Ukrajna és Moldova a nyugat-balkáni országok alkotta bővítési csomag részeként csatlakozhatnak majd az Európai Unióhoz, közölte szerdán este a Belgrádi Biztonsági Konferencián Marko Makovec, az Európai Külügyi Szolgálat igazgatóhelyettese. „Josep Borrell főképviselőtől kaptam utasításokat intézményi célunkkal kapcsolatban, ez pedig az, hogy Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán ugyanannak a bővítési csomagnak a része lesz.” – nyomatékosította a szlovén uniós tisztségviselő. Hozzátette, az EU minden erejével az említett stratégiai cél megvalósítására összpontosít, „a 10 tagjelölt ország eredményeit ugyanaz a módszertan szerint értékelik”. Az EU hivatalos oldala szerint jelenleg 8 országnak van tagjelölt státusa, ezek: Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Albánia, Montenegró, Törökország, Ukrajna és Moldova. Potenciális tagjelöltként Koszovót és Grúziát említik.
Ha a fenti nyilatkozat valóban a brüsszeli vezetés hamarosan leköszönő összetételének hivatalos álláspontját tükrözi, a nyugat-balkáni államok tekintetében két opció lehetséges: a tavaly tagjelöltséget szerző, ám a csatlakozási tárgyalásokat egyelőre nem megkezdő Ukrajnának és Moldovának a nemrégiben esetleges csatlakozási időpontként említett 2030-ig sikerül rekordgyorsasággal behozniuk a térségünk tagjelöltjeihez képest jegyzett lemaradásukat, vagy a balkáni országok csak valamikor ezt az időpontot követően csatlakozhatnak, akkor, amikor a „legfiatalabb” tagjelöltek készen állnak erre.
Már az idén májusban olyan bennfentes brüsszeli nyilatkozatok láttak napvilágot a szerbiai sajtóban, amelyek szerint Ukrajna lekörözheti a nyugat-balkáni országokat, még azokat is, amelyek több mint egy, vagy majdnem egy évtizede kezdték meg a tárgyalásokat – Montenegró és Szerbia. Míg Ukrajna gőzerővel dolgozik a szükséges reformok végrehajtásán, addig a nyugat-balkáni országok reformtevékenységének dinamikája nem megfelelő, fogalmaztak név nélkül nyilatkozó diplomaták.
A háború sújtotta, továbbá hagyományosan korrupcióval küzdő és az emberi, valamint mindenekelőtt a kisebbségi jogok szavatolásának tekintetében alulteljesítő Ukrajna továbbra is abban bízik, hogy év végéig megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat, és Brüsszelből is érkeznek olyan jelzések, hogy ez az elképzelés meglehetősen közel jár a valósághoz. A Politico brüsszeli hírportál néhány nappal ezelőtt arról írt, hogy három, a tervekbe beavatott diplomata szerint Ukrajna még az év vége előtt megkezdheti a tárgyalásokat. A „talajegyengetés” már megkezdődött.
A megoldatlan területi vitával terhelt, a Romániával való egyesülés témáját időnként felmelegítő és Európa egyik legszegényebb országaként minősített Moldova esetében a napokban az Európai Parlament sürgette határozatában a csatlakozási tárgyalások idei megkezdését.
