Az Európa Tanácsnak a december 17-i választásokról szóló jelentése kevésbé kritikus hangvételű, mint amilyenre az ellenzék számított – értékelte Dejan Bursać, a Filozófia és a Társadalomkutatás Intézetének kutatója. Hozzáfűzte, ha a jelentést esetleg szigorúbb attitűd is jellemezné, akkor sem lenne világos, hogy a gyakorlatban annak milyen következménye lehetne.
A választásokhoz való hazai viszonyulás tekintetében Bursać megjegyezte, úgy tűnik, az átlagember számára ez a téma már nem időszerű. Az ellenzéknek a jövőben is melegen kell tartania a választási szabálytalanságokat, mivel azonban egyáltalán nem biztos, hogy az átlagpolgárt érdeklik a nemzetközi intézmények jelentései, talán érdemes lenne új eszközöket előnyben részesítenie. Ebben a küzdelemben az ellenzék nem rekedhet meg a másfél hónapja történt igazságtalanságot hangsúlyozó nyilatkozatok szintjén, mivel az átlagember ezt síránkozásként élheti meg – nyomatékosította.
SZEMINÁRIUMON A SZABÁLYTALANSÁGOKRÓL
Stefan Schennach, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) a szerbiai választásokat megfigyelő küldöttségének vezetője az N1 tv-nek nyilatkozva cáfolta azokat az állításokat, hogy nemzetközi vizsgálatot sürgetett, de azt is, hogy a választások eredményének el nem ismerésére buzdított. Ehelyett közölte a belgrádi vezetéssel, hogy célravezető lenne kétnapos szemináriumon megvitatni a december 17-én jegyzett szabálytalanságokat. Kiemelte, hasonló összejövetelt már szervezett Észak-Macedóniában és Bosznia-Hercegovinában is.
Schennach volt az, aki a PACE téli ülésszakának első munkanapján a képviselők elé terjesztette a megfigyelő küldöttség jelentését, miszerint a szervezéssel kapcsolatos követelmények szempontjából a választások megfelelőek voltak, ám politikai szempontból tisztességtelenek. Hamisított szavazólapok, a szavazás akadályozása, a választópolgárok szervezett migrációja, a köztársasági elnök kifejezett részvétele a kampányban, valamint a média hatalom általi kisajátítása – a Danas napilap szerint mindenekelőtt ezeket a szabálytalanságokat említik a jelentésben. Schennach úgy értékeli, a belgrádi vezetés tudatában van a szabálytalanságoknak, szerinte ezt szemlélteti, hogy a köztársasági elnök és a kormányfő személyesen őt támadta az észrevételek miatt.
FÜGGETLEN VIZSGÁLATOT SÜRGETNEK
Kedd késő délután, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának (AFET) ülésén az Európai Bizottsággal és az Európai Külügyi Szolgálattal (EEAS) folytatott eszmecsere keretében ugyancsak szó volt a decemberi választásokról, illetve az azok után kialakult helyzetről. A felszólalók közül többen is aggályoskodtak a választások jellege miatt, míg mások szerint a téma napirenden tartása nyomásgyakorlás – elsősorban az EEAS-ra.
A felszólaló EP-képviselők közül többen független nemzetközi vizsgálatot sürgettek, és felszólították az Unió tagállamait, hogy a vizsgálat lezárásáig ne ismerjék el a szerbiai választások eredményét. Az EP is várja az ODIHR teljes jelentését – emelte ki Marko Makovec, az EEAS Nyugat-Balkánért felelős igazgatója, majd emlékeztetett arra, hogy a szerb államvezetés korábban az ODIHR majdani jelentése ajánlásainak az alkalmazása mellett kötelezte el magát.
Michael Miller, az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága Szerbiáért és Montenegróért illetékes részlegének vezetője szerint a legfontosabb, hogy a választásokat követően kezdődött tüntetések békések voltak, a rendőri intézkedést pedig az arányosság jellemezze.
Deli Andor felszólalásában értetlenségének adott hangot amiatt, hogy a vitára nem hívták meg Szerbia nagykövetét. Később Facebook-bejegyzésében is rámutatott, hogy ez nagy hiba és a korrekt együttműködés szabályainak a megsértése, ami nem segíti a kölcsönös bizalom erősítését. Szerinte az ilyen viták csupán a politikai nyomásgyakorlást szolgálják.
Nyitókép: Az EP plenáris ülésén múlt héten vitáztak a szerbiai választásokról, míg a határozatról február 8-án szavazhatnak (Fotó: Reuters)
