A széleskörű közösségi és szakmai, illetve belső egyeztetés után a Magyar Nemzeti Tanács mai ülésén napirendre kerül a médiafejlesztési és a kulturális stratégia. Előbbi öt, utóbbi hat évre vonatkozólag határozza meg az adott terület fejlesztését, építését. A stratégiai dokumentumok kapcsán lapunknak Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatási tanácsosa, és Lovas Ildikó, az MNT kulturális kérdésekkel megbízott tanácsosa nyilatkoztak.
ALAPTALAN FÉLELMEK
Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatással megbízott tanácsosa megkönnyebbülést érez, hogy a hónapokig tartó megfeszítő, közös munka után letehette az asztalra a médiastratégiát. A tanácsos szerint a dokumentum fő erénye az, hogy előrevetíti és célkitűzésként fogalmazza meg az összefogást, az összes vajdasági magyar médium közötti együttműködést, hálózatba való egybekötését. Az mindenki számára világos, hogy az összefogásban és az együttműködésben az erő, magyarázta Simon Erzsébet Zita.
– A számos kis vajdasági magyar médium csak úgy maradhat fenn, ha a nagyobbakra támaszkodik és közösen próbálnak meg kilábalni a válságos helyzetből. Az senki számára nem titok, hogy a vajdasági magyar média válságos helyzetben van, ezt mindenki érzi. Nagy örömünkre szolgál, hogy időközben elkészült a Magyarságkutató Tudományos Társaság legújabb felmérése a vajdasági magyarok médiafogyasztására vonatkozólag. A reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a vajdasági magyarság „fogyasztja” a vajdasági magyar médiát. Ugyanakkor a magyarság zöme gyakran tájékozódik a magyarországi médiából. Ez számunkra nem kedvező. Ezért szeretnénk a vajdasági magyar média-rendszerben magasabb szintre emelni a tartalomszolgáltatás minőségét. Ezzel párhuzamosan a közösség, a közönség média-kultúráját is fejleszteni szándékozzuk. A legújabb statisztikai adatokból kiderül, hogy a vajdasági magyarság csak elenyésző mértékben használja tájékozódásra az internetet. Itt dől meg a nyomtatott sajtó munkatársainak azon állítása, hogy nem lehet növelni az eladott példányszámot. A felmérésből kiderült, hogy a vajdaságiak elsősorban tájékoztatás céljából fogyasztják a sajtótermékeket, második helyen a szórakozás áll, majd ezt követően az értékteremtést, a magyarságtudat építését jelölték meg. Ez számunkra nagyon fontos, mert a médiastratégia célkitűzései, elvei, értékrendje megerősítést nyert a közösség részéről – nyilatkozta Simon Erzsébet Zita.
A tájékoztatási tanácsos elmondta, hogy a médiastratégia végrehajtása előtt, illetve közben, újabb, még szélesebb körre vonatkozó felmérést szeretnének elvégezni közösségünk médiafogyasztásáról.
Simon Erzsébet Zita fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem szeretné, ha a médiastratégiára kényszerként néznének egyesek. Mint mondta, mostanában egyre több kommentárból az derül ki, hogy egyesek az MNT túlságosan nagy befolyásától, cenzori tevékenységétől tartanak, hozzáfűzve, hogy alaptalan az ettől a forgatókönyvtől való félelem. Csupán segíteni, támogatni szeretnénk a vajdasági magyar médiumokat, segítő kezet nyújtunk feléjük, hangsúlyozta Simon Erzsébet Zita, mondván, hogy koordináló tevékenységükkel az együttműködést kívánják irányítani, ezzel hozzájárulva a minőséges, színvonalas, értékorientált, közönségbarát vajdasági magyar médiatartalom megteremtéséhez.
– Célunk a 24 órás magyar rádió- és televízióadás megteremtése, valamint a magas színvonalú napilap és hetilap biztosítása a közösség számára az MNT anyagi támogatásával – tette hozzá végezetül Simon Erzsébet Zita.
A POLITIKA NÉLKÜL NEHEZEBB
A Lovas Ildikóval folytatott beszélgetés során kiderült, hogy a kulturális stratégia most már nyomtatott formában is elkészült és mindenkihez eljut, aki valamilyen módon kapcsolatban van a kultúra világával. A tekintélyes oldalszámú dokumentum nyomtatva szinte már könyvnek nevezhető. A stratégia fontos hányada felmérést, állapotfelmérést tartalmaz, ezért tartottuk nagyon fontosnak, hogy nyomtatásban is bármikor elérhető legyen az érintettek számára – magyarázta Lovas Ildikó.
Lovas Ildikó
– Amikor elkezdünk építkezni, illetve elindulunk egy irányba, onnantól a stratégia egy nagyon fontos hivatkozási ponttá lép elő. Lényeges, hogy ne csak számonkérési, hanem hivatkozási alap is legyen. Számomra talán ez a legfontosabb vetülete a történetnek: a kulturális stratégia hivatkozási, valamint együttműködési és ne számonkérési alap legyen. Sohasem féltem a számonkéréstől, sőt, ez nagyon fontos, ugyanakkor az alkotói, kreatív, egymás erősítésével történő előrehaladáshoz az szükséges, hogy kölcsönhatásokban is egymásra építkezve lássuk a dolgokat. Ezért jó, hogy nyomtatásban is elérhető a dokumentum – összegezte Lovas Ildikó.
Az MNT kulturális tanácsosa szerint létfontosságú volt elkezdeni és véghezvinni a kulturális stratégiához kapcsolódó munkát. Ha ennek a történetnek nem járunk a végére, akkor azt sem tudjuk, hogy hová szeretnénk eljutni, sem azt, hogy honnan indultunk – hangsúlyozta Lovas Ildikó, mondván, hogy az egymással való közös építkezés nélkül nagyon nehéz bármit is véghezvinni. A következő néhány évben a kultúra vonatkozásában két nagyon fontos területet érintve kell előremozdulni: az egyik az értékteremtés, az alkotótevékenység támogatása, a másik pedig örökségünk feltárása, megőrzése – mondta Lovas Ildikó.
– Tény, hogy a kulturális stratégia terjengős és nem mellőzi az ismétlést, de ez azért van, mert ragaszkodtunk a közös munkához, az összefogáshoz. Ebben a dokumentumban nagyon sok embernek a lelke, gondolata, szakmai ismerete van jelen. Ez az a biztos pont, ami arra utal, hogy a kultúrában a szakmaiság, a szaktudás áll első helyen. Azt is ki merem mondani, hogy a politika jelenléte, lobbi-tevékenysége nélkül nem juthatunk egyről a kettőre. Erre jó példa, hogy ott, ahol pillanatnyilag nem vagyunk meghatározó politikai erő a hatalomban, ott még arra sem méltattak, hogy elfogadják a számunkra kiemelt fontosságú kulturális intézményeket. Nem értem, hogy miért jelent problémát az, hogy a magyarság számára mondjuk a szabadkai Városi Könyvtár kiemelt jelentőségű, vagy miért probléma az, hogy a szabadkai magyar sajtót, amit lassan szétrágnak az egerek, megpróbáljuk digitalizálni. Ismétlem, számunkra a szakmaiság és az összefogás áll első helyen, ezt bizonyítja, hogy ennyi ember írta a stratégiát, ez a tanúsítvány arra, hogy senkinek sem célja rátenyerelni a kultúrára. Ugyanakkor el kell fogadni, hogy ha nincsen jelen a politikai erő, akkor nem tudjuk maradéktalanul, vagy kellő ütemben megvalósítani a célkitűzéseket – részletezte Lovas Ildikó.
