Az észak-koszovói Jagnjenica településen kedden is feszült volt a hangulat a helyi szerbek és a KFOR katonái között. A szerb fél és a nemzetközi békefenntartó erők képviselői közötti tárgyalás eredménytelenül fejeződött. A katonák türelme akkor fogyott el ismét, amikor a szerbek újabb útbarikádot építtetek homokból. A KFOR könnygázzal válaszolt az akcióra. Kedden már Boris Tadi ć szerb államfő is határozottabb hangot ütött meg az incidensek kapcsán és az útzárlatok elhagyására szólította fel a szerbeket.
A KFOR német és osztrák egységeinek katonái a keddre virradó éjszakát a korábban lebontott útbarikád helyén kihúzott szögesdrót mellett töltötték teljes harci felszerelésben. A szerb polgárok a környező településekről a szögesdrót másik oldalán éjszakáztak és többszöri felszólítás ellenére sem voltak hajlandóak visszatérni otthonaikba. A KFOR katonái nagyjából harminc percenként megfenyegették a szerbeket, hogy ha nem szabadítják fel az utat, akkor ismét könnygázt vetnek be. Amikor pedig a szerbek egy tehergépkocsiról homokot készültek az útra önteni, a katonák közölték velük, hogy ha ezt megteszik, akkor tüzet nyitnak rájuk. A szerbek megvárták a második tehergépkocsi homokot és a figyelmeztetés ellenére ismét kialakították saját útzárlatukat. A KFOR katonái csupán az enyhébb fenyegetést váltották be, és könnygázt dobtak a polgárok közé.
A szerbeket ez sem riasztotta el, a hírügynökségek jelentései szerint újabb homokszállítmányok érkezését várták az esti órákban.
A nemzetközi békefenntartó erők képviselői Zubin Potok polgármesterével, Slaviša Ristićtyel tárgyaltak a nap folyamán, a megbeszélés azonban nem hozott eredményt: Ristić a KFOR katonáit szólította fel visszavonulásra, a katonák viszont továbbra is a szerbeket kérték ugyanerre. A KFOR katonái azért kérik a szerb csapat feloszlatását, hogy egy ellenőrzőpontot alakíthassanak ki a szóban forgó helyen.
A KFOR egyik magát megnevezni nem óhajtó vezető funkcióban lévő képviselője azt nyilatkozta a helyszínen, hogy Ristić a felelős az erőszak elfajulásáért. Ristić ezt cáfolta, és közölte, hogy a nyugalom megőrzésére szólította fel a polgárokat.
A hétfői összecsapás miatt eddig mintegy 70 szerb szorult orvosi ellátásra.
Milena Cvetković, a Kosovska Mitrovica-i Egészségügyi Központ vezetője elmondta, hogy az intézményben 16 személyt helyeztek el, a Zubin Potok-i, valamint a zvečani egészségházakban pedig nagyjából 50 könnyebb sérülést láttak el. A legtöbb embert zúzódás és a gumilövedékek okozta sérülések miatt kellett kezelni, de sokan voltak azok, akiknek a látása károsult átmenetileg a könnygáz miatt.
A KFOR katonái közül hétfő estig harmincan szorultak kórházi ellátásra.
TARTHATATLANOK AZ ÚTBARIKÁDOK
Boris Tadićszerb államfő az észak-koszovói útbarikádok elhagyására szólította fel a szerbeket. A barikádok nem segítik a szerb nemzeti érdekek képviseletét, sőt, csak nehezebbé teszik azt – hangsúlyozta Tadić. Ugyanakkor a szerb államfő a KFOR katonáit arra kérte, hogy ne bontsák le az útbarikádokat, mert az veszélybe sodorhatja a polgárok életét.
Az aktuális észak-koszovói történések miatt Szerbia ma távolabb került az Európai Unió tagjelölti státusától, mint amennyire két nappal ezelőtt állt ettől a céltól – véli Tadić, mondván, hogy egy bűvös körbe kerültünk, amiből nincsen kijárat.
– Ilyen módon nem oldhatjuk meg a problémákat. Az erőszak elhatalmasodása Koszovóban veszélyezteti Szerbia érdekeit. Nem szabad megismétlődnie a múlt század kilencvenes éveinek, amikor a szerbek képviselői elutasították a Vance–Owen béketervet és a Z4-es tervet. A koszovói szerbek képviselőit arra kérem, tegyenek meg mindent az útzárlatok lebontásáért, mivel azok komolyan veszélyeztetik az emberek életét. Az útbarikádok miatt az utolsó lehetőséget is elveszítjük nemzeti érdekeink érvényesítésére. Az észak-koszovói községek képviselőit nagy felelősség terheli, hiszen Észak-Koszovó egy nemzetközi összetűzés helyszíne. A helyi politikai képviselőknek félre kell tenniük a pártérdekeket és ésszerűen kell megközelíteniük a probléma megoldását. A jelenlegi helyzetet nem szabad életre-halálra szóló nemzeti harcként értelmezni. Senkinek sem szabad magát valamiféle nemzeti hős szerepébe helyeznie, mivel az nagyon veszélyes helyzetet teremthet – fogalmazott Tadić.
A szerb államfő szerint sokan vannak azok, akiknek érdekében áll, hogy Szerbia ne nyerje el az EU tagjelölti státusát. Ebbe a csoportba tartoznak azok az uniós országok, amelyek félnek az EU további bővítésétől, de ebbe a csoportba sorolható Prishtina is – magyarázta Tadić, és leszögezte, hogy ami őt illeti, semmi sem térítheti el eddigi állásfoglalásától: a problémákat békés úton, párbeszéd által kívánja megoldani.
Ognjen Pribićevićés Vladimir Todorić politikai elemzők bátornak, valamint ésszerűnek és logikusnak nevezték Tadić felszólítását, hogy a szerbek vonuljanak el az útbarikádok mellől. Most, amikor a KFOR erőszakkal fenyeget, ez az egyetlen ésszerű és logikus megoldás – magyarázta Todorić, Pribićević pedig hozzátette, Szerbia kapacitása nem teszi lehetővé, hogy a nemzetközi közösség érdekeivel ellenben cselekedjen.
Az útbarikádok megtették a magukét: az augusztusban elhangzó feltételek közül mára már csak egy maradt, amelyhez az EU a tagjelölti státus elnyerését köti, ez pedig az útbarikádok felszámolása – fejtette ki Pribićević, aki korábban Szerbia berlini nagykövete volt.
Krstimir Pantić, Kosovska Mitrovica polgármestere Tadić nyilatkozatához kapcsolódóan elmondta, hogy a koszovói szerb községek vezetőit, de a szerb polgárokat is kellemetlenül érintette az államfő felszólítása, hogy hagyják el az útbarikádokat. Eddig azt hittük, hogy a szerb államvezetés támogat bennünket – hangsúlyozta Pantić.
ÉSSZERŰ LÉPÉS
A szerb államfő mellett a szerb államvezetés más képviselői is úgy vélik, hogy a legújabb erőszakhullám nagyon kedvezőtlenül fogja befolyásolni a tagjelölti státust. Ivica Dačićkormányalelnök szintén úgy véli, hogy az aktuális incidens mintha csak azért történt volna meg, hogy csökkentse Szerbia esélyeit a tagjelölti státusra.
– Szerbia alapvető célja megőrizni Észak-Koszovóban a békét. Mindenféle erőszak és incidens megtörténtét meg kell akadályozni. A probléma megoldásában első helyen a párbeszédnek kell állnia. Amíg a párbeszéd tart, addig mindenkinek tartózkodnia kell az egyoldalú akcióktól: a koszovói szerbeknek, a prishtinai hatalomnak és a nemzetközi közösség képviselőinek is – részletezte Dačić, aki szerint nagyon nehéz megmondani, hogy december 9-én Szerbia elnyeri-e a tagjelölti státust.
Vuk Drašković, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke is az államfő állásfoglalását tartja követendőnek: a szerb polgároknak el kell hagyniuk az útbarikádokat és hozzá kell járulniuk a probléma békés megoldásához.
Reméljük, hogy Tadić figyelmeztetése hozzájárul az Ahtisaari-terv egy részének az elfogadásához, fejtegette Drašković, hozzáfűzvén, hogy Ahtisaari tervének azt a részét kellene alkalmazni, amely nem a térség státusára vonatkozik, hanem Belgrád és Prishtina párbeszédére.
A tagjelöltséget érintő borúlátó meglátásokat Ulrike Lunacek, az Európai Parlament koszovói jelentéstevőjének keddi nyilatkozata is megerősítette. Lunacek közölte, hogy amíg Koszovóban tart az erőszak, addig Szerbia nem lesz tagjelölt. A jelentéstevő a Szerbiára gyakorolt nyomás fokozására szólította fel az EU tagállamait, hogy Belgrád megfékezze az Észak-Koszovóban ténykedő szélsőséges szerb aktivistákat.
– Amíg az ország határán a mostanihoz hasonló erőszak jellemző, addig Szerbia nem számíthat arra, hogy jövő héten elnyeri a tagjelölti státust. A történések békés mederbe való terelése, valamint a Koszovóval való jószomszédi viszony megteremtése feltétel Szerbia számára. Az Európában elterjedt autonómia-modellek már bizonyították, hogy az autonóm régiók polgárai nagyon kedvező életfeltételeknek örvendhetnek. Az erőszakos incidensek helyett a közös, jobb jövő megteremtésére, valamint a széles körű autonómia megteremtésére kellene törekedni Észak-Koszovóban – összegezte Lunacek.
Vuk Jeremić: A BT-nek cselekednie kell
Vuk Jeremić kedden felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, biztosítsa, hogy ne ismétlődjenek meg az egyoldalú erőszakos akciók Koszovóban.
A BT Koszovónak szentelt ülésén a szerb külügyminiszter elmondta, hogy a BT-nek habozás nélkül, világos, egyértelmű és nem részrehajló módon meg kell tennie a kulcsfontosságú lépéseket a béke megteremtése érdekében.
Jeremić ugyanakkor a KFOR és az EULEX hivatalos személyeit, valamint a helyi vezetőket arra szólította fel, hogy kezdjék meg a párbeszédet, és közösen segítsék elő a béke visszaállítását. Mint kiemelte, Szerbia kész megtenni minden szükséges intézkedést az albánok és a szerbek közötti béke megteremtéséhez.
Farid Zarif, az UNMIK vezetője, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár jelentését ismertetve, elmondta, hogy Észak-Koszovóban jelenleg feszült a helyzet, amihez nagy mértékben hozzájárul a Szerbiában tavaszra esedékes parlamenti választások lebonyolítása és a jelenlegi helyzet Prishtinában.
