Kanyó Béla egyik aktív kezdeményezője a Vajdaság első ornitológiai egyesülete megalakulásának. A Magyar Madártani Egyesület állandó tagja. Legjelentősebb munkája a Fehértemplom és környéke ornito-faunájával kapcsolatos kutatásainak eredménye, amelyet a Fehértemplom madarai című könyvében közölt.
A kutatóval, aki egyben a megfogyatkozott, ám identitásában erős apatini magyar közösség oszlopos tagja, a természet iránti óvó rajongás, a kutatás témaköre mellett beszélgettünk arról is, hogyan érintette a rangos elismerés, a Presztízs díj, melyet nemrég vehetett át Apatinban.
– A madarászatban engem leginkább a fauna érdekelt, hogy egy adott területen milyen madarak vannak jelen, milyen társulásban, ökoszisztémában stb. A régi Jugoszlávia tükrében nézve Apatin az egyik legkorábban feltérképezett terület. Ugyanis élt itt egy Wähl Ignác nevezetű tanító bácsi, aki 1901-től 1944-ig naplót vezetett a madarakról. Ő volt az első, aki itt a gólyát a fészkén gyűrűzte, 1908-ban, továbbá a Magyar Királyi Ornitológiai Központ világviszonylatában a harmadik volt, ahol madarakat gyűrűztek – válaszolta arra a kérdésre, mi áll legközelebb hozzá.
Interjúnkat keresse a szombaton megjelenő Magyar Szó Hétvége mellékletében!
