Szkopjéban tanácskoztak tegnap a Brdo–Brioni folyamat keretében a nyugat-balkáni országok vezetői, akik a csúcstalálkozó zárónyilatkozatában az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésének fontosságát hangsúlyozták. A Vijesti podgoricai napilap hírportáljának összeállítása szerint a résztvevők az integráción kívül az éghajlatváltozás és a fiatalok elvándorlásának a témájával is foglalkoztak.
A plenáris ülésen Aleksandar Vučić szerb, Vjosa Osmani-Sadriu koszovói, Bajram Begaj albán és Jakov Milatović montenegrói államelnök, valamint Željko Komšić, Denis Bećirović és Željka Cvijanović, Bosznia-Hercegovina elnökségének tagjai vettek részt.A házigazda Sztevo Pendarovszki macedón államfő volt, a társházigazdák pedig Zoran Milanović horvát és Nataša Pirc Musar szlovén elnökök.
A csúcstalálkozón elsősorban a térség országainak uniós integrációjáról volt szó. Az érintettek némelyike bizakodó, némelyikük kevésbé, viszont a találkozó konstruktív volt – összegezte sajtónyilatkozatában az elhangzottakat és a csúcstalálkozót jellemző hangulatot Aleksandar Vučić. „Vita vagy összeütközés nem alakult ki, hiszen Pristinával csütörtökig, a brüsszeli egyeztetésig félretettük ellentéteinket” – jegyezte meg az államfő, aki szerint sokat foglalkoztak azzal a kérdéssel, milyen roaming-kezdeményezésekre vagy gazdasági-kereskedelmi együttműködési modellekre lenne érdemes összpontosítania a térségnek az EU-val folytatott tárgyalások során, illetve ezektől függetlenül.
Szerinte jó elképzelés, hogy 2030-ig a tagjelölt országok álljanak készen az uniós csatlakozásra, sokan derűlátóan fogadták az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat – „egyesek hiszik, hogy már korábban csatlakozhatnak” –, neki viszont nem sikerül derűlátónak lennie. „Nagyszerű, ha így lesz, ám ebben egyáltalán nem vagyok biztos” – nyomatékosította Vučić. Közölte, hogy a kőolaj drágulásáról is szó volt, hiszen ez számos szempontból nehezítheti a térség országainak a helyzetét.
– Jó, hogy Szlovénia és Horvátország megpróbál segíteni a térség országainak integrációjában, de mit tehetnek Berlinnel szemben? Ezért irreális arra számítani, hogy ezen a csúcstalálkozón konkrét döntések születnek. Ukrajna tekintetében év végéig biztosan konkrét döntések esedékesek, míg mi, balkáni szerencsétlenek, meglátjuk, mi történik. A legfontosabb, hogy a térség országai összetartsanak, egyszerűbbé tegyék az áruforgalommal és az utazással kapcsolatos eljárásokat, azaz az esetleges különbözőségek ellenére egységes blokként lépjenek fel – fogalmazott újságírói kérdésre válaszolva Vučić.
Egyéb sajtókérdésekre reagálva megismételte, hogy Szerbia szuverén állam, így önállóan dönt arról, hogy foganatosít-e szankciókat Oroszországgal szemben. Az előrehozott választásokkal és az ellenzéki pártok követelésével kapcsolatban ismét megjegyezte, utóbbiak pálforduláson estek át az elmúlt néhány hónapban és hirtelen a voksolást sürgetik. Szeptember végéig biztosan választ kapnak, „ám nem kívánságműsor, hogy mikor milyen választást tartanak” – tette hozzá.
A Brdo–Brioni folyamat létrehozását Horvátország és Szlovénia, azaz Jadranka Kosor horvát és Borut Pahor szlovén miniszterelnök kezdeményezte 2010-ben, miután Stockholmban aláírták a horvát–szlovén arbitrázs megállapodást, ezzel lezárva az országaik közötti határvitát. A Brdo–Brioni folyamattal a horvát és a szlovén miniszterelnökök a korábbiakhoz képest új vitakezelési módszerek és dinamika elfogadására szerették volna ösztönözni a nyugat-balkáni államokat, a térség európai integrációja felgyorsításának céljából, de az országok közötti kereskedelmi együttműködésen alapuló fejlődést is a célok között említik. Egyes felfogások szerint az említett kezdeményezésre építve született meg a Berlini folyamat elképzelése, amelyet 2014-ben valósítottak meg. Utóbbi következő csúcstalálkozóját október 16-án Tiranában szervezik meg.
Nyitókép: Aleksandar Vučić (jobbról) a társházigazdák, Zoran Milanović és Nataša Pirc Musar, valamint a vendéglátó Sztevo Pendarovszki társaságában (Fotó: Beta)
