A bruttó hazai termék az idén 2,5 százaléknál is többel növekszik majd az előrejelzések szerint, ez egyben az államadósság csökkenését is jelenti, jelentette be pénteki beszédében Aleksandar Vučić szerb államfő. Üdvözölte a köztársasági elnök azt a döntést is, hogy 402 eurós legyen a minimálbér, ami történelmi magasságú alapbérnek számít. Bírálta azokat a véleményeket, melyek szerint a minimálbér növelése rossz eredményt is hoz, azt mondta, nyilvánvaló, hogy lesznek olyan cégek, amelyek bedőlnek a magasabb alapbér miatt, de olyan is, amelyek éppen komolyabb tőkével érkeznek a szerbiai piacra és még inkább hozzájárulnak a gazdasági erősödéshez. Jelenleg, mint ismertette, 9,6 százalékos a munkanélküliség.
A nyugdíjak 5,5 százalékkal növekednek az idén októberben, majd januárban újabb 14,8 százalékkal, ez 1,65 millió nyugdíjasnak jelent jó hírt. További 20 ezer dinárt fizet ki egyszeri segélyként az állam minden nyugdíjasnak az idén november 25-e és december 5-e között. Egy 285 millió eurós kiadást jelent ez majd az országnak, de egy apró lépést is annak a korrigálása felé, hogy a nyugdíjak nem követték megfelelő mértékben a bérek növekedését.
Az év első nyolc hónapjában a külföldi beruházások értéke elérte a 2,74 milliárd eurót, az államfő meggyőződésének adott hangot, hogy az év végére ez az összeg meghaladja majd a 4 milliárd eurót is, ami ismét a nyugat-balkáni régió legsikeresebb államává teszi majd Szerbiát ebben a tekintetben.
PRISTINAI DACKAMPÁNY
Szerdán vagy csütörtökön újabb magas rangú brüsszeli találkozót tartanak a szerbiai és a pristinai küldöttség részvételével. Mint mondta, rendkívül nehéz a koszovói helyzet, de Szerbia kategorikusan mindig a párbeszéd mellett foglalt állást. Ezentúl sem módosít ezen az álláspontján, még ha egyre több gonddal is kell folyamatosan szembesülnie. Rámutatott arra, hogy csak egy nappal Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentését követően, melyben közölte, minden jövőbeni koszovói rendőrségi akcióról előzetes tájékoztatást vár a pristinai kormánytól, a koszovói szervek máris ezzel ellentétben álló akciót hajtottak végre. Az Ivo Lola Ribar Alati szerszámgyárba hatoltak be engedély és előzetes tájékoztatás nélkül a koszovói rendőrök. Mindez nem más, mint erőfitogtatás, a gyárban ugyanis nincsenek új gépek. Ezzel csak ellent akartak mondani a NATO vezetőjének, értékelte a szerb államfő. Közölte, összesen 401 támadás történt a szerbek ellen Albin Kurti kormányzása ideje alatt, Észak-Koszovóban csak egy év alatt 41 támadás történt, annak 15 áldozata koszovói gyermek volt. 56 támadás történt vallási létesítmények ellen. Hat szerb nemzetiségű személy továbbra is előzetes letartóztatásban van, néhányat szabadon bocsátottak.
FÁJDALMAS ÁRUSTOPP
Vučić közölte, Szerbia minden kérdésben jó szándékáról mutatott tanúbizonyságot, a párbeszéd mellett foglalt állást, egyedül azt nem hajlandó elfogadni az ország, hogy a szerbeket elűzzék szülőföldjükről. Kurti rezsimje semmi mással nem foglalkozik, csakis azzal, hogy mindennap megfélemlítse a koszovói szerb közösség tagjait, állapította meg. Szerbiának minden ilyen intézkedésre reagálnia kell, mégpedig olyan körülmények között, melyek eléggé szűk mozgásteret jelentenek az ország számára Koszovó esetében – ennek ellenére továbbra is képes lépéseket tenni a lakosság biztonságának megőrzése érdekében. A koszovói adminisztráció szerb árustoppja továbbra is óriási gondokat okoz a szerb közösségnek, hangsúlyozta, az egészségügyi intézményekben is rendkívül nehéz a helyzet, nincs elég gyógyszer, szükség lesz a nemzetközi közösséggel való együttműködésre annak érdekében, hogy ezeket a kulcsfontosságú készítményeket eljuttassa az észak-koszovói szerbségnek az ország, húzta alá.
MINDENKI VÁLASZTÁSOKAT AKAR
Az ellenzék három hónapon át tartó „meséje” a választások szükségtelenségéről az államfő meglátása szerint egy csapásra megváltozott, ma már rendkívüli parlamenti, belgrádi helyhatósági választásokat is követelnek. Mint értékelte, nem számít megszokottnak, hogy olyan agresszív módon követeljen az ellenzék választásokat, mint azt a legutóbbi parlamenti üléseken láthattuk. Rendbontással szeretnének érvényesülni olyan időkben, amikor számos más fontos kérdéssel kellene foglalkoznia az országnak. Ennek ellenére, mint közölte, tudomásul kell venni a követelést, s végső soron maga is úgy gondolja, hogy semmi rosszabb sem történhet az államban annál, minthogy olyan hatalmi koalíció kormányozzon, amelyik esetleg elveszítette a polgárok körében a legitimitását. A hatalomnak mindig kötelessége megvizsgálni azokat az okokat, amelyek a rendkívüli választásokat indokolttá teszik, meghallgatni az ezek kiírására vonatkozó követeléseket és felmérni azok megalapozottságát, létjogosultságát. Elmondta, egyeztetett a legnagyobb hatalmi pártnak és koalíciós partnereinek a képviselőivel, s meggyőződött arról, hogy ezek a pártok is a választások kiírását támogatják. Nem kívánnak úgy kormányozni, hogy mások megkérdőjelezzék a legitimitásukat. A választások kiírásáról szóló döntés meghozása előtt még le kell zajlania a koszovói párbeszéd újabb fordulójának, mutatott rá Vučić, az ENSZ közgyűlése ülésének is, s ezt követően újabb egyeztetéseket kell tartani a hatalmi koalíción belül, melyet a szavazás kiírása követhet.
KEDVEZMÉNYES FOGYASZTÓI KOSÁR
A gyártókkal, forgalmazókkal, kereskedelmi láncokkal együttműködve meghirdették a Bolja cena (Jobb ár) programot, melynek keretében húsz alapvető fogyasztási cikk árát csökkentik majd jelentős mértékben, ezeket a termékeket minden üzletlánc árupolcain meg lehet majd találni az említett jelzéssel. Tartós tejet, joghurtot, tésztát, mosogatószert, gyümölcslevet, párizsit, burgonyát, babasampont, fűszereket, kávét is tartalmaz majd ez a „kedvezményes kosár”.
