Kifejezetten a fiatalokra, az ő világnézetükre és értékrendjükre összpontosított a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) a Norvég Királyság Külügyminisztériumának támogatásával, egy regionális program keretében elvégzett szerbiai közvélemény-kutatása. Az erőszakos szélsőségesség és a fiatalok: A dezinformációtól a radikalizálódásig című felmérés szerint a megkérdezett fiatalok 23 százalékát elsősorban a szakmai előrehaladás foglalkoztatja, 21 százalékuk gondolatait a boldogság és a gondtalanság témája határozza meg, 19 százalékukét az optimizmus és a szebb jövőbe vetett hit. A fiatalok 32 százaléka azon a településen képzeli el jövőjét, ahol jelenleg él, 21 százalékuk Belgrádban, 19 százalékuk viszont az Európai Unió valamelyik országában.
A reprezentatív, kérdőíves felmérésben ezer 15 és 30 év közötti fiatal vett részt, a megkérdezettek nem szerinti megoszlása 50-50 százalék volt. A megkérdezettek 83 százaléka szerb nemzetiségűnek vallotta magát, 4 százaléka bosnyáknak, 3 százaléka magyarnak, 2 százaléka romának, 1-1 százaléka albánnak és horvátnak, 4 százaléka nem nyilatkozott nemzeti hovatartozásáról, míg 2 százalékát az úgynevezett összes többi nemzetiség csoportba sorolták. Ami az iskolai végzettség szerinti megoszlást illeti, 12 százalékuk általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy azzal sem, 9 százalékuk hároméves szakközépiskolában diplomázott, 26 százalékuk négyéves középiskolát végzett el, 17 százalékuk főiskolát vagy egyetemet, 36 százalékuk pedig még nem fejezte be tanulmányait. A megkérdezettek 84 százaléka városban él, míg 16 százalékuk faluhelyen.
A HŰTŐSZEKRÉNY MÁR NEM FÉR BELE
A résztvevők 47 százaléka mondta azt, hogy jók a kapcsolatai szüleivel, habár bizonyos témák vagy élethelyzetek vonatkozásában nem értenek egyet velük, a megkérdezettek 25 százaléka minősítette kiemelkedően jónak kapcsolatait a szüleivel. A fiatalok 27 százalékának a döntéseit elsősorban szüleik befolyásolják – ugyanazon arányban az apa és az anya –, 19 százalékuk döntéseit elsősorban az anya befolyásolja, 13 százalékukét pedig az apa.
A kérdőívben a fiatalok életszínvonalára is kitértek, így kiderült, hogy 34 százalékuk családja drágább, ám nem túlságosan drága termékeket, illetve portékákat (ez utóbbi kategóriában példaként a gépkocsit említették) is megengedhet magának, ugyanakkor 32 százalékuk azt mondta, hogy családja meg tudja vásárolni az élelmiszert, valamint kisebb takarékoskodás révén a szükséges ruhaneműt és lábbelit, ám a hűtőszekrényhez vagy televízióhoz hasonló árucikkeket már nem.
VESZÉLYBEN LÁTJÁK A NEMZETI IDENTITÁST
A megkérdezettek zöme – 44 százalék – fontosnak tartja a hagyományos értékeket, illetve életük azokkal összhangban való megszervezését. A felmérésben részt vett fiatalok 46 százaléka a saját vallási közösségében képviselt erkölcsi értékek tiszteletben tartásához ragaszkodik – 36 százalékuk vallásosnak vallotta magát, ám életüket nem szigorúan a vallási szabályokkal összhangban éli, míg 19 százalékuk minden vallási szabályt betart. Sokan közülük, 35 százalék, attól tart, hogy a „távoli, idegen” kultúrák beszivárgása az országba veszélyezteti a nemzeti, „őshonos” identitást. Másrészről 61 százalékuk elutasítja az állítást, hogy a gyerekeket a hagyományos értelemben vett fegyelem eszközeivel, illetve testi fenyítés alkalmazásával kell nevelni.
30 SZÁZALÉKUK VOLT ERŐSZAK ÁLDOZATA
A megkérdezettek fele szerint az iskolai évek alatt elsősorban a barátkozás és az új emberekkel való ismerkedés állt középpontban, 46 százalékuk érdeklődésének középpontjában pedig a tanulás és az új ismeretek megszerzése állt. A résztvevők 15 százaléka kételkedett saját képességeiben az iskolai évek alatt, míg 10 százalékuk rendszeresen levertnek, elkeseredettnek érezte magát. A felmérés során megkérdezett fiatalok 72 százaléka iskolai környezetben nem szenvedett el erőszakot, 21 százalékuk lelki, 9 százalékuk pedig fizikai erőszak áldozata volt. A tavaly május elején elkövetett két tömeggyilkosság kapcsán 24 százalékuk mondta azt, hogy az elkövetők a főbűnösek, 23 százalékuk szerint az elkövetők családja ugyancsak felelős, 17 százalékuk az állami szerveket és intézményeket is okolja, 14 százalékuk szerint viszont az erőszakot népszerűsítő média is felelős.
ERŐSKEZŰ VEZETŐRE ÁHÍTOZNAK
A megkérdezettek 33 százaléka vallja azt, hogy Szerbiának erőskezű vezetőre van szüksége, ugyanakkor 82 százalékuk szerint az országban jelenleg egyetlen olyan politikus sincs, aki felvállalná a fiatalok érdekeinek képviseletét. A választásokon 35 százalékuk vesz részt rendszeresen, míg a többieknél éppen aktuális hangulattól függ, hogy adott nap leadják-e a voksukat. A felmérés a fiatalok politikai attitűdjére vonatkozó fejezetben a szerzők megjegyzik: megfigyelhető, hogy a választásokon szavazóként nem rendszeresen részt vevők értenek egyet legtömegesebben az állítással, hogy a nem demokratikus rendszerek olykor célravezetőbbek és hasznosabbak a demokratikus rezsimeknél. A megkérdezettek 47 százaléka vallja azt, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer, illetve kormányzási forma. A válaszadó fiatalok az aktivizmus iránt sem érdeklődnek, kevesebb mint 50 százalékuk vesz részt valamilyen csoportosulás vagy egyesület munkájában, beleértve ebbe a sportegyesületeket, amelyek a legnépszerűbbek körükben – 6 százalékuk vesz részt civil szervezet munkájában.
45 SZÁZALÉK TÁMOGATJA A SORKATONAI SZOLGÁLATOT
Szerbia európai uniós tagságát a megkérdezettek 43 százaléka támogatja, míg 22 százalékuk ellenzi. Az ország NATO-tagságát a fiatalok 9 százaléka támogatja.
A sorkatonai szolgálat vonatkozásában kiderült, hogy visszaállítását a fiatalok 45 százaléka üdvözölné, 44 százaléka pedig ellenzi – az ország védelme érdekében 18 százalékuk lenne kész fegyveres összecsapásban. Koszovó háború révén való megőrzését-visszaszerzését 22 százalékuk támogatná. Ami az orosz–ukrán háborút illeti, a megkérdezettek 18 százaléka ért egyet a kijelentéssel, hogy Oroszország az agresszor, míg Ukrajna csupán védekezik.
A megkérdezettek zöme – 29 százalék – az Instagram közösségi oldalon informálódik, ami pedig a hagyományos médiumokat illeti, információszerzés céljából elsősorban a Szerbiai Rádió és Televízió, a Prva tv, a Blic napilap és az N1 tv műsorait, illetve írásait követik. A közösségi oldal-felület kategóriában az Instagram a legnépszerűbb, ezt követi a YouTube, majd a Fecebook.
Nyitókép: Dávid Csilla illusztrációja
