A véget nem érő válságok és kihívások sorozata határozta meg az Európai Politikai Közösség (EPC) Granadában megtartott harmadik ülését. Oroszország ukrajnai agressziója, az energetikai válság, illetve az energetikai átalakulás, az éghajlatváltozás, továbbá a hegyi-karabahi történések álltak a tegnapi beszélgetések középpontjában. A bejelentő értelmében az európai vezetők az EPC előző két ülésének eredményeire építve arról szándékoztak tárgyalni, hogy milyen módon lehet Európát a válságokkal szemben ellenállóbbá, prosperálóbbá és geostratégiai szempontból jobban pozícionálttá tenni.
Az ülésre a 27 uniós tagállam, valamint az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament, továbbá 20 ország, egyebek mellett Albánia, Örményország, Azerbajdzsán, Törökország, Szerbia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna vezetőit hívták meg. A rendezvényen a kiemelt vendégek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt köszöntötték. Szerbiát Aleksandar Vučić köztársasági elnök képviselte. Törökország és Azerbajdzsán államelnökei az utolsó pillanatban lemondták részvételüket, ennek hírére reagálva több európai vezető is sajnálatának adott hangot, a hegyi-karabahi válság kezelésének fontosságát hangsúlyozva. Az ellentéteket és a konfliktusokat a találkozóhoz hasonló fórumokon lehet a legcélravezetőbben kezelni – nyomatékosították.
A KOSZOVÓI KÉRDÉS SOKAKAT ÉRDEKELT
A rendezvényre érkezett politikusokat „fogadó” újságírók közül többen is kérdést fogalmaztak meg az aktuális koszovói események és az újfent elmélyülő feszültségek kapcsán, a válaszadók mindegyike a békés és mielőbbi válságkezelést sürgette. Vjosa Osmani-Sadriu koszovói elnök a szeptember 24-i történésekről nyilatkozva abbéli reményének adott hangot, hogy az EU szankciókat foganatosít Szerbiával szemben. Koszovó azt kéri az EU-tól, hogy biztosítsa a Szerbia és a Koszovó közötti „határvonalat” – közölte Osmani, mondva, hogy „a terrorcselekménnyel Szerbia egész Európa biztonságát veszélyeztette”. A párbeszéd folytatásáról akkor lesz indokolt beszélni, ha az EU szankciókat foganatosít Szerbiával szemben – nyomatékosította.
AZ EGYSÉGET SÜRGETTÉK
A nyitó plenáris ülésen Pedro Sánchez spanyol kormányfő köszöntötte az egybegyűlteket, mondva, hogy a jövő Európájának az egységre, a szolidaritásra és a prosperitásra kell támaszkodnia.
Az, hogy a megalakítása óta eltelt egy évben immár harmadik alkalommal ülésezik az EPC, a kezdeményezés létjogosultságát bizonyítja – emelte ki köszöntőjében Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, majd az Ukrajna számára az eddigiekben elkülönített uniós támogatásról beszélt, arról biztosítva hallgatóságát, hogy a támogatás a jövőben sem szűnik meg. Michel elégedett, amiért az EU-nak sikerült fontos intézkedéseket foganatosítania az energetikai átalakulás területén, ezzel mondva nemet Oroszország zsarolására. A migrációs válság szintén egységet követel, nemcsak az uniós országok közötti együttműködés fokozása szükségszerű, hanem a harmadik országokkal való együttműködés is, mindenekelőtt az emberkereskedők elleni küzdelem tekintetében – emelte ki. Egységes, békés és prosperáló Európa – Michel szavai szerint a közösségnek e cél megvalósításán kell munkálkodnia.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke sikeresnek minősítette a tavaly megkezdett energetikai átalakulási és függetlenedési, többelemes projektumot, elégedetten nyugtázva, hogy nemcsak az uniós tagállamok csatlakoztak, hanem például Szerbia, valamint egyéb tagállamok is. Kiemelte, érdemes lenne megvizsgálni, hogy mely területeken érhetnének el közösen hasonló sikereket. Az aktuális kihívások sokasága egységes európai fellépést tesz szükségszerűvé, s ez az EPC egyik alapeszméje, nem beszélve arról, hogy Európa több egy közösségnél, sorstársakról van szó – hangsúlyozta von der Leyen. Rámutatott, az európai biztonsági konstrukció megerősítése ugyancsak az EPC vezérelvei között említendő, hiszen minden európainak jogában áll békében élni.
SÚLYOS TÉMÁKRÓL EGYEZTETETT
Aleksandar Vučić a rendezvény keretében részt vett az Energetika, környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem című kerekasztal-beszélgetésen, és elmondása szerint mintegy 25 államvezetővel váltott szót.
Későbbi sajtótájékoztatóján közölte, hogy a nap folyamán súlyos témákról volt szó. Az európai vezetőkkel egyrészről energetikai kérdésekről, másrészről pedig a koszovói eseményekről beszélgetett – nyilatkozta a sajtó képviselőinek az államelnök. Hozzátette, Koszovó tekintetében az a célja, hogy tényszerűen tájékoztassa az európai vezetőket. Vučić nemmel válaszolt egy nem szerbiai újságíró azon kérdésére, hogy szándékában áll-e Szerbiának megtámadni Koszovót, mondva, hogy Szerbia soha nem tervezett senkit megtámadni, egyébként is, Szerbia álláspontja szerint Koszovó az ország része. Szerbia a párbeszédet sürgeti – emelte ki. Az előzetes bejelentések értelmében Vučićnak tegnap este újabb európai vezetőkkel és uniós tisztségviselőkkel kellett találkoznia, ezekről a beszélgetésekről a későbbiekben tájékoztatja a közvéleményt.
