Csütörtökön is folytatódott a találgatás azzal kapcsolatban, hogy Szerbia pénteken vajon elnyeri-e az Európai Unió tagjelölti státusát. Boris Tadić szinte fenyegető hangnemben arra figyelmeztette az uniót, hogy ha Szerbia nem válik tagjelölté, akkor az országban eluralkodhat a nacionalizmus, és a régió stabilitása is veszélybe kerülhet. Borko Stefanović nak csütörtökön sem sikerült megállapodásra jutnia az egyik kulcsfontosságú feltételt illetően.
Ivica Dačić kormányalelnök egyrészt Szerbia, másrészt pedig az EU érettségi vizsgájaként jellemezte a döntést a tagjelöltségről. Elválik, hogy az unió mennyire képes elfogulatlanul hozzáállni a különböző országokhoz – tette hozzá. Az ország mindent megtett, az unió azonban újabb feltételeket határozott meg – fejtegette Dačić, hozzátéve, hogy paradox lenne, ha Szerbia azért nem válhatna tagjelölté, mert péntekig esetleg nem sikerül megoldani a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételét.
– Ha Szerbia bármely másik ország lenne, akkor minden nehézség nélkül tagjelölté válhatna. Még maga Boris Tadić államfő sem egyezne bele semmiféle olyan megoldásba, amely veszélyeztetné az ország területi integritását. Szerbia december 10-én is létezni fog. A dilemma, hogy Szerbia vagy az EU, mesterségesen fabrikált. Szerbia a legfontosabb – fogalmazott Dačić.
Milica Delević, a szerb kormány európai integrációs irodájának vezetője elmondta: bizonytalan, hogy Szerbia tagjelölté válik-e. Akárhogyan is alakul az Európai Tanács döntése, Szerbiának nem szabad leállítania a megkezdett reformokat és a kedvező politikai folyamatokat – mondta Delević.
– Nekünk is érdekünk, hogy a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételének kérdését sikerüljön megoldani. Azt persze nem tudni, hogy ha december 9-ig ezen a téren nem sikerül megállapodni, az elegendő ok lesz-e a negatív döntésre. Úgy vélem, hogy az eddig végrehajtott pozitív lépések miatt a döntésnek kedvezően kellene alakulnia – részletezte Delević.
A Miniszterek Tanácsának hétfői ülésén megjelölt egyik legfontosabb feltételt illetően csütörtökön sem sikerült megoldást találnia a szerb és az uniós tárgyalópartnernek.
Borko Stefanović, a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalásokban részt vevő szerb csoport vezetője megjegyezte, hogy folytatni fogja a tárgyalást Robert Cooper uniós közvetítővel, ugyanakkor a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételének kérdését nem szabad a tagjelölti státus kulcsfontosságú kikötéseként kezelni.
Belgrád és Prishtina állásfoglalása az 1244-es határozattal kapcsolatban továbbra is meglehetősen különbözik – nyilatkozta Stefanović, mondván, hogy a szóban forgó témában minden egyes nap folytatni fogják az egyeztetést, még a tagjelölti státusról való döntés után is.
ELURALKODHAT A NACIONALIZMUS
Dušan Petrović, a Demokrata Párt alelnöke úgy véli, hogy Szerbia és Délkelet-Európa stabilitása attól függ, hogy Szerbia milyen gyorsan halad az unió felé. Petrović közölte, hogy ha az unióhoz való közeledés lelassul, vagy esetleg leáll, akkor Szerbiát a politikai stabilitás összeomlása veszélyezteti.
– Ha nem haladunk az EU felé, akkor komoly veszély fenyeget, hogy az országban a konzervatív, a nacionalizmus felé hajló erők válnak meghatározó politikai tényezővé. Ez nem lenne jó. Meg vagyok róla győződve, hogy mindent megtettünk a tagjelöltség érdekében – összegezte Petrović.
Hasonlóan fogalmazott Boris Tadić államfő, a DP elnöke is a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent írásában: ha Szerbia nem válik tagjelölté, vagy újabb zsarolással kell szembesülnie, akkor nagy a nacionalizmus növekedésének a veszélye. Egy negatív döntés nemcsak Szerbiára, hanem a Nyugat-Balkánra nézve is veszélyes – véli Tadić.
– Érdemes feltenni a kérdést, hogy miért szorítják Szerbiát a modern történelmi folyamatok peremére? És hogyan történhet meg az, hogy ez a magatartás miatt eleve halálra ítélik Szerbia igyekezetét, hogy szakítson azzal a politikai gyakorlattal, amely háborúk kitöréséhez vezetett a volt Jugoszlávia köztársaságaiban? Nem lesz az elutasítás esetleg túl nagy kísértés a gyerekcipőben járó szerbiai demokrácia számára? Ma sokkal egyértelműbb, mint valaha, hogy Szerbia európai integrációja nem csak a megkezdett politikai-társadalmi reformok befejezésétől függ, hanem attól is, hogy az EU mennyire elhatározott a béke zónájának a megteremtésében. Ha Szerbia az unión kívül reked, akkor sokáig megmarad az érzés, hogy azok az értékek, amelyek mentén az EU saját magát definiálja, csupán az örök „nagyok” és örök „kicsik” politikájának a látszatai – írja Tadić.
A szerb államfő a szövegben elismerte, hogy Koszovó pillanatnyilag valóban a legnagyobb kihívás az ország számára. Ugyanakkor, függetlenül mindentől: Szerbia soha sem ismeri el Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét – szögezte le Tadić, aki nem érti, hogy a többi uniós tagországgal ellentétben Németország miért várja el Szerbiától a koszovói kérdés azonnali megoldását.
A KISEBBSÉGEK KÉRÉSE
A Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Magyar Polgári Szövetség, valamint a Szlovák Párt, a Bosnyák Demokratikus Közösség, a Macedón Demokratikus Párt, a Horvát Demokratikus Közösség és a Roma Párt levélben kérték Šetfan Füle bővítési biztost, hogy Szerbia nyerje el a tagjelölti státust. Ebben a pillanatban, amely kulcsfontosságú a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi és kisebbségi jogokat, valamint a gazdasági fellendülést illetően, Szerbiának segítségre van szüksége – áll a levélben.
A nemzeti közösségek legtöbbje reméli, hogy Szerbia minél hamarább az EU tagjává válik – írják a szóban forgó pártok, valamint leszögezik, hogy a tagjelöltség jelentősen mérsékelné a politikai és etnikai feszültségeket.
TÜNTETNEK AZ EU ELLEN
Az ellenzéki Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője, Jorgovanka Tabaković tegnap már kész tényként kezelte a tagjelölti státus oda nem ítélését. Tabaković szerint azért nem lesz az ország tagjelölt, mert nem hajtotta végre a leglényegesebb reformokat. Koszovónak semmi köze a dologhoz – véli a képviselő.
– Az Európai Bizottság országvéleményében több oldalon sorolja, hogy melyek a nem teljesített feltételek. Az államvezetés csak akkor beszél a strukturális reformokról, ha az unió illetékesei Belgrádba látogatnak – magyarázta Tabaković.
Az SZHP képviselője ezután a párt gazdasági csoportjának kimutatásairól beszélt: míg Európában a bruttó hazai termék 99 százalékát a kis- és középvállalatok termelik meg, addig Szerbiában ez a mutató 56 százalék körül alakul – állítja. Tabaković végül megjegyezte: Szerbia régen csődbe jutott, ezt azonban senki nem meri elismerni.
A Szerb Radikális Párt pénteken Belgrádban az Elnöki Palota előtt fog tiltakozni a tagjelöltség és az ország európai integrációja ellen. Dejan Mirović, a párt elnökségi tagja szerint az országnak semmi haszna nem származna az uniós tagságból. Az EU miatt Szerbia elszegényedése csak tovább fokozódna, az uniós tagság csupán hazugság – véli Mirović.
A NATO ÉS AZ USA ELÉGEDETTEK
A NATO tagállamok külügyminisztereinek kétnapos találkozóján Brüsszelben a diplomáciai vezetők megállapították, hogy a koszovói válságot egyedül párbeszéddel és visszafogottsággal lehet megoldani. Mindkét félnek visszafogottságot kell gyakorolnia – tették hozzá. A tanácskozás záró nyilatkozatában építő jellegűként jellemezték a Belgrád és Prishtina közötti tárgyalások hétvégi eredményét a határátlépőkkel kapcsolatban.
– Mindkét felet a megállapodás alkalmazására szólítjuk fel. A megállapodásnak azonnal a szabad mozgás visszaállítását kell eredményeznie Észak-Koszovóban. A feleknek a jövőben is folytatniuk kell a tárgyalásokat. A NATO továbbra is minden lehetséges eszközzel támogatja a KFOR alakulatait, amelyek határozott és elfogulatlan módon járulnak hozzá a szabad mozgás, a biztonság és az emberéletek megőrzéséhez Koszovóban – áll a zárónyilatkozatban.
A nemzetközi közösség részéről tegnap Mary Warlick, az USA belgrádi nagykövete is kifejtette véleményét Szerbia tagjelölti státusáról. Warlick közölte, hogy az USA támogatja Szerbia uniós és NATO-tagságát.
Öröm számomra, hogy a szerbiai demokratikus hatalommal a gazdasági fellendülésen, az európai integráció befejezésén és a régión belüli vezető állam szerepének az átvételén dolgozhatok – nyilatkozta Warlick, hozzátéve, hogy Szerbiának mindenféleképpen be kellene lépnie a NATO-ba, tekintettel arra, hogy a világ legerősebb biztonsági szervezetéről van szó.
– Szerbia tekintélyes lépéseket tett meg a belső reformok végrehajtásának és a hágai törvényszékkel való együttműködés lezárásának terén. Az EU fontosnak tartja a tagállamok közötti jószomszédi viszonyt, Szerbia ezen a téren is sokat fejlődött. Fontos lenne folytatni a megkezdett folyamatokat és jobbá tenni a kapcsolatot Koszovóval – fejtegette Warlick.
