2024. november 26., kedd

Eredménytelen egyeztetés

Az észak-koszovói szerbek alternatív tiltakozási módszert helyeztek kilátásba
A szerbek addig maradnak a barikádok mellett, amíg ezt szükségesnek találják (Fotó: Tanjug)



Annak ellenére, hogy a szerb államfő az Észak–Koszovóban felállított útbarikádok elhagyására szólította fel a szerbeket, ők nem tettek eleget a felkérésnek. A koszovói szerbek és a KFOR képviselői közötti tegnapi egyeztetés nem hozott eredményt. A hatalmi koalíció továbbra is a barikádok lebontására kéri a szerbeket.

Észak-Koszovóban jelenleg 19 útbarikádot őriznek a szerbek. Jagnjenicán, a kedden emelt három új barikád mellett, tegnap sem történtek incidensek a helyszínen lévő KFOR-katonák és a szerb lakosság között. Zubin Potokon egy munkaszüneti nap után tegnap ismét működtek az iskolák és az óvodák.
A nemzetközi erők híradósparancsnokával, Adolf Konraddal Slaviša Ristić, Zubin Potok polgármestere tárgyalt. Ristić kérte, hogy a szerb polgárok zavartalanul közlekedhessenek a Zubin Potok–Zvečan közúton, amelyet a KFOR katonái zártak le szögesdróttal, amikor hétfőn lebontották a Jagnjenicánál korábban felállított útzárlatot.
Konrad a találkozó után nem kívánt nyilatkozni a sajtónak, csak annyit közölt, hogy az ő dolga összegyűjteni a terepen az információkat, majd azokat a nemzetközi erők vezetőségének kell továbbítania.
Ristić viszont elmondta, hogy a szerb polgárok addig maradnak a barikádok mellett, amíg ezt szükségesnek találják. Mindenki számára világosnak kell lennie, hogy más erőszakmentes módon is tiltakozhatunk – tette hozzá. Minden a KFOR-tól függ – szögezte le Ristić.
– A legnagyobb gond az, hogy egyesek megpróbálták kieszközölni, hogy elálljunk az érdekeinkért folytatott küzdelemtől. A koszovói szerbeknek semmi kifogása nincs Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozása ellen, de nem fogadjuk el, hogy ennek ára a szerb nemzet eltűnése legyen Koszovóból – magyarázta Ristić.
A szerb fél ma ismét tárgyalni fog a KFOR képviselővel.
A Danas belgrádi napilap értesülései szerint abban az esetben, ha a koszovói szerb önkormányzatok engedetlensége miatt a belgrádi hatalom átmeneti intézkedéseket fog alkalmazni, akkor a koszovói szerbek más, alternatív módon fognak tiltakozni. A Danas szerint az észak-koszovói községek képviselői kérni fogják a Szerbiai Képviselőháztól, hogy foglaljon állást a Boris Tadić államfő által bejelentett állampolitikai módosításról.
A hatalmi koalíció pártjai a köztársasági képviselőházban ismételten a barikádok elhagyására és lebontására kérték a szerbeket. Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért frakció vezetője szerint csakis így védhetik az emberéleteket és a biztonságot. A tagjelölti státust illetően Kolundžija nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, mert mint mondta, jelenleg nehéz lenne megmondani, hogy hogyan is dönt az Európa Tanács december 9-én.
Meho Omerović, a Szerbiai Szociáldemokrata Párt képviselője biztos benne, hogy a koszovói szerbek hamarosan visszavonulnak az útzárlatok mellől. Aleksandar Jugović, a Szerb Megújhodási Mozgalom képviselője már nem ennyire biztos a koszovói szerbek döntésében. A koszovói szerbeknek kötelessége lenne tiszteletben tartaniuk a szerb államfő felhívását – szögezte le Jugović.
Az ellenzéki Liberális Demokrata Párt elnöke, Čedomir Jovanović, továbbra is azt szorgalmazza, hogy az államfő és a kormány képviselői a parlamentben tisztázzák, hogy milyen lépéseket szándékoznak megtenni Koszovót illetően. A Szerb Radikális Párt szerint az észak-koszovói szerbek Koszovó egyetlen védelmezői, a Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia pedig ismét kérték, hogy egy parlamenti ülésen vitassák meg a képviselők az aktuális helyzetet.
A szerb kormány szintén úgy értékelte, hogy csak a barikádok lebontása biztosíthatja Észak-Koszovóban az emberéletek megőrzését.
A koszovói helyzet megoldását nagy mértékben segítené, ha a koszovói szerbek megállapodnának a KFOR képviselőivel, mert akkor már nem lenne szükség a barikádokra – jelentette ki Ivica Dačić kormányfő-helyettes.
– Elképzelhető, hogy Belgrádnak nem sikerül meggyőznie a koszovói szerbeket, hogy bontsák le az útbarikádokat. Ez viszont nem lenne kedvező, hiszen hasonló dolgok történtek a Krajinai Szerb Köztársaságban és a boszniai Szerb Köztársaságban. Minél előbb egyeztetni kellene a belgrádi hatalom és a koszovói szerbek állásfoglalását. Tudnunk kell, hogy mit akarunk – részletezte Dačić.

„Belgrád húsz éve ámít”

Hashim Thaçi közölte, hogy hajlandó tárgyalni a szerb polgárokkal. Az illegális, bűnözői körökkel viszont nem beszélgetek – tette hozzá. Alkotmányos és törvényes, valamint polgári kötelezettségem, hogy az ország minden polgárával kommunikáljak, függetlenül nemzeti hovatartozásuktól – hangsúlyozta Thaçi.
– Szeretném a szerb polgároknak elmagyarázni a folyamatokat, szeretném meggyőzni őket, hogy Prishtina, és ne Belgrád felé forduljanak. A szerbeknek el kellene fordulniuk Belgrád több mint húsz éve tartó ámításától. Az ország egyéb régióiban élő szerbekhez hasonlóan észak-koszovói nemzettársaiknak is jobb életet kívánunk biztosítani – nyilatkozta a koszovói kormányfő.


Nincs orosz állampolgárság

Dmitrij Medvegyev orosz államfő felülvizsgálta a koszovói szerbek orosz állampolgárságra vonatkozó kérelmét és megállapította, hogy a hatályos állampolgárságról szóló törvény értelmében nem kaphatják meg azt – közölték tegnap Oroszország Külügyminisztériumában. Medvegyev biztosította a koszovói szerbeket, hogy humanitárius segéllyel fogják segíteni őket. A segélyt szállító első repülőgép már elindult Szerbiába, ahonnan Észak-Koszovóba szállítják a rakományt.
Oroszország belgrádi nagykövetségén november elején nagyjából 22 ezer koszovói szerb kérvényezte az állampolgárságot.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás