– Az egyik módosítási indítvány csupán átfogalmazza, nyelvileg módosítja azt a mondatot, amely arról szól, hogy két fajta rehabilitációs eljárás van: törvényi és bírósági úton történő. A másik arra a szakaszra vonatkozik, amelyben a nemzeti türelmetlenség keltése miatt elmarasztaltak rehabilitációjáról van szó. Az elfogadott indítvány értelmében ezeknek az embereknek az esetében akkor is járni fog a törvényi rehabilitáció, ha a nemzeti türelmetlenség keltését nemcsak szóbeli, hanem írásos úton is elkövették. A harmadik indítvány pedig arra vonatkozik, hogy az igazságügyi minisztériumnak ne csak a befejezett rehabilitációs eljárásokról kelljen honlapján nyilvántartást vezetnie, hanem a beadott kérelmekről is. Ez azért kedvező, mert ha valaki rendelkezik a rehabilitációs eljárást befolyásoló információval, akkor jó, ha láthatja, ki is indított ilyen eljárást – magyarázta Varga.
A VMSZ képviselőjével folytatott beszélgetésből kiderült, hogy az el nem fogadott módosítási indítványok között jó néhány olyan volt, amely komolyan veszélyeztette volna a vajdasági magyarság érdekérvényesítését a rehabilitáció folyamatában. A Szerb Radikális Párt azt javasolta, hogy a törvényi rehabilitáció a kollektív bűnösség elve alapján a háborús bűnösöknek nyilvánítottak esetében ne járjon. Ez a csúrogi, zsablyai magyar civil lakosságot sújtó határozatokat érintette volna – magyarázta Varga.
– A Szerb Haladó Pártnak pedig olyan módosítási indítványa volt, hogy jogi személyek ne indíthassanak rehabilitációs eljárást. Ez ellehetetlenítette volna azt, hogy csoportos rehabilitációs eljárások induljanak úgy, hogy egy jogi személy felvállalja több ember ügyét. A haladóknak a kulcsfontosságú második szakaszra vonatkozólag is volt egy módosítási indítványa. Ez a szakasz az, amely a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból törli a kollektív bűnösség elvét. Az SZHP módosítási indítványa abból indult ki, hogy aki a megszálló erők kötelékében szolgált, annak rehabilitációs eljárást kell indítania. A kormány szerencsére ezt is elutasította. Nagyon sok olyan módosítási indítvány volt, amely a rehabilitáltakat, illetve a hozzátartozóikat megillető kedvezményeket mérsékelte vagy törölte volna – összegezte Varga.
A jelenlegi tényállás alapján úgy tűnik, hogy a rehabilitációs törvény megtartja a magyar közösség számára kedvező formáját. Ugyanakkor tudni kell, hogy eljárási szempontból még van két lehetőség a módosításra. Varga elmondta, az egyik lehetőség az, hogy a szavazónapon a parlamenti többség támogatja valamelyik módosítási indítványt. Varga hozzátette, hogy ha a többség esetleg egy olyan indítványt kísérel meg elfogadni, amely a magyarság szempontjából kedvezőtlenül befolyásolná a jogszabályt, akkor a VMSZ képviselői nem fognak szavazni, és megakadályozzák a módosítást.
– Van egy olyan lehetőség is, hogy a benyújtott módosítási indítványokra vonatkozólag a képviselők javítást nyújtanak be, és így próbálják kieszközölni azok elfogadását. Erre az eshetőségre vonatkozólag is ugyanaz az állásfoglalásunk: semmit sem támogatunk, ami kedvezőtlen a magyarság számára – nyilatkozta Varga.
Kérdésünkre, hogy milyen a közhangulat a jogszabályt illetően, a VMSZ képviselője közölte, hogy nem kellett ellenállással szembesülniük. Azok, akik két hónappal ezelőtt annyira hangosan ellenezték a jogszabályt, mostanra megértették, hogy módosítaniuk kell álláspontjukat, és úgy kell elfogadniuk a jogszabályt, ahogyan annak bizonyos részeit a VMSZ képviselői az igazságügyi minisztériummal közösen megfogalmazták – emelte ki Varga.
Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy a parlament következő hétfőn, december 5-én, fog szavazni a rehabilitációs törvényről.
