A Magyar Nemzeti Tanács csütörtöki, idei utolsó ülésén, rekordszámú, 31 napirendi pontot vitatott meg. Ezek között volt egyebek mellett a tanács idei pótköltségvetése, a jövő évi költségvetése és munkaterve, a hivatalos nyelvhasználati stratégia, valamint annak kiegészítő dokumentumai. Az MNT a törökbecsei Jókai Mór Művelődési Egyesületet ért jogfosztás kapcsán szintén állásfoglalást fogalmazott meg.
Az MNT idén immár harmadszor módosította költségvetését. A végleges pótköltségvetés bevételi és kiadási oldala valamivel több mint 284 millió dinárt tesz ki, ami csökkenést jelent az előzőekhez képest. Ez javarészt a külföldről, valutában érkező összegek átváltási különbségével magyarázható.
Az MNT idén külföldi adományokból mintegy 191 millió dinárhoz jutott, köztársasági támogatásból 58,6 millió, tartományi támogatásból pedig 17 millió dinár érkezett a tanács számlájára.
A kiadási oldalon a felsőoktatási ösztöndíjakra szánt keret 7,5 millió dinárral emelkedett a korábban tervezetthez képest, a Pannónia Alap és a Magyar Szó számára előirányzott támogatás viszont szintén az átváltási különbségek miatt csökkent.
A jövő évi költségvetés az ideihez képest majdnem 10 millió dinárral növekszik. A bevételi oldalon, amely összesen 378,4 millió dinár, 115 millió dinárt az idei évből átvitt összegek tesznek ki, majdnem 177 millió dinár külföldi adományokból érkezik, a köztársaság 63 millió, a tartomány 17 millió, az önkormányzatok pedig 3,7 millió dinárt juttatnak az MNT-nek.
A kiadási oldal dinárra pontosan megegyezik a bevételivel. A tanács jövőre az alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokra 37,6 millió dinárt tervez fordítani, különböző áruk és szolgáltatások igénybevételére 54,8 millió dinárt, támogatásokra, amely magában foglalja a közoktatás, a felsőoktatás, a média és a kultúra támogatását, 160,3 millió dinárt szán az MNT. A tanács vita nélkül fogadta el pótköltségvetést és a jövő évi költségvetést.
A 2012-es évi munkatervvel kapcsolatban dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke a következőképpen fogalmazott: „Jóval szerencsésebb helyzetben vagyunk, mint tavaly ilyenkor az idei munkatervvel kapcsolatban, hiszen időközben megszülettek a hiányzó fejlesztési stratégiák is. A stratégiák keretet biztosítanak a munkatervnek. A jövő évi munkaterv meghatározó része azoknak a programoknak a megvalósítására vonatkozik, amelyeket a stratégiák 2012-re irányoznak elő. Ezen programokon túl a munkaterv foglalkozik a munkához szükséges forrásokkal, munkaeszközeinkkel, valamint a jövő évi ülések tervezésével. Jövőre is havonta tervezünk ülésezni.” A munkatervet egyhangúlag fogadta el a tanács.
A tanács módosította az MNT és az MNT által létrehozott testületek tagjainak, valamint a tanács számára munkát végző más személyek illetményéről szóló határozatot, amelynek függvényében a MNT állandó bizottságainak és konzultatív testületeinek elnökei a jövőben 8 ezer dinár havi bérre jogosultak az ülések számától függetlenül. A bizottságok és konzultatív testületek elnökei, valamint tagjai a jövőben ülésenként 2000 dinár illetményre jogosultak.
AZ UTOLSÓ STRATÉGIA
A tanács vita és az ellenzék kifogásainak elmaradása mellett fogadta el a 2012–2017-es időszakra vonatkozó hivatalos nyelvhasználati stratégiát. Beretka Katinka, az MNT Közigazgatási Hivatalának hivatalos nyelvhasználati kérdésekkel megbízott tanácsosa a dokumentum beterjesztésekor a következőképpen fogalmazott: „A stratégia elkészülte és nyilvánosságra hozatala után kaptam olyan visszajelzést, hogy a dokumentum kifogástalan, viszont kérdéses, hogy a kivitelezésére lesz-e pénz. Ehhez kapcsolódóan megjegyezném: nem pénz kérdése, hogy egy hivatalba lépvén magyarul köszönjünk, és nem pénz kérdése, hogy magyarul anyakönyveztetjük-e gyermekünket, mint ahogyan az sem, hogy nevünket a magyar helyesírás szerint íratjuk-e be személyi igazolványunkba.”
Beretka a folytatásban elmondta, hogy a többi fejlesztési stratégiához hasonlóan ennek az utolsónak is a helyzetfelmérési része a leghosszabb, amely az 1960-as évek végétől napjainkig vázolja fel a hivatalos nyelvhasználatot szabályozó jogi hátteret, illetve annak változásait.
Nyelvi tudatunk és a hivatalos nyelvhasználat nem csak a többségi nemzettől, hanem tőlünk is függ, hangsúlyozta Beretka, hozzátéve, hogy a stratégia a fejlesztési célok három nagy csoportjára osztható, amelyeken belül több alcélt fogalmaztak meg.
A három főbb cél a következő: a hivatalos nyelvhasználatot érintő jogszabályi háttér fejlesztése, a már meglévő jogszabályoknak a hatóságok által való hatékonyabb alkalmazása és a hivatalos nyelvhasználati jogok hatékony érvényesítése a magyar közösség részéről.
Az alcélok és a stratégiai célok megvalósítását támogató programok között szerepel egyebek között a hivatalos magyar nyelvhasználat minőségének javítása a magyarul értő és beszélő hivatalnokok által, a nyelvi jogok iránti viszonyulás javítása a vajdasági magyar közösségben, illetve közösségünk nyelvi tudatának fokozása, új hivatalos nyelvhasználati törvény kidolgozása, hivatalos nyelvhasználatról szóló határozatjavaslat megalkotása és megtartatása az önkormányzatokban, helyi közösségekben, jogszabályok összehangolása, ajánlások, állásfoglalások megfogalmazása a meglévő jogszabályok értelmezése céljából.
Beretka a dokumentum beterjesztését Kazinczy Ferenctől idézve fejezte: „A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk.”
Szerbiában alkotmányos jogunk magyarnak lenni – fogalmazott az ülés folytatásában dr. Várady Tibor, az MNT Nyelvhasználati bizottságának elnöke, s hozzátette, hogy ehhez a nyelv a legerősebb kötődési forma. Jogunk van élni anyanyelvünk használatával – hangsúlyozta dr. Várady.
– A hivatalos nyelvhasználat a nyelvi öntudat azon része, amelyhez a legtöbb plusz lépést kell megtenni. A hivatalos nyelvhasználat megvalósulásáért tenni kell, de vállalható, teljesíthető feladatról van szó. Ebbe az irányba próbált meg célokat megfogalmazni a stratégia – magyarázta Várady.
Dr. Korhecz a dokumentummal kapcsolatban elmondta, hogy a vajdasági magyarság nem lehet egyenrangú anélkül, hogy az államszervezet, a hatóságok használják anyanyelvét. Az egyenrangúság alapvető keresztényi elve nem érvényesülhet anélkül, hogy az államszervezet elismerje és használja a nyelvi közösség nyelvét, tette hozzá Korhecz, mondván, hogy a nyelv, amelyet az államszervezet nem használ, elveszíti presztízsét, használati értékét és elszegényedik.
– A hivatalos nyelvhasználat hiánya az asszimilációnak, a nyelvváltásnak kitűnő eszköze. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a nemzetrombolás eszköze. Erre legékesebb példa a szlovákiai államnyelvtörvény, amelynek alapvető motivációja a magyar közösség elnyomása, ellehetetlenítése és megfélemlítése. Nagyon sokan motiváltak abban, hogy az államszervezet ne használja egy nemzeti közösség nyelvét. Éppen ez bizonyítja, hogy mennyire fontos a nyelv megmaradása, használata. Nincsen az összes nemzeti közösségre vonatkozó, jó megoldás. A fenntartható, jó megoldásnak azon kell alapulnia, hogy mekkora létszámú az adott közösség, milyen a történelme az államszervezeten belül adott közösség anyanyelv-használatának, hogy miként alakul a közösség koncentrációja adott területen, valamint a valós igényen a nyelv használatát illetően. Az igényt nem lehet úgy lemérni, hogy a magyar nyelv hivatalos használatának elmaradása esetén a magyar emberek összeverekednek-e amiatt, mert a tolóablak túloldalán nem beszélik anyanyelvüket. Az igény leméréséhez először is fel kell kínálni az anyanyelvhasználat teljes körű lehetőségét. Ha ezt megtesszük és tálcán kínáljuk a lehetőséget, az emberek viszont mégsem élnek ezzel, akkor valóban megkérdőjelezhető, hogy az adott közösségnek van-e ilyen igénye. A stratégia egyik legfontosabb célja, hogy egyre több helyen kínáljuk fel ezt a lehetőséget – részletezte Korhecz.
Az ellenzék részéről Rácz Szabó László, Širková Anikó és László Bálint is felszólalt, és ezúttal mindannyian dicsérő hangnemben értékelték a stratégiai dokumentumot.
A folytatásban a tanács megerősítette a nyelvhasználati stratégia kiegészítő dokumentumait. Ezek a Közigazgatási Hivatal általi végrehajtásra vonatkozó záradék, a Közigazgatási Hivatal általi végrehajtására vonatkozó költségvetési eszközök tervezéséről szóló záradék, valamint a Közigazgatási Hivatal általi végrehajtásra vonatkozó éves beszámolókról szóló záradék.
MEGALÁZÓ ESEMÉNY
Az ülésen téma tárgya volt a törökbecsei Jókai Mór Művelődési Egyesület székháza körüli gondok is. Korhecz beszámolt a tanács tagjainak a tényállásról. Elhangzott, hogy a 20 éves múlttal rendelkező egyesület az utóbbi hat, illetve hét évben nagyjából 100 ezer eurót fektetett az épületbe. A pénz egy része anyaországi támogatásból érkezett, másik részét pedig a Tartományi Nagyberuházási Alap biztosította. Ennek ellenére a törökbecsei önkormányzat a közelmúltban elfogadhatatlan módon egy másik, ebben az évben alakult, civil szervezetnek ítélte meg a művelődési egyesület által bérelt épület egy részét. Az épületnek pont arról a részéről van szó, ahol a nagyobb termek helyezkednek el, így az egyesület néptáncosai nem tudnak próbálni.
Korhecz szerint az MNT-nek egyként kell felsorakoznia a művelődési egyesület mögött és a jogfosztó eljárások ellen a törvény adta lehetőségekkel kell küzdeni.
Az MNT tagjai közül többen is felháborodva szóltak hozzá a tényálláshoz. Lovas Ildikó, a tanács Közigazgatási Hivatalának kulturális ügyekkel megbízott tanácsosa megalázónak, felháborítónak és szomorúnak nevezte az esetet. Amikor arról beszélünk, hogy miként is érezzük jól magunkat szülőföldünkön, gyakran azzal kell szembesülnünk, hogy ehhez nem találunk partnereket – fogalmazott Lovas. Eddig úgy véltem, hogy az önkormányzatok partnerek lesznek a vajdasági magyar művelődés támogatásában, ehhez képest vérlázító dolgok történnek ezen a téren – tette hozzá Lovas.
MEGOLDÁS NAGYKIKINDÁN
Az ülés folytatásában közoktatási kérdések voltak napirenden. A tanács az oktatási-nevelési folyamatban használatra javasolta a Tankönyvkiadó Intézet 8. osztályok számára kiadott Történelem tankönyvét, valamint ugyanazon kiadó Informatika és számítástechnika munkafüzetét szintén az általános iskolák 8. osztálya számára.
Ezután a Magyarcsernye, Csóka, Nagykikinda, Óbecse, Kishegyes, Törökkanizsa és Bégaszentgyörgy községek iskoláskor előtti intézményeire, illetve/és általános iskoláira vonatkozó véleménynyilvánításról szóló záradékokat erősítette meg az MNT.
Hevesebb vita egyedül Nagykikindával kapcsolatban kerekedett, mivel az MNT Közoktatási Bizottsága úgy határozott: az lenne a legésszerűbb, ha a következő tanévtől kezdve csak a Fejős Klára Általános Iskolába iratkoznának a magyar anyanyelvű diákok. Ezt a döntést hosszas egyeztetés, párbeszéd előzte meg a szóban forgó intézmény, valamint a másik nagykikindai iskola, a Szent Száva Általános Iskola igazgatóival, pedagógusaival és a magyar diákok szüleivel.
Joó Horti Lívia, a Közoktatási Bizottság elnöke elmondta, hogy erre azért volt szükség, mivel Nagykikindán egyre kevesebb gyermek kezdi meg tanulmányait magyar nyelven. Sokkal ésszerűbb, ha egy iskolába tömörülnek a magyar diákok – hangsúlyozta Joó Horti.
László Bálint szerint sem a szülők, sem a pedagógusok nem tartják jónak a megoldást, az MNT rájuk erőszakolja ezt a döntést. László szerint több okból kifolyólag sem előnyös a Fejős Klára Általános Iskola.
– Az oktatás ebben az intézményben kevésbé minőséges, a magyar diákok lakhelyétől messzebb esik, és a szóban forgó iskolában a következő években várhatóan jelentősen növekedni fog a cigány diákok száma – fogalmazott László.
Joó Horti szerint nehéz lenne tényként megállapítani, hogy a Fejős Klára Általános Iskolában kevésbé minőséges az oktatás, valamint azt is hozzátette, hogy ez az iskola 700 méterre található a Szent Száva Általános Iskolától.
Zsoldos Ferenc, az MNT alelnöke mindehhez hozzátette, hogy a szóban forgó településen sajnos nem volt fenntartható mindkét iskolában a magyar nyelvű oktatás. A pedagógusok is megállapították, hogy adott esetben mindkét iskolát elveszíthették volna – tette hozzá Zsoldos, mondván, hogy nem volt egyszerű eldönteni, melyik iskolát is válassza a magyar közösség.
Az ezt követő napirendi pontban Joó-Horti Lívia, a Közoktatási Bizottság elnöke és dr. Lengyel László felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsos mutatta be az oktatásfejlesztési stratégia egyéves megvalósításáról szóló beszámolót. Többek között részletesen beszámoltak a felsőoktatási ösztöndíjcsomag megvalósításával kapcsolatos programokról, amelyben megjegyezték, hogy a 2011-es ösztöndíjprogramban összesen 470 elsőévesnek és 101 demonstrátornak hagyott jóvá ösztöndíjat az MNT Közigazgatási Hivatala. Az adatok szerint 92,4%-ról 95,6%-ra nőtt azon diákok száma, akik továbbra is magyar nyelven folytatták tanulmányaikat Vajdaságban, míg a IV. fokozatra iratkozók aránya 69,8%-ról 75,4%-ra nőtt. Ezen belül a gimnáziumokba iratkozók aránya 17%-ról több mint 20%-ra emelkedett. Elmondták még, hogy a magyar nyelvű oktatás minőségének javítása céljából tett intézkedések között jelentős szerepet kapott a minőséges tantervek, programok, tankönyvek elkészítése és jóváhagyása. Megjegyezték, hogy a népi hagyományok mint választható tantárgy tantervprogramját a minisztérium elutasította, de a szerb nyelv, mint környezetnyelv tantárgy tanterve és programja is elkészült, azonban elfogadása a mai napig várat magára.
Dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke úgy összegzett, hogy az eredményeket látva ki lehet mondani, hogy megérte a sok befektetett munka és a már szinte vakságnak nevezhető optimizmus. Mint megjegyezte, nemrég olvasott egy szociológiai tanulmányt, amelyben összehasonlították a Kárpát-medencében élő magyarságot, amely szerint a vajdasági magyarságnak a legerősebb a lelkiállapota. – Ehhez hozzáadtunk valamit mi is, stratégiáinkkal, eredményeinkkel – mondta az MNT elnöke.
Dr. Káich Katalin dicsérő szavakkal szólt az oktatási stratégiáról, olyan óriási munkának nevezve azt, amely erős akaratnak köszönhetően jöhetett csak létre. – Ilyenre eddig nem volt példa – mondta a professzor asszony, majd a záradékjavaslatot 20 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadta a testület.
A Forum Könyvkiadó Intézet 2012. évi kiadói és munkatervének, valamint 2012. évi pénzügyi tervének véleményezéséről szóló záradékjavaslatot Siflis Zoltán, a kulturális bizottság elnöke mutatta be, megjegyezve, hogy a könyvkiadó anyagi helyzete az elmúlt évhez képest nem fog változni. Ettől függetlenül a könyvkiadó a jövőben is fontosnak tartja a produkció növelését, vagyis hogy egyre több címszavat és könyvet adjon ki. – Célunk, hogy új, fiatal írókat is leljünk, ezért a könyvkiadó egy nagyon fontos pályázatot fog lebonyolítani, amelyre a 35 évnél fiatalabb írók műveit várjuk majd, emellett fontosnak tartjuk, hogy a hagyományos irodalmi értékek sorozata is megjelenjen – számolt be Siflis.
Szavai szerint a könyvkiadó a jövőben is működteti a könyvbuszt és a könyvkiadó jövő évi programja a kulturális stratégiára épül. Kiemelte, hogy a könyvkiadó az éves költségvetésének 65 százalékát a tartományi költségvetéséből biztosítja, a többit pedig különféle támogatásokból és az eladott könyvekből fedezi. A munkatervet és a pénzügyi tervet 22 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el a tanács.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet 2012. évi munkatervének és pénzügyi tervének véleményezéséről szóló záradékjavaslatot szintén Siflis Zoltán mutatta be. Kiemelte, hogy az intézet hallatlanul fontos munkát végez, a közösségteremtő és -építő kulturális tevékenységeket felerősítette. – Az intézet érdemeit szinte lehetetlen bemutatni a rendelkező idő alatt – mondta Siflis. Mint megjegyezte, az intézet a jövő évi költségvetését 28 millió dinárra tervezte. A záradékjavaslatokat a testület egyhangúlag elfogadta.
Huszonhatodik napirendi pontkén a Magyar Szó Lapkiadó Kft. 2012. évi munkaterve és pénzügyi terve következet, amelyet Bordás Győző, lapunk megbízott igazgatója indokolt. – Két évvel ezelőtt a Magyar Szó Kft.-nek 20 millió dinár vesztesége volt és 42 millió dinár adóssága is. A múlt évben sikerült az adósságokat némileg csökkenteni és másfél millió dinár jövedelmet megvalósítani, de most két nappal az év befejezése előtt bátran bejelenthetem, hogy a lapkiadó 13 milliós nyereséggel fogja zárni. A lapkiadó tartozásának lecsökkentésében óriási segítséget vállalt magára az MNT. Az alapítványoktól az év elején 5 millió dinárt kaptunk 2009-es és a 2010-es tiszteletdíjak fedezésére, valamint az MNT közvetítésével 15,5 milliót kaptunk a magyar kormánytól a hiteleink csökkentésére. Az egykori adósságot sikerült a felére csökkenteni – számolt be lapunk igazgatója, majd megjegyezte, hogy a pénzügyi tervek tekintetében nehéz helyzetben voltak, és csupán 4 millió dinárral többet terveztek jövőre, ugyanis jelenleg több olyan versenypályázat folyik, amelyen a Magyar Szó is részt vesz, így sok bizonytalan tényezővel kell számolni. A terveket az MNT 22 igen szavazattal egyhangúlag fogadta el.
A Hét Nap Lapkiadó Kft. 2012. évi munkatervének és pénzügyi tervének jóváhagyásáról Kókai Szilveszter megbízott igazgató számolt be. – Mint Bordás Győző kollégám is elmondta, nagyon nehéz helyzetben voltunk, amikor december 5-e körül munkatervet és pénzügyi tervet kellett készíteni. Elnézést, hogy pénzügyekről beszélek, de amennyiben anyagi források lesznek, akkor végre kívánjuk hajtani a médiastratégia által megfogalmazott elvárásokat, fejlesztéseket, emellett várjuk a részletes tervek kidolgozása tekintetében az MNT által végzett közvélemény-kutatás eredményeit is, amelyből következtetéseket vonhatunk le – hangsúlyozta a megbízott igazgató. Kiemelte, optimista pénzügyi tervet készítettek el, amely 15 százalékkal nagyobb bevételekkel számolt mint 2011-ben. – Legalább a reményt engedjük meg magunknak, hogy ismételten egy jó évet zárhatunk – mondta Kókai Szilveszter. Az MNT a terveket 22 igen szavazattal egyhangúlag fogadta el.
Következő napirendi pontokban az új alapítványokról szóló törvények értelmében a Pannónia Alap Igazgatóbizottságának és Felügyelőbizottságának összetételéről döntöttek. A törvény értelmében az igazgatóbizottság 7 tagú lesz, amelyből 4 tagot az MNT mint alapító javasolhat. Az MNT elnöke által javasolt, valamint a testület által elfogadott személyek mgr. Deli Andor, Zsoldos Ferenc, Galgó Ferenci Andrea és Juhász Zoltán, a Pannónia Alap Felügyelőbizottságába Miskolczi Józsefet ajánlották tagnak.
