Ez az év még nehezebb volt, mint a korábbi válságos esztendők – mondta Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester az évértékelő interjúban. A legnagyobb gondot a Tartományi Nagyberuházási Alap problémái okozták, s mivel kérdésessé vált a megkezdett beruházások folytatása, döntéseket kellett hozniuk arról, hogy mely beruházásokat vállalja át az önkormányzat, és melyeket állítja le.
– Úgy döntöttük, olyan projektet vállalunk át, amely egyformán érinti mindegyik helyi közösségünket. Így esett a választás a mintegy 100 millió dinár összértékű aszfaltozási projektre. Ezt a pénzt az Alap irányozta elő 14 és fél kilométernyi utca kiaszfaltozására. Ezt vállaltuk át részben költségvetési eszközökből, részben hitelből, amelynek egy részét már vissza is adtuk. Sikerült kevesebb pénzből, 82 millió dinárból kihoznunk az egészet, és majdnem be is fejeztük, csak néhány utca aszfaltozása maradt a jövő tavaszra. Egyébként az év folyamán a válságra való tekintettel igyekeztünk nem belekezdeni új építkezésekbe, hanem a meglévő, működő vagy éppen teljesen kihasználatlan épületeket kezdtük fölújítani, egyúttal tartalommal is ellátva őket. Így kapott korszerű edzőtermet a magyarkanizsai asztaliteniszklub. Elkészült a horgosi játszóház, ahol már a jövő év elejétől lehet foglalkozásokat tartani. Megújult a magyarkanizsai ifjúsági otthon homlokzata és tetőzete. Fölújítottuk az iskolaépületek egy részét Horgoson és Magyarkanizsán, megújultak a vizes blokkok az óvodákban. Az oromi rendelőt is felújítottuk, és a martonosi is elkészül az év végéig. Ha az Alaptól sikerül megkapni utólag az utóbbi két, felújításra jóváhagyott pénzt, akkor azt hasonló tatarozásokra fordítjuk. Mivel fontos és értékes számunkra polgáraink vallási élete, templomaink állapota pedig kifogásolható, az idén a jövőre százéves oromhegyesi templomra összpontosítottunk, ide irányítottunk jelentős összegeket, és a templom felújításának első két szakasza be is fejeződött.
Volt olyan beruházás, amivel le kellett állni?
– A horgosi művelődési otthon igen nagy, 102 millió dináros beruházás. A munka fele ugyan elkészült, de meg kellett állni, mert a nagy része nem lett kifizetve. Mivel az Alap gondjai rendeződni látszanak, remélhetőleg hamarosan folytatódhatnak a belső munkálatok, akárcsak a horgosi ipari park rendezése és a Battyháneum idősek otthonának építése.
A magyarkanizsai önkormányzat nagy hangsúlyt helyez a megújuló energiaforrásokra.
– A nap- és szélenergia hasznosítása lendületet kapott a községben, de nehéz utat törni, mert Szerbiában ezek új témák. Még egyetlen szélerőmű sem áll, reméljük, az egyik első itt lesz majd Kispiac határában. A földtulajdonosok bérbe adták a földjüket erre a célra, a szerződéseket megkötötték, a szélpark részletes rendezési terve elkészült. A naperőmű-park viszont Horgos területén létesül, még ebben az évben megkötjük az együttműködési és cégalapítási szerződést a befektetőkkel, mivel itt mi is részt veszünk a beruházásban a 15 hektáros önkormányzati területtel.
Számtalan eredményes pályázatról adtunk hírt, mit emelne ki közülük?
– Bebizonyosodott, hogy a pályázatok sikere elsősorban a szakmai hozzáértéstől, a szervezettségtől és a projektek megfelelő előkészítettségétől függ. Ezért több szereplő bevonásával szélesítettük a pályázásban részt vevők körét, szakterületekre osztva a pályázatokat. Az ICR mellett az önkormányzat és a közvállalataink szakmunkatársai is részt vesznek a munkában, és minden egyes területet egy-egy ezzel megbízott szakmunkatárs kísér figyelemmel. Így nem történhet meg, hogy pályázatokat szalasztunk el, s utólag kell szembesülnünk azzal, hogy elment mellettünk a vonat. A napokban például az önkormányzat és a helyi közösségek mintegy 19 millió dinárt nyertek sikeres pályázás eredményeként a megfelelő tartományi titkárságoktól. Az IPA előcsatlakozási EU-s pályázatokból tízet nyertünk, az nyert összeg eléri az 1 millió eurót, ami a községünk területén lesz elköltve. Egyelőre úgynevezett soft-pénzek ezek, tanulmányok kidolgozására, konferenciák költségeire, de a megvalósítási tanulmányok a föltételei a későbbi nagy EU-s pályázatokon való részvételünknek. Másrészt már most be lehetett csúsztatnunk konkrétabb dolgokat is, például pontonok, mólók készülnek Magyarkanizsán a Tisza-parton, mobilszínpadot igényelünk, Horgos pedig egy járművet kapott a falugondnoki hálózat számára. Van már földrajzi térinformatikai rendszerünk az árvíz- és talajvíz-szabályozási rendszer működtetésére. Jól pályáztunk tehát az idén is, és remélem, ez így lesz a jövőben is.
A gazdasági mutatók?
– Nem nagyon lehetünk megelégedve, habár vannak jó példák is: az adorjáni Kontakt, valamint a magyarkanizsai Metalmania és Reform cégek. Az idén is kevés volt a munkahelyteremtő beruházás a községben. Továbbra is 12 százalékos a munkanélküliségi ráta, ami jobb, mint a szerbiai átlag, de még mindig sok a 2400 munkanélküli. Amíg a gazdasági helyzet nem javul, az önkormányzat úgy serkenti a gazdasági beruházásokat, hogy vállalkozóbarát környezetet teremt a községben, és megteremti a beruházások lehetőségeit. Ez utóbbira irányul például a kaszárnya megvásárlása az önkormányzat részéről, valamint a horgosi ipari park kiépítése.
Az idegenforgalom viszont – mint az egyik jelentős gazdasági ágazat – 10 százalékos növekedést mutatott az idén. Már 90 ezer vendégéjszakánál tartunk. Erre lehet alapozni, de szükség van jelentős fejlesztésekre, a fürdő ugyanis nem tudja kielégíteni az egyre növekvő igényeket. Mivel a magántőke bevonására irányuló kezdeményezéseink egyelőre nem hoztak eredményt, és a gyógyfürdő sem mozdult el a holtpontról, szerintem a fejlesztéseket a jövőben az önkormányzatnak kell felvállalnia.
Eredményesnek ítéli a községi felügyelőség átszervezését is.
– Elég nagy reformot sikerült végrehajtanunk. Nálunk nem kötelező a kommunális rendőrség, ezért megpróbáltuk átszervezni a felügyelőségi főosztályt, más szemléletet szem előtt tartva. Nem büntetni kell, hanem tájékoztatni, segíteni – és így betartatni a szabályokat. Na, és persze folyamatosan ellenőrizni. Van már eredménye is: az utcáink, közterületeink rendezettebbek, rövid ideig van kint építőanyag, mezőgép. Köszönöm a község polgárainak, hogy ezt elfogadták, s megértették a szükségességét.
A község öt településén népszavazás folyik. Milyenek az eredmények?
– Az idei év volt az első, amikor a vagyonadó tételeit máshogy osztottuk el: január 1-jétől a helyi közösségeket illeti meg. Fejlesztésekre, infrastruktúrára kell fordítani, és komoly beruházásokra került sor belőle minden településen. Ennek köszönhetően van egy biztos alapja a fejlődésnek. Még jobb, ha a helyi járulék is biztosítva van. Az öt helyi közösség többségnél a választópolgároknak több mint a fele voksolt, reméljük, hogy a helyi járulék bevezetésére. Adorjánon, Oromhegyesen és Tóthfaluban jó a részvételi arány. Mind az öt településen, tehát Horgoson és Martonoson is, még ma és holnap várják a polgárokat, és reméljük, hogy ott is jobb lesz az eredmény. Aki még nem ment el, kérem, járuljon az urnához, szombaton és vasárnap még megteheti. A falvak fejlődését szolgálja a pénz, a fejlődés feltétele. Kiállunk a plusz egy dinár elve mellett: ahol sikerül a helyi járulékot bevezetni, a község ugyanannyi pénzt biztosít a költségvetésből.
A népszámlálási adatok szerint csökkent a község lakosságának száma. Jelentős mértékben?
– Az első hivatalos adatok szerint 24 995 lakosa van a községnek (2002-ben 27 510 lakosa volt). Az összeírtak száma ezerrel több, de akik külföldön tanulnak vagy dolgoznak, a statisztikai szabályok szerint nem tekinthetők a község lakosainak. Képviselő-testületünk következő ülésén új rendeletet fogadunk el, amely a születések számát hivatott növelni a községben. Január 1-jétől a szülők minden újszülött után egyszeri támogatást kapnak 15 ezer dinár összegben. Ösztöndíjpolitikánk arra irányul, hogy itthon tartsuk fiataljaink, hiszen csak azokat jutalmazzuk, akik itthon tanulnak hiányszakmákat. Az idén sikerült 62-re növelni az ösztöndíjasaink számát, és utazó középiskolásaink jelentős útiköltség-támogatást kapnak.
A község lakossága és gazdasága reménykedik a vasútfelújításban, várja az orosz vonatokat.
– Szabadka, Zenta, Csóka és Magyarkanizsa önkormányzata közösen három ilyen vonatot kért ennek a térségnek, hivatalos választ azonban még nem kaptunk, de nem hivatalosan értesültünk, hogy az orosz dízelmotoros szerelvények kifogástalan vasúti hálózatot igényelnek, a miénk pedig messze nem ilyen. Lenne lehetőség szintén jó minőségű, de román, strapabíró szerelvények beszerzésére is, ezt kezdeményezzük az illetékeseknél. Persze a vasútfelújítás kérdése is napirenden van, s ez oldaná meg igazán a problémát.
Évzáró összegezés?
– A nehézségek ellenére az idén is eredményes volt a három és fél éve Magyarkanizsán felállt VMSZ és VMDP alkotta önkormányzati vezetés. Egyike vagyunk a kevés községnek, ahol a Demokrata Párt nincs jelen a vezetésben. Sokan úgy gondolták, nem működhet eredményesen egy község, ahol az országos vezető párt nincs a helyi vezetésben. Községünk polgárai az idén is láthatták ennek a cáfolatát: semmivel sem rosszabbak az eredményeink, mint más községekéi, sőt egyes területen jobbak is vagyunk. Bebizonyosodott, hogy a DP nélkül is van élet egy önkormányzatban. Mindez üzenetértékű kell, hogy legyen választóinknak a soron következő választásokon. A 2011-es évben megfelelően helytálltunk, és ezt fogjuk tenni a jövőben is. Ígérem ezt községünk minden polgárának – jelentette ki Nyilas Mihály.
