December 7-én, szerda reggel hét és nyolc óra között egyórás munkabeszüntetéssel tiltakoznak a vajdasági közvállalatok és kommunális közvállalatok dolgozói az elfogadott kommunális tevékenységről szóló törvény, valamint a magán- és közszféra társulását és a koncessziót szabályozó törvény elfogadása miatt. A két törvényről legutóbbi ülésén döntött a szerb parlament, s azok többek között előirányozzák a közvállalatok magánosítását is.
A törvények elfogadását megelőzően a kommunális közvállalatokban dolgozók tiltakozó megmozdulást szerveztek a fővárosban, amelyet követően átadták követeléseiket a kormánynak, azokat azonban nem vették figyelembe, a törvényeket pedig eredeti formájukban fogadták el. De nem csak a vállalatokban dolgozók, hanem a munkáltatókat tömörítő szervezetek, a körzeti gazdasági kamarák, illetve a szerbiai gazdasági kamara javaslatait sem fogadták el, amelyek a közvállalatok átszervezésére vonatkoztak. Mindezeknek a figyelembe vétele azonban meg kellett volna, hogy előzze a törvények meghozatalát.
Momčilo Petrović, az Önálló Szakszervezet szabadkai ágazata építőipari és kommunális dolgozók szakszervezetének elnöke kedden Szabadkán megtartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a mai sztrájk nem az alapítók ellen, nem a munkaadó ellen, s nem az igazgatók ellen irányul, hanem a kormány előbb említett viselkedése ellen.
A szerdai egyórás figyelmeztető sztrájkkal a Vajdaság területén működő közvállalatok azt szeretnék elérni, hogy a községekben és városokban a kommunális tevékenységek végzésével az ott működő közvállalatokat bízzák meg legalább az elkövetkező öt évben, és hogy ebben az időszakban ezek a köz- és kommunális vállalatok száz százalékban köztulajdonban maradjanak. Ebben az időszakban, vagyis az elkövetkező öt évben kellene elvégezni a közvállalatok átszervezését is Vajdaságban, azzal a céllal, hogy azok önellátóak lehessenek. Azonnal meg kell kezdeni továbbá a vállalatok politikamentesítését, hogy a közvállalatok élére szakavatott és arra rátermett emberek kerüljenek. A követelésekben szerepel továbbá, hogy a közvállalatok igazgatóbizottságainak tagjait szerződés kötelezze feladataik elvégzésére.
– Követeljük azt is, hogy hagyjanak fel a munkahelyek irracionális mértékű megnyitásával, amelyeket eddig kizárólag politikai alapon tettek, s készüljön minden vállalat esetében egy kimutatás, mennyi alkalmazottal lehet elvégezni a munkát, s azt is szeretnénk, ha nem szűnnének meg munkahelyek ebben az időszakban. A korrupció elleni harc is rendkívül fontos momentum, illetve minden irracionális beruházásnak és pénzköltésnek, amelyet eddig a közbeszerzéseken keresztül folytattak le, elejét kell venni – mondta Petrović.
Az elnök szerint a köz- és kommunális vállalatok magánosítására nem sok pozitív példa van a környező országokban sem. Kiemelte, mindenképpen köztulajdonban kellene maradniuk ezeknek a vállalatoknak: ez az állam és a polgárok érdeke is. Hiszen amennyiben a kommunális szolgáltatások elvégzése magánkézben lévő vállalatok feladata lesz, azért a polgárok keményen megfizetnek majd, továbbá az állam is, mert a pénzt az új tulajdonos nem fogja befektetni, hanem kiviszi az országból. Így történt ez Magyarországon, Bulgáriában is. Ezzel tisztában kell lenni, amennyiben a közvállalatok magánosításáról beszélünk.
– Szabadkán a közvállalatok nagy része pozitívan gazdálkodik. Vagyis nincs magyarázat arra, miért kellene magánosítani azokat. Ha most e vállalatok egyszeriben elkezdenek hiányt termelni, és az önkormányzat ezzel magyarázza a magánosítás elkerülhetetlenségét, az problémás lesz – mondta Milan Popović, az Önálló Szakszervezet szabadkai szervezetének elnöke.
