Aleksandar Vučić köztársasági elnök és Albin Kurti koszovói kormányfő tegnap Brüsszelben az európai intézmények vezetőivel, valamint több uniós tagállam vezetőjével is egyeztetett, ám lapzártánkig nem ültek egymással tárgyalóasztalhoz.
Először Kurti, majd Vučić tárgyalt, méghozzá Olaf Scholz német kancellárral, Emmanuel Macron francia elnökkel, Giorgia Meloni olasz kormányfővel, továbbá Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselővel – aki az előzetes bejelentések értelmében később tájékoztatni tervezte az uniós tagállamok államelnökeit és kormányfőit a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásáról –, valamint Miroslav Lajčakkal, az EU a Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különmegbízottjával és Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. Miután a szerb köztársasági elnök befejezte a nagyjából egyórás tárgyalást, Borrell főképviselővel és Lajčakkal folytatta az egyeztetést. Kurti szintén egy órán át beszélgetett az uniós vezetőkkel, majd nyilatkozat nélkül távozott.
ITT AZ IDEJE, HOGY NORMALIZÁLJÁK A KAPCSOLATOKAT
Mint arra a Szabad Európa Rádió szerbiai szerkesztőségének hírösszeállítása szerint Peter Stano, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikáért felelős sajtószóvivője rámutatott, az egyeztetésekre az úgynevezett nagy ötökkel való szombati találkozó folytatásaként került sor. Az elképzelés az volt, hogy az EU-csúcstalálkozó margóján kerüljön sor a tegnapi egyeztetésekre – nyilatkozta a felek Brüsszelbe érkezése előtt Stano, és hozzátette, az EU ezáltal a Belgrád–Pristina-párbeszéd folytatásának a támogatásáról szerette volna biztosítani a feleket. Az EU elvárja, hogy Belgrád és Pristina haladéktalanul térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, folytassák a párbeszédet, ekképpen járulva hozzá a feszültségek csillapításához. Végső ideje, hogy a felek a deszkalációra és kapcsolataik normalizálására összpontosítsanak, húzta alá Stano, nomatékosítva, hogy Belgrádnak és Pristinának végre kell hajtaniuk az eddigi megállapodásokat. A nagy ötök belgrádi és pristinai látogatásával kapcsolatban Stano megerősítette, hogy a felekkel egyebek mellett a szerb többségű községek közössége statútumának tervezetét ismertették.
TÖBB TÉMA IS TÁRGYALÓASZTALRA KÍVÁNKOZIK
Nem számít egyszerű tárgyalásra – jegyezte meg szerdán este a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva Aleksandar Vučić. Rámutatott arra, hogy Belgrád nem zárkózik el a párbeszédtől.
– A nagy ötök szombaton a szerb többségű községek közössége megalakításával kapcsolatos javaslattal érkeztek Belgrádba. Mi hozzászóltunk ehhez és indítványokat tettünk. A részletekről egyelőre nem nyilatkozhatok. Annyi biztos, hogy Belgrád kész tárgyalni a javaslatokról. A szerb községek közösségének megalakítása mellett egyéb témák is aktuálisak, ezekről ugyancsak beszélni kellene. Remélem, hogy a tárgyalásokat a kompromisszumkészség jellemzi majd, hiszen ez teremthet olyan feltételeket, amelyek hozzájárulnak a koszovói szerbek megmaradásához szülőföldjükön – fejtette ki Vučić.
Kurti azon kijelentésével kapcsolatban, hogy elfogadta a szerb községek közösségének (ZSO) megalakításával kapcsolatos terveket, Vučić megjegyezte, hogy nem sokkal ezt követően a pristinai vezetés egyik-másik képviselője már azt mondta, hogy a ZSO nem téma, és nem is lesz az. A pristinai fél valószínűleg visszaél majd a banjskai esettel – tette hozzá az államelnök. Kiemelte, a szóban forgó incidens kedvezőtlenül befolyásolta Szerbia tárgyalási pozícióját, „ám ha nem lett volna Banjska, akkor valami mást találtak volna”.
A SZÁNDÉK NEM JÓ
Az egyeztetések tervezett formátuma arra utal, hogy a szándék nem jó, azaz feltehetőleg nyomást gyakorolnak majd a szerb államelnökre – értékelte az SZRTV műsorában Nebojša Čović, a szerb kormány valamikori alelnöke. Ő szintén úgy véli, hogy visszaélnek majd a banjskai történésekkel, mivel a jövőre tartandó európai parlamenti választások miatt a Nyugat mielőbb rendezné a koszovói kérdést. A kapcsolatok normalizálása keretében az egyik alapvető feladat a szerb többségű községek közösségének megalakítása, ám a pristinai vezetés éppen ezt odázza el – hangsúlyozta, Rámutatva arra, hogy a normalizáció elsősorban attól függ, hogy mikor és milyen felhatalmazásokkal alakítják meg a szerb községek közösségét. Čović szerint a szerb államvezetésnek érdemes lenne megfontolnia annak a lehetőségét, hogy a koszovói kérdésről tartsanak népszavazást.
Megoldás párbeszéd révén
A koszovói kérdést kizárólag a Belgrád–Pristina-párbeszéd révén lehet megoldani – nyilatkozta a Tanjug hírügynökség összeállítása szerint Brüsszelben Josep Borrell. Kiemelte, az uniós vezetők szerint fontos tárgyalni Vučićtyal és Kurtival, hiszen enélkül nem normalizálódhatnak a kapcsolatok. Sajtónyilatkozatában Charles Michel úgyszintén a feszültségek csillapítását és a konfliktus deeszkalációját sürgette, abbéli reményének adva hangot, hogy a beszélgetések hozzájárulnak ehhez.
Nyitókép: Aleksandar Vučić Brüsszelben az európai intézmények és több uniós tagállam vezetőjével (Fotó: Beta)
