A Transparency International felmérése szerint Szerbia mutatói romlottak, jelenleg a 86. helyet foglalja el a korrupciós ranglétrán. Tavaly a 78. helyen voltunk, ami a korrumpáltság becsült szintjének növekedését jelenti. A mutatókat politikusok és gazdasági elemzők különbözőképp értékelték.
183 országot rangsorolt a Transparency International csütörtökön közzétett korrupciós listáján, amelyen Szerbia 3,3-as mutatóval – ez tavaly 3,5-ös volt – a 86. helyet foglalja el. A listán a 10-es mutató a legkevésbé korrumpált országot jelzi, az 1-es a leginkább korrumpáltat.
A TI véleménye szerint Szerbia legnagyobb problémája az igazságügyi rendszer lassú reformjában, a korrupcióellenes törvény be nem tartásában, a politikai pártok közszférára gyakorolt hatásában, a döntéshozatali folyamatok átláthatóságának hiányában, a felesleges procedúrák meglétében, és azon intézmények kapacitásának hiányában keresendő, amelyeknek a törvények betartását kellene felügyelniük.
A Transzparens Szerbia elnöke, Vladimir Goati arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas szintű korrupció ellehetetleníti a gazdasági fejlődést. Szerinte a korrupció növekedésének oka az igazságügyi rendszer lassú reformja mellett a sok hibában, az intézmények gyengülésben, és a pártok ténykedésében keresendő. Goati a politikai pártokat a „korrupció generátorainak” nevezte.
Nemanja Nenadić, a Transzparens Szerbia programigazgatója kijelentette: habár Szerbia rangsorolása nem különbözik jelentős mértékben a tavalyitól, az eredmény azt mutatja, amit sokan régóta tudnak – korrupció tekintetében a dolgok nem mutatnak javulást az országban.
NÉZŐPONT KÉRDÉSE
A kormány Korrupcióellenes Tanácsának elnöke, Verica Barać a rangsoron elfoglalt helyet azzal magyarázta, hogy Szerbiába visszatért a 90-es évek értékrendje. Ez a rend nem olyan kifejezett, mint akkor volt, de hasonló vezetési stílusokat lehet ma is felfedezni az igazgatóbizottságok vezetésében és a törvényhozásban is. Baraćot nem érte meglepetésként a hír. Aki figyelemmel kíséri ezt a területet, annak ez nem meglepetés – mondta. Ezt alátámasztva arról beszélt, hogy az országos felügyelőségi rendszer nem dolgozik teljes kapacitással, és hogy „az igazságügy reformja sikertelen”.
Ivica Dačić belügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke a Beta hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette: nem jó, hogy Szerbia rontott a pozícióján, de az Európai Bizottság jelentésében másmilyen megállapítás olvasható. – Szerintem mindenek előtt az EB jelentését várjuk, és nem másokat – mondta Dačić, hozzáfűzve: a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium jelentős fejlődést mutatott a korrupció elleni harcban. Szerinte amikor a korrupcióról beszélünk, akkor különbséget kell tennünk az „apró” és a „rendszerbeli” korrupció között. – Vannak, akik azt mondják, hogy a rendőrségen belül azért van jelen a korrupció, mert a forgalmista vagy a határon dolgozó rendőr, aprópénzért, eltekint a szabálysértéstől. Nagyobb veszélyt jelent a rendszerbeli korrupció és a közbeszerzések során fellelhető korrupció – tette hozzá a belügyminiszter.
Nada Kolundžija, a Demokrata Párt magas rangú tisztségviselője a felmérés kapcsán kijelentette: biztos abban, hogy ma Szerbiában a korrupció elleni harc hatékonyabb mint volt, az intézmények működnek, a most tapasztalható korrupciós ügyek bíróság elé kerülnek, és a törvénytelenségeket elkövetők elnyerik a büntetésüket. Kolundžija szerint a szerbiaiaknak azért lehet olyan érzése, hogy nőtt a korrupció, mert az utóbbi időben nyíltabban beszélnek róla.
A Szerbiai Egyesült Régiók elnöke, Mlađan Dinkić szerint a korrupciónak akkor lehetne elejét venni, ha rend lenne az országban, amire viszont Szerbiában „húsz éve nincs példa”.
RADIKÁLIS VÁLTOZÁS KELLENE
Rodoljub Šabić, a közhasznú információk biztosa szerint az államnak radikálisan meg kell reformálnia a korrupció elleni harcát. – A rangsor azt bizonyítja, hogy létezik egy, öt éve tartó, egy helyben topogás trendje – mondta, hozzátéve, hogy ez a jelentés gyakorlatilag azt mutatja, hogy oda jutottunk, ahol öt éve voltunk. Šabić a legfontosabbnak azt tartja, hogy a pénz elosztását tegyék átláthatóbbá.
Miroslav Prokopijević közgazdász szerint politikai és gazdasági szempontból is rossz hír a tegnapi. A Betának nyilatkozó Prokopijević elmondta: – A rosszabb helyezés azt jelenti, hogy valamivel kevesebb befektetés várható az országban, az üzleti tekintélyünk is csökken, és plusz kiadást is jelent. A korrupció ugyanis olyan, mint egy tolvajtevékenység. Új bevételek nem születnek belőle, csak a meglévőket osztják le – mondta Prokopijević, aki szerint több jelentősebb nemzetközi pénzintézet figyeli ezt a jelentést. A közgazdász szerint félő, hogy a közeljövőben tovább romlik a helyzet. – Születendőben vannak olyan törvények, amelyek, ha elfogadja őket a parlament, csak rontani fognak a helyzetünkön – mondta a közbeszerzési törvény tervezett változtatásaira utalva.
A Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének munkatársa, Vladimir Gligorov szerint Szerbiát nagyon korrumpált országnak tartják külföldön.
Mi a helyzet nemzetközi szinten?
A mutató meghatározásakor különböző kritériumok alapján 17 különféle felmérést készítettek, vettek figyelembe. Ezeket 13 független szervezet végezte el, ők beszélgettek helyi gazdasági elemzőkkel, vállalkozókkal és szakértőkkel, ezek az adatok adták meg egy adott ország végső besorolását. A néhai Jugoszlávia országai közül Szlovénia a 35., 5,9-es mutatóval, Horvátország és Montenegró a 66. helyen osztozik, Macedónia a 69., Bosznia-Hercegovina rosszabb helyen végzett Szerbiánál, 3,2-es indexszel a 91. Koszovóban is készült külön felmérés. A 112. helyet foglalja el a rangsorban, 2,9-es mutatóval. Albánia, 3,1-es indexszel, rosszabb helyen zárt Szerbiánál, míg Bulgária Szerbiával azonos mutatókkal „dicsekedhet”.
Világszinten a legkorrumpáltabb országok közé Szomália, valamint Észak-Korea tartozik, 1-es mutatóval, Afganisztán és Mianmar 1,5-ös osztályzatot kaptak. A legkevésbé korrumpált ország a felmérés szerint Új-Zéland, 9,5-ös indexszel, a második és harmadik helyen Dánia és Finnország vannak (9,4), negyedik Svédország (9,3).
