Az Európai Unió (EU) vezetői továbbra is arról szeretnék meggyőzni Szerbiát, hogy követve az EU külpolitikáját, az Ukrajna elleni agresszió miatt vezessen be szankciókat Oroszországgal szemben. Úgy tűnik ez már nem is annyira kérés, hiszen az elmúlt egy hétben egyre nagyobb nyomást gyakorolnak az egyes EU-tagországok Szerbiára, már figyelmeztették is az országot a lehetséges következményekre. Fehéroroszország mellett Szerbia ugyanis az egyedüli európai állam, amely nem vezetett be szankciókat, holott az EU most már a negyedik szigorítási csomagról hozott döntést.
– Szerbia nincs meggyőződve arról, hogy a szankciókkal kellő hatást lehet elérni, ezért világosan jeleztük, következményei lesznek annak, ha Szerbia nem a megfelelő oldalra áll – jelentette ki Michael Siebert, az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) főigazgatója, aki az Oroszországgal, valamint a keleti partnerekkel való együttműködéssel van megbízva, közölte a Szabad Európa Rádió, rámutatva arra, hogy Siebert az álláspontját az Európai Parlament Külügyi Bizottságának, az ukrán háborúval foglalkozó ülésén közölte.
Szerbia EU-tagjelölt ország, arra számítanak, hogy a külpolitikáját összehangolja az Uniójéval. Miután ezidáig nem volt hajlandó szigorú feltételeket támasztani Oroszországgal szemben, az elmúlt napokban az Európai Parlament 9 liberális képviselője levélben kérte az Európai Bizottságot (EB), hogy függessze fel a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, illetve állítsa le a pénzügyi támogatásokat is.
Aleksandar Vučić államfő Vranjéban tett látogatása során kiemelte, a csatlakozási tárgyalások leállításának hátterében olyan emberek állnak, akik eddig is azon munkálkodtak, hogy Szerbia ne legyen EU-tagállam. Kiemelte, egyeseknek sokkal egyszerűbb, hogy a felgyülemlett dühüket Szerbián töltsék ki, éppen ezért az ország helyzete most még érzékenyebb mint eddig volt.
Ana Pisonero, az EB szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján nem tudta alátámasztani, hogy az Európai Bizottsághoz megérkezett a 9 EP-képviselő levele, azt viszont megerősítette, hogy az EU álláspontja az, hogy Szerbia fokozatosan hangolja össze külpolitikáját az európai külpolitikával, és ehhez hozzátartozik a szankciók bevezetése Oroszországgal szemben az Ukrajnában folytatott háború miatt.
Norbert Hofer, az osztrák Nemzeti Tanács (a parlament alsóháza) elnöke, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikusa a Tanjug hírügynökségnek adott interjújában elmondta, a Szerbiára helyezett nemzetközi nyomás az orosz–ukrán összetűzés miatt alaptalan és teljesen téves fellépés. Majd megjegyezte, hogy Annalena Baerbock, Németország külügyminiszterének üzenete, miszerint Németország támogatja Szerbia EU-tagságát, ám az aki az európai értéket vallja, oldalt kell választania – kifejezetten önnön térdlövésnek számít és csak az Uniónak okoz kárt. Hofer szerint ugyanis a világnak ebben a helyzetben éppen semleges országokra van szüksége, olyanokra, amelyek a semlegességüket védik és éppen annak védelmébe ruháznak be.
Az osztrák politikus megállapította, hogy Szerbia elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását, megszavazta az ENSZ erre vonatkozó rezolúcióját, ám azzal, hogy nem hajlandó Moszkvával szemben szankciókat támasztani, veszélybe sodorta az eurointegrációját.
– Azt gondolom, hogy az EU-nak éppen most kell belátnia, hogy fel kell gyorsítania Szerbiának az Unióhoz való csatlakozását. Szerbia tíz éve már tagjelölt ország, és ez alatt az idő alatt sok lépést megtett már. Az Uniónak fel kell ismernie, hogy eljött annak az ideje, hogy lehetővé tegye a csatlakozást – mondta Hofer, majd hozzátette, nincs szükség fenyegetésekre, különösen nem egy olyan személytől, aki csupán néhány hónapja van a posztján.
Kiemelte, Ausztria támogatja Szerbia eurointegrációját, ugyanis a közös történelmi múlt arra ösztönzi a két országot, hogy partnerek legyenek.
