Dragan Đilas, a Demokrata Párt alelnöke szerint Vuk Jeremić külügyminiszter és Goran Bogdanović Koszovó-ügyi miniszter is hibáztatható azért, hogy Szerbia nem nyerte el az EU tagjelölti státusát. Boris Tadić államfő ismét hangsúlyozta: semmi áron nem ismerjük el Koszovó függetlenségét. Ivica Dačić kormányalelnök szerint őszintének kell lenni és beismerni, hogy Koszovó elismerése nélkül elfelejthetjük az uniós tagságot.
Dragan Đilas a DP Főbizottságának zárt ülésén hétfőn este kijelentette, hogy nem Božidar Đelićet kell hibáztatni a tagjelöltség odaítélésének elhalasztása miatt. Többek között a Külügyminisztérium és a Koszovó-ügyi minisztérium is terhelhető emiatt, tette hozzá, mondván, hogy a legnagyobb hibás Jeremić.
– A szerb diplomácia nem végezte a feladatát. Külügyminiszterünknek nincsen hitelessége a legfontosabb uniós tagországokban, és nem is bír befolyással ezekben az államokban – fogalmazott Đilas, akinek véleményét Dragoljub Mićunović, a DP Politikai Tanácsának elnöke is támogatta.
Boris Tadić államfő, a párt elnöke, nem társult a felelőst keresők csoportjához és közölte, hogy a párton belül csapatként kell fellépniük, nincsen helye a belső leszámolásoknak, főleg nem a választások előtt.
Sajtóértesülések szerint Đilas az ülésen Dušan Petrović pártalelnök közép-szerbiai „embereit” is kritizálta eddigi teljesítményük miatt, ami miatt heves szócsata alakult ki a párttagok között.
Vuk Jeremić kedden nem óhajtott nyilatkozni a szóban forgó sajtóhírek kapcsán, csupán közölte, hogy egy szolgálati utazás miatt nem vett részt a Főbizottság ülésén.
Vuk Jeremić, aki Iszlámábádban tárgyalt a pakisztáni diplomácia képviselőivel, elmondta, hogy a szóban forgó ország támogatja Szerbiát, főleg ami a Koszovóval kapcsolatos helyzetet illeti. Ez nagyon fontos, hiszen Pakisztán január 1-től az ENSZ Biztonsági Tanácsának a tagja – fűzte hozzá a szerb külügyminiszter.
A DP alelnöke, Dragan Petrović, annyit nyilatkozott Đilas állítólagos vádjaival kapcsolatban, hogy a párton belül nincsen vita, az viszont természetes, ha néhányan másképpen vélekednek bizonyos dolgokról.
Boris Tadić a kragujevaci autógyárban való látogatása alkalmával ismét megerősítette, hogy Brüsszelben az utolsó pillanatban kötötték Szerbia tagjelöltségét Koszovó függetlenségének elismeréséhez. Mi nem fogadtuk el ezt a feltételt és a jövőben sem fogjuk – szögezte le az államfő.
LEGYÜNK ŐSZINTÉK
Ivica Dačić kormányalelnök szerint Szerbia márciusban sem fog az EU tagjelölti státusához közelebb kerülni, hiszen Koszovó függetlenségének elismerése egyértelműen feltétel.
– Ne hazudjunk tovább és ne meséljünk meséket. Szerbia csak akkor nyerhette volna el a tagjelöltséget, ha elfogadta volna, hogy a koszovói hatóságok ne az 1244-es határozat függvényében vegyenek részt a regionális együttműködési fórumokon. Jó, hogy Tadić ebbe nem egyezett bele – véli Dačić, aki szerint a nemzetközi közösség csalódást okozott a szerbiai embereknek. 2000-ben még csak azt kérték tőlünk, hogy Slobodan Milošević tűnjön el a hatalomról, akkor még senki sem emlegette Koszovó függetlenségét – hangsúlyozta a kormányalelnök, feltéve a folytatásban a kérdést, hogy kit kellene most leváltani, vagy Hágába küldeni. Nem igazságos, hogy az eddig teljesített feladatok, feltételek függvényében nem válhattunk tagjelölté, emelte ki Dačić. – Ha az EU nem kívánja folytatni a bővítést, akkor azt közölnie kell. Akárhogyan is alakulnak a dolgok, továbbra is az európai integráció támogatója vagyok, ugyanakkor semmi érdekében nem mondhatunk le nemzeti érdekeinkről és méltóságunkról – fogalmazott Dačić.
SZERBIA MEGBUKOTT
Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke ismét megerősítette, hogy pártja az unióban szeretné látni Szerbiát. Nikolić, aki kétnapos franciaországi látogatáson tartózkodik, elmondta, hogy Franciaország támogatja Szerbia tagjelöltségét. – Párizsban beszámoltam arról, hogy a szerbiai nép csalódott, amiért nem lettünk tagjelöltek. Ez számomra, az ellenzék képviselőjének, biztosan jó, az ország szempontjából azonban már kevésbé kedvező, ezért nem örülök a dolgok ilyen irányú alakulásának. Franciaország állásfoglalására való tekintettel úgy vélem, hogy komolyabban kellene az országgal együttműködünk. Franciaország közvetítő lehetne a szerb és a német diplomácia között – fejtegette Nikolić.
Velimir Ilić, a szintén ellenzéki Új Szerbia elnöke, a parlamenti választások kiírását követeli. A szerb kormány három területen is megbukott: a gazdaság, az EU és Koszovó területén is. Lehetetlen, hogy márciusig, amikor ismét napirendre kerül Szerbia tagjelöltsége, a jelenlegi kormány bármit is megváltoztat jelenlegi politikáját illetően – véli Ilić, aki ugyanakkor azt is megállapította, hogy az ország soha nem ismerheti el Koszovó függetlenségét, még ha ez is a tagjelöltség feltétele.
Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt elnöke a következőket nyilatkozta a téma kapcsán: „Azzal, hogy a szerb államvezetés elismerte, Koszovó függetlenségének elismerése nélkül nem válhatunk tagjelölté, darabjaira hullott az eddigi Koszovó is, EU is politika. Az SZDP évek óta hangoztatja, hogy nem lehet megtartani Koszovót és közben uniós tagországgá válni. A felelősségtudat azt követelné, hogy kiírják a választásokat.”
FELTÉTEL A MEGÁLLAPODÁS
Szerbia megkezdte alkalmazni a Belgrád és Prishtina közötti megállapodások egy részét – állítja Borko Stefanović, a szerb tárgyalócsoport vezetője. – A vámpecsétekről és az anyakönyvekről szóló megállapodások alkalmazását már megkezdtük. A szerb kormány legutóbbi ülésén elfogadta a kataszterekről szóló rendeletet, ezért ezt is hamarosan alkalmazni lehet. Remélem, hogy a kormány minél előbb elfogadja az egyetemi diplomákról és az adminisztratív átkelőkről szóló rendeleteket. Belgrád mindent megtesz annak érdekében, hogy az eddigi megállapodásokat minél előbb alkalmazni lehessen, még ha ehhez kapcsolódóan nincsenek is pontosan meghatározott határidők. Egyedül a Merdaran és Končuljan keresztül való szabad közlekedés megvalósulását kötötték december 26-hoz – összegezte Stefanović, majd hozzátette, hogy reményei szerint már az újévi ünnepek után folytatják a tárgyalásokat Prishtinával.
Ugyanakkor Edita Tahiri, Koszovó miniszterelnök-helyettese, a prishtinai tárgyalócsoport vezetője, közölte, hogy csak abban az esetben folytatják a tárgyalásokat, ha Belgrád megkezdi alkalmazni az összes eddigi megállapodást és Észak-Koszovóban lebontják az összes útbarikádot. Tahiri elmondta, hogy a koszovói hatóságok regionális fórumokon való részvételével kapcsolatban múlt héten közelebb került egymáshoz a szerb és a koszovói fél álláspontja, megállapodniuk azonban nem sikerült. – Szerbia követeli, hogy országunk az 1244-es határozat függvényében vehessen részt a fórumokon. Ezt elutasítjuk, mivel Koszovó független ország. Az egész régió egy új valóságban él, Szerbiának is el kell fogadnia a valóságot. Koszovó többé nem tárgyal politikai kérdésekről Szerbiával, csupán a technikai részletek kerülhetnek napirendre. A politikai kérdéseket már megvitattuk – összegezte Tahiri. A tárgyalásokhoz kapcsolódóan Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke, reményét fejezte ki, hogy Szerbia minél előbb folytatni fogja a tárgyalásokat Prishtinával. Szerbia bátor lépéseket tett meg, elfogta a legkeresettebb háborús bűnösöket, a Belgrád és Prishtina közötti párbeszédnek már vannak eredményei, amelyeket el is kezdtek alkalmazni, fejtegette Van Rompuy. – Reméljük, hogy párbeszédnek minél előbb újabb köre kezdődik el, hogy Szerbia március elején tagjelölté válhasson – emelte ki Van Rompuy.
EGYESÍTENI AZ EURÓPAI CSALÁDOT
Mary Warlick, az USA belgrádi nagykövete ismét megerősítette, hogy az államok támogatják Szerbia európai integrációját. Az országnak mindenféleképpen meg kell egyeznie Prishtinával a koszovói hatóságok regionális együttműködési fórumokon való részvételéről – tette hozzá Warlick. – Szeretnénk, ha Szerbia és az USA között minél erősebb, gyümölcsözőbb kapcsolat épülne ki. Hatalmas lehetőségeket látunk egy ilyen jellegű kapcsolatban. Gazdasági téren különösen nagyok a lehetőségek. Ezen a héten Washingtonban és Chicagóban leszek a szerb gazdasági miniszterrel, aki igyekszik kiszélesíteni az USA és Szerbia közötti gazdasági együttműködést – nyilatkozta Warlick.
Franco Frattini, Olaszország volt külügyminisztere, sajnálatának adott hangot, amiért Szerbia egyelőre nem nyerte el az unió tagjelölti státusát. Az, hogy ez így alakult, leginkább Németország és Ausztria ellenállásával magyarázható, tette hozzá Frattini, mondván, hogy nagyon ritkán fordult elő, hogy az Európai Tanács figyelmen kívül hagyta az európai bizottság ajánlását. Frattini attól tart, hogy a dolgok ilyen irányú alakulása azoknak a szerbiai szélsőségeseknek kedvezhet, akik egyébként is ellenzik az ország európai integrációját.
Nikola Sarkozy francia államfő megerősítette, hogy Szerbia továbbra is az unió bővítésének perspektívájában áll. Be kell fejezni az európai család egyesítését, szögezte le Sarkozy.
Európa addig nem lesz stabil, amíg az EU nem fogadja be a Nyugat-Balkán összes államát – fejtette ki Hans-Dietrich Genscher, volt német külügyminiszter, mondván, hogy sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni a csatlakozni kívánó országoknak.
A Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi Bizottságában kedden immár ötödik alkalommal végződött sikertelenül az ülés, mivel sem Goran Bogdanović illetékes tárcavezető, sem Borko Stefanović nem jelentek meg a parlamentben. Az ellenzék képviselői szerint most már tűrhetetlen az államvezetés képviselőinek elmaradása. A bizottság december 16-ra halasztotta el az ülést.
