Igazságügyi törvények a parlament előtt

A Szerbiai Képviselőház tegnap az igazságügyhöz kapcsolódó törvényekről, témákról vitázott. Többek között a büntetőeljárási törvénykönyv módosítási javaslata került napirendre, valamint Predrag Dimitrijevićnek, a Bírósági Felső Tanács (VSS) bírájának a felmentéséről szóló döntés. A koszovói kérdés a tegnapi ülésen is eszmefuttatás tárgya volt. A hatalmi Nada Kolundžija szerint egyesek hazug patriótaként visszaélnek Koszovóval.

A büntetőeljárási törvénykönyv módosításának beterjesztésekor Snežana Malović igazságügyi miniszter elmondta, hogy a módosítás függvényében a jövőben már nem merülhetnek fel kérdések a szóban forgó jogszabály alkalmazásakor.
– Az új törvénykönyvet 2013. január 15-én kezdik alkalmazni. A szervezett bűnözés és a háborús bűnök elkövetése miatt indított eljárások esetében a törvénykönyv erre vonatkozó részeit a bíróságok már 2012. január 15-től alkalmazni fogják. Módosításokat terjesztettünk be a különleges hatáskörű ügyészségek indította eljárásokban alkalmazott bírósági szakértők, tolmácsok és fordítók jutalmazását illetően. Emellett módosítások történnek a törvénykönyv azon átmeneti rendelkezéseiben, amelyek a különleges hatáskörű ügyészségek hatáskörébe tartozó bűncselekményekre vonatkoznak. Valamint módosításokat ejtettünk meg a különleges ügyészségek hatáskörébe tartozó ügyek kapcsán indított vizsgálati eljárásokra vonatkozólag is – részletezte Malović.
A büntetőeljárási törvénykönyv mellett a bíróságok szervezetéről, az államügyészségről és a bírósági illetékekről szóló törvények módosítási, illetve kiegészítési javaslatát is megvitatta a parlament. Előbbi kettő módosításának függvényében a jövőben a bírósági és ügyészségi alkalmazottak bérezéséhez szükséges állami költségvetési összegek szétosztását az igazságügyi minisztérium végezné. Az igazságügyi funkciók hordozóinak bérezéséhez szükséges költségvetési eszközök szétosztása pedig a VSS és az Ügyészek Állami Tanácsának a hatáskörébe tartozna.
A bírósági illetékekről szóló törvény kiegészítési javaslatának értelmében a jövőben a bírósági illetékekből befolyó összeg 40 százalékát a bíróságok folyó kiadásaik fedezésére fordítanák, 20 százalékát pedig a bírósági és ügyészségi alkalmazottak anyagi helyzetének jobbá tételére – foglalta össze az igazságügyi miniszter.
Az ülés folytatásában került napirendre Predrag Dimitrijević, a Niši Jogi Egyetem professzorának felmentése a VSS bírói tisztsége alól. Malović elmondta, hogy Dimitrijević esetében tisztséghalmozás merült fel, hiszen előadói és bírói tisztsége mellett a Niši Egyetem Jogi Karának dékáni funkcióját is ő tölti be. A tisztséghalmozás tényét a Korrupcióellenes Ügynökség állapította meg.
– Az ide vonatkozó törvény értelmében egy személynek lehet két tisztsége, tisztséghalmozás esetén azonban a Korrupcióellenes Ügynökség beleegyezésére van szükség. Dimitrijević professzor esetében az ügynökség nem bólintott rá a tisztséghalmozásra és a VSS bírói tisztsége alóli felmentésre utasítottak – magyarázta Malović.

HAZUG PATRIOTIZMUS
Az ülésen téma tárgya volt Koszovó is. Nada Kolundžija, az Európai Szerbiáért csoport frakcióvezetője feltette a kérdést a kormánynak, hogy terveznek-e lépéseket megtenni annak érdekében, hogy kiderüljön: ki él vissza a koszovói-kérdéssel.
– Minden egyes illetékes intézményt kérdezek: felülvizsgálják-e, hogy mennyibe kerülnek Szerbiának azok a politikusok, akik Koszovóban keresik a kenyerüket, valamint azok, akik személyes érdekeik mentén tüntetik fel magukat Koszovó védelmezőinek, és azok, akik haszonszerzés miatt élnek vissza Koszovóval. Ki vizsgálja felül, hogy Szerbiának mennyibe kerül a hazug patriotizmus? – fogalmazott Kolundžija, cáfolva a folytatásban az ellenzéki pártok vádjait, hogy a hatalmi koalíció elismerte Koszovó függetlenségét.
Kolundžija értékelte az észak-koszovói szerbek vezetőinek azon kezdeményezését is, hogy jövő év február 15-én, az államiság napján, népszavazást tartsanak arról, hogy az emberek óhajtják-e az albán intézmények hatáskörének kiterjesztését a régióra. Kolundžija szerint egy ilyen jellegű referendum nem oldaná meg az észak-koszovói problémákat. Az észak-koszovói szerbek vezetőinek együtt kell működniük a szerb állami szervekkel, mondta Kolundžija, hozzátéve, hogy egy népszavazás egyrészről közelebb vinné az észak-koszovói szerbeket a jelenlegi helyzet megoldásához, másrészről viszont a koszovói szerbek vezetői elveszítenék legitimitásukat.
– A népszavazáson valójában azt a kérdést tennék fel, hogy a koszovói szerbek hajlandóak-e tiszteletben tartani a legitim szerbiai szervek döntéseit. Ez a kérdés ellentétben áll a szerb alkotmánnyal és egy ilyen kérdés miatt azok veszítenék el legitimitásukat, akik feltették a kérdést – hangsúlyozta Kolundžija.

MÁR ÁPRILISBAN VÁLASZTÁSOK?
Slavica Đukić-Dejanovović, a köztársasági parlament elnöke hiszi, hogy a jövő évi költségvetést elfogadja a parlament. A vita biztosan heves lesz, valószínűleg politikai üzenetek is el fognak hangzani, ugyanakkor hiszem, hogy a hatalmi koalíció pártjai felelősségről tesznek tanúbizonyságot és elfogadják a költségvetést – fejtette ki a házelnök a Večernje Novosti belgrádi napilapnak.
Đukić-Dejanović szerint elképzelhető, hogy a parlamenti választásokat már április előtt megtartják.
– Nyilvánvaló, hogy a választási kampány már elkezdődött és jócskán befolyásolja a közhangulatot. Meglehetősen sok politikai üzenet hangzik el mostanában. Ugyanakkor a hatalmi koalíciótól, amely az elmúlt periódusban 745 jogszabályt és 209 egyéb aktust fogadott el, elvárom, hogy befejezi a munkáját. Szerintem a választásokat jövő év márciusában írják ki és április végén, vagy május elején tartják meg. Persze az is megtörténhet, hogy mindez előbb történik meg. A politikában semmi sem kizárt – nyilatkozta a házelnök.
Az európai uniós tagsággal, illetve tagjelöltséggel kapcsolatban Đukić-Dejanović közölte, hogy Szerbia szeretne csatlakozni az unióhoz, ugyanakkor nem áll el a 1244-es határozattól. Szerbia sokkal közelebb került az EU-hoz, mint az EU Szerbiához – szögezte le Đukić-Dejanović.