Hétfőn Brüsszelben a Miniszterek Tanácsa több órán át vitázott Szerbia tagjelöltségéről. A tanács még nem döntött Szerbiáról. Ausztria feltételes tagjelöltséget javasolt az ország számára. Az európai politikusok tegnapi nyilatkozataiból nehéz lett volna leszűrni, hogy hogyan is dönt végül a Miniszterek Tanácsa, vagy pénteken az Európai Tanács. A külföldi sajtó szerint Szerbia meglehetősen felhevítette a hangulatot Brüsszelben.
Napirenden hivatalosan csak Ausztria javaslata szerepelt. Már korábbról ismeretes volt, hogy a döntés leginkább Németországtól, Nagy-Britanniától és Ausztriától fog függni.
Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter közölte, hogy Ausztria szerint Szerbiának feltételesen kellene odaítélni a tagjelölti státust, az Európai Tanácsnak pedig a jövő év márciusában megtartandó ülésén kellene döntenie a végleges tagjelöltségről, amelynek az lenne a feltétele, hogy Szerbia alkalmazza a Belgrád és Prishtina közötti megállapodásokat.
Spindelegger közölte, hogy az EU így elismerné Szerbia egyéb téren megvalósított sikerét és igyekezetét. Ennek a megoldásnak szerintem a szkeptikus országok számára is elfogadhatónak kellene lennie, tette hozzá az osztrák külügyminiszter.
– Ha most behúzzuk az EU bővítése terén a kéziféket, akkor attól tartok, hogy nehéz lesz ismét elindulni. A jelenlegi helyzet függvényében nem lenne ildomos, ha Szerbia feltételek nélküli tagjelölti státust nyerne el. Elképzelésünkről nem egyeztettünk Németországgal – összegezte Spindelegger.
Az osztrák külügyminiszter elismerte, hogy Szerbia valóban komoly lépéseket tett meg az elmúlt napokban a határátkelőhelyek körüli vita megoldását illetően, ugyanakkor aggasztónak tartja a hangnemet, amellyel erről a kérdésről az észak-koszovói szerb községek vezetői nyilatkoznak. Ez a hangnem komolyan akadályozhatja Szerbiát a tagjelöltség elnyerésében – fűzte hozzá az osztrák külügyminiszter.
Spanyolország feltétlen tagjelöltséget ítélne meg Szerbia számára, közölte Diego Lopez Garrido spanyol Európa-ügyi miniszter, finn kollégája, Alexander Stubb azonban óvatosabb hangnemet ütött meg: félő, hogy a Szerbia és Koszovó közötti vita elfajul. Elég téren van saját válságunk az EU-ban – tette hozzá Stubb.
Werner Hoyer, a német Külügyminisztérium államminisztere ismét megerősítette a német fél állásfoglalását: a koszovói szerbek múlt heti akciója komoly probléma. A szerb államhatalomnak tudnia kell, hogy ha ilyesmi történik, amit egyébként módjukban állt volna megakadályozni, akkor az nagy buktató lehet az európai integráció jövőjére nézve – közölte Hoyer.
– A szomszédos országok közötti jó viszony alapfeltétele az európai uniós jövőnek. Az elmúlt hét történései elfogadhatatlanok, és nyomot hagynak a Miniszterek Tanácsának ülésén – összegezte Hoyer, aki a nap folyamán kérte, hogy Ausztria javaslatáról külön értekezzenek a miniszterek, ezért az esti órákban már úgy tűnt, hogy majd csak ma dönt a Miniszterek Tanácsa.
Mikolay Dowgielewicz, a lengyel Külügyminisztérium Európa-ügyi államtitkára megállapította: Szerbiának már korábban is alkalmaznia kellett volna a Belgrád és Prishtina közötti megállapodásokat, ez azonban nem történt meg, ezért a határellenőrzéssel kapcsolatos egyezség egy kicsit későn érkezett. A belgrádi sajtó a határellenőrzéssel kapcsolatos megállapodás függvényében arról tájékoztatott vasárnap és hétfőn, hogy Brüsszelben, diplomáciai körökben ismét látnak esélyt a tagjelöltség elnyerésére. Ezzel ellentétben a külföldi sajtóban egészen más értékelések jelentek meg. Az osztrák Der Standard napilap írása szerint a szerbiai küldetésen lévő diplomaták kijelentették: A megállapodás egy kicsit későn érkezett. A belgrádi diplomáciai körök szerint nem valószínű, hogy a dolgok ilyen irányú változása bármennyire is módosítaná Berlin álláspontját.
Ugyanakkor Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője hétfőn közölte, hogy a megállapodás miatt péntekig a Szerbia-szkeptikus országok még módosítják állásfoglalásukat. Persze amíg állnak a barikádok, addig Szerbia nem válhat tagjelöltté – tette hozzá Kacin, mondván a továbbiakban, hogy az osztrák külügyminiszter javaslata Angela Merkel német kancellárt hivatott megenyhíteni.
– Ausztria kevésbé szigorú Szerbiával szemben. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy péntekig sikerüljön operatív jelleget adni az osztrák javaslatnak. Ez a hét kulcsfontosságú az EU bővítését, de az euró jövőjét illetően is – összegezte Kacin.
Sonja Licht, a belgrádi Politikai Kiválóság Alapítvány elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Tanács az osztrák javaslat mentén dönt. Ez nem jelentené azt, hogy Szerbiától bármit is elvesznek, csupán kifejezettebben gyakorolhatnának rá nyomást – véli Licht.
Boris Tadić szerb államfő értékelése szerint Szerbia tagjelöltségét leginkább a szélsőséges csoportok akadályozzák.
– Ha néhány nappal ezelőtt és az akkori helyzet függvényében döntöttek volna Szerbia tagjelöltségéről, akkor Németország biztosan nemet mondott volna. Jelenleg azonban ezt nem lehet állítani, nem tudni, hogy hogyan dönt Németország. Tudom, hogy a múlt heti történések miatt a kulcsfontosságú országok sajnos megváltoztatták Szerbiával kapcsolatos álláspontjukat. Probléma, hogy nagyon sokan vannak azok, akik erőszakkal szeretnék gátolni Szerbia európai útját. Az is gond, hogy nem befolyásolhatok mindenkit, aki valamilyen hatáskörrel bír Koszovóban. Ugyanakkor mindent megteszek, hogy megakadályozzam az erőszakot, és hogy ezt a hatalmas problémát sikerüljön megoldani – fogalmazott Tadić.
A szerb államfő kérte az EU vezetőit, hogy inkább államvezetőként, és ne politikusként viselkedjenek, illetve az integrált Nyugat-Balkán képe lebegjen szemük előtt. Ha Szerbia esetleg mégsem válik most tagjelölté, akkor sem áll el az európai integrációtól – hangsúlyozta Tadić, mondván, hogy nem végleges vereségről lenne szó, hanem csak egy harc elveszítéséről.
Szerbia tagjelöltségéről az Európai Tanács ülésén, pénteken születik meg a végleges döntés.
Brüsszeli diplomáciai körökből kiszivárgott, hogy Montenegró feltehetőleg jövő év közepén kezdheti el a csatlakozási tárgyalásokat. Werner Hoyer közölte, hogy Montenegróval kapcsolatban többé-kevésbé megegyezik az EU tagállamainak az állásfoglalása.
