visszatérnem. Fő kultúrpolitikai irányelvünknek megfelelően a vajdasági magyar kultúrára úgy tekintünk, mint az egyetemes magyar kultúra részére. Ugyanakkor a vajdasági magyar kultúrának az a különlegessége, hogy folyamatosan – történelmileg és jelenleg is – interaktív kapcsolatban van a környezetünkben lévő kulturális mozgásokkal. Itt az egyensúly megteremtése, a fejlődés biztosítása a fontos feladat. A stratégiában kirajzolódó programok mentén fognak megteremtődni azok a kapaszkodók, amelyek a magyar nemzeti önazonosság megőrzését természetessé teszik és megkönnyítik. Hiszen az értékteremtés, az értékek számon tartása, mind szélesebb körű terjesztése, továbbítása az előfeltétele annak, hogy meg tudjuk becsülni saját nemzeti kultúránkat és identitásunkat. A stratégia pontosan ezt próbálja legfontosabb célként megvalósítani. Ha ez sikerül, akkor sokkal kevésbé lesz kérdéses az, hogy az emberek megbecsülik-e a saját kultúrájukat, tisztában vannak-e az értékeivel. Hatalmas felelősség következik a stratégiából. Ugyanakkor azt gondolom: sokkal inkább az lesz a kérdés, mennyire leszünk hatékonyak a célok elérésében, nem pedig az, hogy lesz-e haladás. Már a stratégia megalkotásával biztosra vehető, hogy bizonyos területeken az oktatáshoz hasonló haladást tudjuk felmutatni.
A kulturális stratégia hatéves időszakra szól, a médiafejlesztési pedig ötévesre. Ha összehasonlítjuk a sokkal lassabban fejlődő kultúrát a dinamikusan lépkedő médiával, akkor nem túl kevés a hat, illetve sok az öt év?
– Mindkét dokumentum a középtávú stratégiai tervezés kategóriájába esik. Nem értek egyet azzal, hogy a kultúra nem dinamikus terület. Persze, vannak dinamikusabb (film- és egyéb vizuális művészetek) és kevésbé dinamikus szegmensei (az értékmegőrző tevékenység, valamint a galériák, képtárak múzeumok tevékenysége). De hogy ne kerüljem meg a kérdést: minden stratégia esetében egy év után jön el a felülvizsgálat ideje. Megvizsgáljuk, hogy milyen eredményeket hozott, a felvázolt célokból mit, hogyan és miért valósítottunk meg, illetve mit nem. Ennek tükrében újraértékeljük majd a programokat és a célokat. Az, hogy változik a környezet, nem jelent semmiféle problémát, mert egy év után minden stratégiára visszatérünk. Decemberben várható egyébként az oktatásfejlesztési stratégia felülvizsgálata.
