Az óbecsei Ivan Perišić, Todor Dukin és Testvériség-egység helyi közösségekben, valamint a péterrévei Október 8., a bácsföldvári és a dreai–mileševói helyi közösségekben választhatnak a szavazók tanácstagokat vasárnap. A bácsföldvári tanács elnöke mgr. Fehér László volt, aki – bár nem indul a mostani választásokon –, meglehetősen szokatlan dolgot cselekedett: a lakosságot tájékoztatta a mandátum alatt elvégzett munkákról és a négy évvel ezelőtti kampányígéretek megvalósításáról.
– Habár a helyi közösségek alkotmányos kategóriát képeznek, elvesztették hajdani jelentőségüket, ugyanis nincs önálló költségvetésük. Ez nagyon fontos, mert ha nincs pénzed, nem is lehetsz komoly gazda. Ezt az utóbbi időben mi is megtapasztalhattuk, pedig az óbecsei önkormányzat a lehetőségeihez képest próbálta támogatni a helyi közösségek munkáját. Azoknak a helyi közösségeknek, amelyekben van helyi hozzájárulás, nagyobb a mozgásterük, hiszen van önálló bevételük, amit infrastrukturális fejlesztésekre lehet fordítani.
Bácsföldváron nincs helyi járulék, és az önkormányzat kasszája sem töltődött a tervek szerint. Miből és hogyan tudtak gazdálkodni?
– Nekünk sajnos valóban nincs helyi járulékunk, de a falu az 1968 és 1999 között beszedett helyi járulékból épült ki – éppen ezért fejlettebb a többi községbeli településnél, sőt még Óbecsénél is, hiszen ha százalékosan nézzük, infrastrukturálisan a leglefedettebb. Ez alól kivétel a szennyvízhálózat. Mi minden pályázatra jelentkeztünk, amire a helyi közösségek pályázhattak, és általában nyertünk is. A legnagyobb gond az, hogy tetemes adósságot örököltünk, amit az önkormányzat segítségével valamelyest csökkentettünk, és nem ment a falu csődbe. Amikor átvettük a falu vezetését, fennállt annak a veszélye, hogy áram és víz nélkül maradunk, de ez nem történt meg. A legnagyobb eredményünk az, hogy megszerveztük a közszolgáltatásokat, azaz a szemétkihordást és a vízszolgáltatást, van utcai világítás, amit a szolgáltató ellenőriz és javít. Most már nekünk is az óbecsei vállalatok szolgáltatnak, épp úgy, mint az óbecsei helyi közösségeknek. Miért is ne tennék? Ők értenek hozzá, mi pedig az adónkkal megfizetjük őket. Nagyon sajnáljuk, hogy a Tartományi Nagyberuházási Alap nem jut a pénzéhez, mert így a bácsföldvári HK tetejét nem sikerült megjavíttatnunk. Az eredményes munkához egyébként jelentős mértékben hozzájárult az, hogy csapatban nyertünk, és az a tény, hogy a 15 tanácstagból mi 7-en vagyunk, sokban megkönnyítette a munkánkat.
Most is csapatban indulnak. Mi lesz a legfontosabb feladata az új tanácsnak?
– Azon ritka kivételek közé tartozunk, akik a teljesítményüket összevetik az ígéreteikkel. A négy évvel ezelőtti kampányígéreteink 70 százalékát megvalósítottuk, egy adósságunk maradt: a szennyvízhálózat kiépítése. Ez a falu legégetőbb gondja, aminek elkészült az eszmei terve. A másik szívfájdalmunk, hogy bár a faluban nagy hagyománya volt a magyar kultúréletnek, ma ennek nincsen helye. Terveztük a mozi felújítását is, de ez az elképzelésünk azért hiúsult meg, mert nem költhetünk egy olyan ingatlanra, amely a közeljövőben ismét magántulajdon lesz.
Ha már ingatlanról esett szó: mivel magyarázható a bácsföldvári ingatlanpiac fellendülése, a házak árának emelkedése?
– Bácsföldváron nem jók az ingatlanárak, de a két évvel ezelőttihez képest duplák: azokért a házakért, amelyek valamikor 5-6000 euróba kerültek, most 9-10 000 eurót fizetnek. Egy olyan házért, ami itt 10 000 euró, Temerinben 25 000 eurót kérnek, Péterrévén pedig 5-6000-et. Az utóbbi két évben nem is lett ide betelepítve senki, mert 6000 euró alatt nem lehetett házat venni. Temerinből fiatal magyar családok, Újvidékről nyugdíjasok jönnek ide élni – ez valóban tendencia az utóbbi egy-két évben.
Az embereket nehezen lehet rávenni, hogy az urnák elé járuljanak. Miért menjenek el mégis vasárnap szavazni?
– Minden választás fontos, mert csak így tudunk beleszólni egy közösség életébe, és így kérhetjük számon az ígéreteket. Aki nem megy el szavazni, az mindig a győztes malmára hajtja a vizet. Bácsföldváron minden választási körzet három tanácstagot választ. Érdemes tájékozódni arról, hogy kik az indulók. Közülük egyedül a VMSZ által támogatott Összefogás Bácsföldvárért csoport mondja el, kik a jelöltjei és azok hova tartoznak – a legtöbb ellenfelünk nem vállalja fel nyíltan párthovatartozását. Nagyon fontos, hogy arra alkalmas és megbízható emberek legyenek a tanács tagjai, hogy ne kerüljön megint csődközeli helyzetbe a falu, és hogy a tanács valóban a helyi lakosok érdekeit képviselje.
Tervezik-e a helyi járulék bevezetését?
– A mostani gazdasági helyzetben ezt nagyon nehéz lenne megvalósítani. Arra is nehéz rábírni az embereket, hogy kimenjenek szavazni, és különösen nehéz ez, ha direkt a saját zsebükről van szó. Szerintem egyébként öngyilkosság nem élni a helyi járulék lehetőségével. Meg kell nézni Törökbecsét, Kumánt, Adát – ami ezeken a helyeken megvalósult, az mind a helyi járuléknak köszönhető, amit nagyobb beruházásokra történő pályázáskor önrészként is fel lehet használni. Aki dolgozik, nem is érzi meg ezt az összeget, de közvélemény-kutatásunk szerint most nem szavazná meg a lakosság.
Mit tart fontos célkitűzésnek a következő négy évre?
– A leendő új tanácsnak azt javasolnám, hogy továbbra is ilyen városias gondolkodással éljen, és az infrastruktúra fejlesztése legyen a legfontosabb. Bár nálunk az utcáknak több mint a 90 százaléka aszfaltozott, minden évre tervezzenek újabb utcaaszfaltozást. Ápolni, fejleszteni kell a földvári testvértelepülésekkel kiépített kapcsolatokat, és ki kellene aknázni a Holt-Tiszában rejlő lehetőségeket is.
