Nem kell szakértőnek lenni ahhoz, hogy feltűnjön, a mögöttünk álló időszak rekord-gyanús a szárazságot illetően. Míg egyébként ősszel nem tanácsos esernyő nélkül elhagyni a házat, idén nem gyakran áztunk el az őszi hónapokban. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet szakemberei elmondták, hogy az utóbbi hónapokban nagyjából 40–60 százalékkal kevesebb csapadék hullott, mint egyébként az évnek ebben a szakaszában. A szerbiai folyók vízállása azóta nem volt ilyen alacsony, amióta elkezdődtek ezek a mérések. A szárazság miatt múlt héten a Szerbiai Villanygazdaság is a közvéleményhez fordult és figyelmeztettek, hogy ha hamarosan nem javul a helyzet, akkor gondok merülhetnek fel a villanyáram-ellátásban. Bár a hétvégén bőségesen hullott csapadék, még mindig kérdéses, hogy mi várható a következő időszakban. A téma kapcsán Kovács Gézával, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet munkatársával beszélgettünk.
A megszokottól mennyivel kevesebb csapadék hullott az elmúlt időszakban?
– Novemberben egyáltalán nem volt csapadék. Ennek fő oka egy igen markáns és stabil anticiklon. Vajdaság esetében ez azt jelentette, hogy a síkságon leülepedett a hideg, nyirkos levegő, aminek következtében hosszabb időn át ködös, nyirkos, csendes, de száraz volt az időjárás. Emiatt egy úgynevezett hideg párna alakult ki, az átlaghőmérséklet alacsonyabb volt az átlagosnál. Ez azért meglepő, mert idén egyébként szinte minden hónapban átlagon felül alakult a hőmérséklet. Visszatérve a csapadékra, október szintén csapadékszegény hónap volt. Idén ősszel nagyjából 65 literrel kevesebb csapadék hullott négyzetméterenként, mint egyébként. Ha a hőmérsékletet néznénk, akkor azt kellene mondani, hogy az átlagnak megfelelően alakult. A szeptember rettenetesen meleg volt, 3,9 Celsius-fokkal volt melegebb az átlagosnál. Az utolsó száz év egyik legmelegebb szeptembere volt az idei. Számomra az is érdekes és elgondolkodtató, hogy szeptemberben 20,4 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet, októberben már csak 11 Celsius-fok, novemberben pedig 2,8 Celsius-fok. Két hónap alatt 17,4 Celsius-fokot esett vissza az átlaghőmérséklet. Ez elképesztő különbség. Szeptember és október között egyébként 5,3 Celsius-foknak kellene lennie az eltérésnek. Az egész évre vonatkozólag több, mint 160 liter hiány van csapadékból négyzetméterenként. Áprilisban 40 literrel, augusztusban 44 literrel, novemberben pedig 51 literrel kevesebb csapadék hullott négyzetméterenként. Decemberben eddig már 8 literrel több esett négyzetméterenként, mint egyébként, tehát valamelyest javult a helyzet, de még így sem sikerült behoznunk az átlagot.
Mikor jegyeztek utoljára ennyire csapadékszegény évet?
– Szeretnék emlékeztetni az 1999-es és 2000-es évekre. 1999-ben a tavalyi év mellett a legtöbb csapadék hullott, amióta 1960-ban elkezdték mérni a csapadékot ebben a térségben. A 2000-es év viszont rettenetesen száraz volt. Szerintem érdekes ez az összefüggés: akkor és most is a különösen nedves évet rendkívüli aszály követte. Ez a klímaváltozás egyik szélsősége, hogy egyik évről a másikra óriási változások történnek.
Tehát ez is klímaváltozással magyarázható…
– Bizonyos értelemben igen. Ha megnézzük a régi értékeket, akkor nem találkozunk ennyire drasztikus változásokkal. Akkor is voltak nagyobb hőmérséklet-átalakulások, de ilyen értékek nem voltak jellemzőek, nem történt meg, hogy egy rendkívül nedves évet ennyire száraz év követ. Korábban minden mérsékeltebb volt.
A csapadék hiánya a folyók vízállását is befolyásolja. A napokban lehullott esőnek és hónak köszönhetően mennyiben javult a helyzet?
– Folyóink vízállását illetően nem csak az a fontos, hogy Vajdaságban hogyan alakul a csapadék. Lényeges, hogy mi történik a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén, tehát Németországban, Ausztriában, Svájcban, Magyarországon. Szerencsére az a viharciklon, amely területünkre is csapadékot hozott, azokon a területeken is végigszáguldott, és esőt, havat eredményezett. Az előrelátható prognózis szerint nemcsak a december, hanem a január is változékony, csapadékos lesz, tehát a hidrológiai helyzet javulni fog.
Mire számíthatunk a havat, a télies időjárást illetően? Fehér karácsonyunk lesz?
– Szeretném megmagyarázni, hogy ez mitől függ. A tartós hideg és a havazás elmaradását többek között az Izland és az észak-atlanti térség feletti intenzív ciklontevékenység okozza. Még Észak-Európában, a skandináv térségben és Oroszország európai részében sem jött el az igazi tél. Ez azért fontos, mert ha ott nincsen hótakaró, akkor az onnan érkező légtömeg nem elég hideg. Ezért nincsen térségünkben sem hideg. Amíg abban a térségben nem történik markánsabb lehűlés, addig mi sem számíthatunk téli, havas időjárásra. Ha az óceán felett legyengül a ciklontevékenység, akkor felerősödhet a szibériai anticiklon és akkor nálunk is esély van a hidegre. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy ez csak január 5. és 10. között történik meg, akkor számíthatunk erőteljesebb lehűlésre és tartósabb havazásra. A most lehulló hó esetleg néhány napig marad meg. A karácsonyi ünnepekre egy anticiklon épül fel és ismét enyhülés érkezik térségünkbe. Szentestekor és karácsony első napján meglehetősen enyhe lesz az időjárás, a nappali hőmérséklet várhatóan 4 és 5 Celsius-fok között alakul majd.
