Az adai kötőipar főként külföldi megrendelésre végez bérmunkát
Külföldi partnerek felkutatása, korszerű gépek és technológia alkalmazása, szakkáder-képzés, kötőgépek országos forgalmazása, szervizelése és alkatrész-ellátása – mindezek részét képezik annak a kezdeményezésnek, amellyel helyi textilipari vállalkozók kívánják megőrizni és felvirágoztatni az egykor nevezetes adai kötőipart. Az ágazat termelékenysége az elmúlt 15 évben egyre jobban csökkent, jórészt miután az olcsó és kétes minőségű távol-keleti textiláru elözönlötte az országot.
– A kötőipar fenntartásához és fejlesztéséhez szakkádereket kell képeznünk az adai Műszaki Iskolával együttműködve – magyarázta Adankó Nándor. – Ehhez szükség van a legmodernebb kötőgépre, technológiára és programokra, amit sikerült beszereznünk Németországból. Immár húsz éve kiváló kapcsolatot ápolunk a Walter Wörner céggel, amely közbenjárásunkra egy Stoll HP 530-as gyártmányú korszerű kötőgépet és egy új mintázóprogramot ajándékozott a Műszaki Iskolának. Mindez mintegy 70 000 euróba kerül. Az tervezzük, hogy a középiskolával együttműködve kineveljük a szakembereket, ugyanúgy, mint ahogy tette azt az elmúlt években a helyi fémipar. Nagyon jók a kilátásaink, vannak érdeklődő gyerekek, de sajnos eddig nem volt olyan korszerű gép, amelyen tanulhattak volna. A középiskolában dolgozó szakkádert is fel kell készíteni, hogy a gyakorlati ismereteket átadja a gyerekeknek. Mostanság azon dolgozunk, hogy ez a folyamat elinduljon. A német Stoll és Walter Wörner cég ugyanis hajlandó oktatókat küldeni, és mindenféle műszaki, anyagi és szakmai segítséget megkapunk tőlük. A közelmúltban a Stoll cég jóvoltából tanfolyamot szerveztünk a középiskolában, ahol a német szakember a legújabb programot ismertette és tanította meg a mintázóknak. A célunk az, hogy minél több szakembert neveljünk ki, minél többen tanulják meg a kötő szakmát, ami hiányszakmának számít. Azok a diákok, akik sikeresen végeznek kötőszakon, biztosan munkát találnak Adán. A helyi kötőipar 20–30 képzett kötőmunkást azonnal tudna alkalmazni – közölte az vállalkozó.
Adán egykor 150–170 kötőipari vállalkozás működött, amelyek száma napjainkra 50-re csökkent. Adankó Nándor megjegyezte: ezek közül is legfeljebb 10 működik folyamatosan, egész éven át. Az adai kötőipar jelenleg 700–1000 munkást foglalkoztat, amit akár meg lehetne duplázni, ha lenne elég megrendelés. A vállalkozások főleg az Európai Unióba szállítanak, készárut készítenek bérmunkában:
– A jövőben újabb külföldi megrendelőket szeretnénk felkutatni, hogy a jelenleg is külföldre dolgozó cégeken kívül minél több kötőipari kisipari műhely is megrendeléshez jusson a kooperációs munka révén. Vannak olyan jelzések, hogy talán sikerrel járunk, bár ez sziszifuszi munka, mert nehéz megbirkózni a távol-keleti kötőiparral, ami továbbra is jelen van Nyugaton és az országban is. Leginkább a német piacot céloznánk meg, mert az korábban is stratégiai partnernek számított, és hajlandóságot mutat az együttműködésre. Továbbra is főként bérmunkát végeznénk, nincs értelme saját termékkel próbálkozni, mivel az országban megszűntek a fonalgyártó cégek, emiatt fonálbehozatalra szorulunk. A külföldi partnerek pedig pontosan tudják, hogy mennyibe kerül a fonál, ezen nyereséget megvalósítani nem tudunk, csak kizárólag a munkánk által tudunk eredményesek lenni. A hazai piac 90 százalékát elvesztettük, az az 5 százaléknyi piaci részesedés, amit az adai kötősök látnak el textilipari termékekkel, szinte elenyésző. Remélem, ha az új technológiát bevezetjük a termelésbe, akkor eredményesebbek leszünk. Nagyobb lesz a termelékenységünk, jobb minőséget tudunk piacra dobni, és bízom benne, hogy a hazai piac is visszatér hozzánk. Az elmúlt másfél évtizedben nem tudtuk fejleszteni a kötőgépparkot. Manapság a technika olyan nagy léptekkel fejlődik, hogy tizenöt esztendő felér egy évszázados lemaradással. A legújabb fejlesztésű kötőgépek már kezdenek megjelenni Szerbiában. Adán a Műszaki Iskola rendelkezik ilyen korszerű kötőgéppel, valamint néhány helyi cég vásárolt már ilyen berendezést, és szándékukban áll újabbakat beszerezni. Mindez persze a kivitel nagyságrendjétől függ, mert ezeket a gépeket azok a cégek vásárolják, amelyeknek már van biztos munkájuk. Ha újabb külföldi megrendelők jelennének meg, akkor természetesen több vállalkozó is hajlandó lenne belevágni egy ilyen beruházásban. A németországi gépkereskedőkkel tárgyalva elmondtam, hogy az adai vállalkozók akkor tudnának kötőgépet vásárolni, ha ezzel együtt érkezne a megrendelés, a munka is. Nekik is érdekük, hogy ha gépet akarnak eladni Szerbiában, segítsenek a partnerek felkutatásában. Ezek közül a kötőgépek közül a régebbi típusúak 20–40 ezer euróba kerülnek, az újabbaknak 30 és 100 ezer euró között mozog az áruk. Ezek kivétel nélkül számjegyvezérlésű, vagyis CNC-kötőgépek és a legújabb fejlesztések. A cégem első, második és harmadik generációs gépekkel rendelkezik. A gépgyártók szinte kétévente mutatnak be újabb fejlesztésű gépeket. Az idén ellátogattunk a barcelonai Nemzetközi Textilipari Gépkiállításra, ahol megtekintettük a legújabb gépeket, és valószínűleg vásárolni is fogunk, ha azonos szinten maradnak a külföldi megrendelések. A gépgyártók olyan újabb műszaki és a szoftverfejlesztésekkel rukkolnak elő az új kötőgépeknél, amelyek termelékenységét 30-től 50 százalékig képesek növelni. Ez nem elhanyagolható tény, hiszen kevesebb géppel ugyanazt a termelékenységet lehet biztosítani – mondta Adankó Nándor.
Az adai kötőipar a külföldi segítség mellett számít az ország hathatós támogatására is az ágazat megőrzéséhez, illetve felvirágoztatásához. Adankó Nándor elmondta: tíz éve a szerb gazdasági kamara tagja, ahol rendszeresen szorgalmazza, hogy az államnak is segíteni kellene az ágazatot a munkások után fizetendő járulékok csökkentésével és a kivitel serkentésével. Az állam részéről egyelőre csak ígéretek vannak.
– Az állam a könnyű- és nehézipar között egyetlen tollvonással kiegyenlítette a járulékok nagyságát, jelenleg mindenki ugyanannyit fizet. Ezen változtatni kellene, a kormánynak csökkentenie kellene a járulékokat a könnyűiparban. Biztos vagyok benne, hogy anyagilag nem járna rosszabbul az ország. Továbbá a kivitelre dolgozó, az országba valutát behozó cégek számára rögzített euróárfolyamot kellene biztosítani. Esetükben ugyanis az árfolyamingadozás nagy károkat okoz, mivel a külföldi partnerektől euróban kapják meg a fizetségüket. Emellett az ország segíthetne a banki átutalások rendszabályozásával is. Mostanság ugyanis háromszor fizetek az országba behozott valuta után kezelési költséget a banknak. Fizetek províziót, amikor behozom a devizát az országban, majd amikor átváltom dinárra, ismét fizetek, végezetül a dinárból kifizetem az államnak a járulékokat, amelyek után ismét leszámolják a kezelési költséget – mondta az adai vállalkozó.
